Az Agata Angilella énekes-dalszerző vezette öttagú Damara idén év elején toppant be a hazai undergroundba, és annak ellenére, hogy egyetlen daluk jelent még csak meg, nyár végére már bemutatkoztak a Kolorádón, a Gólemen és az Ördögkatlanon is. Energikus, őszinte és legfőképp táncolható zenéjük szerintük behatárolhatatlan skálákon mozog, de ha valamit muszáj mondani, akkor leginkább az alternatív-pophoz közelít.
Ez egy háttérzene, de ami kellemetlenné teszi nekem, az a hamis éneklés. Sajnos nem erős a vokálista lány.
– Slowgod
Nagyon hiányzik belőle valami átütő erő vagy legalább valami ősi energia, pedig a dal alapvetően van olyan lendületes, hogy elférne benne. A dalszövegre meg én biztosan aludtam volna még pár napot, mielőtt ezekkel a rímekkel feléneklem.
– Sajó Dávid
Szerintem szuper dal, akár 70-s szoft rock zsánerzene is lehetne (a klip nélkül… az sajnos nekem kicsit illúzióromboló, sajnálom), de a szöveg végig leköt (bár lehetne azért szellősebb, sok van belőle, meg sok a ragrím), teljesen természetesen folyik, jó a refrén, énekhangban is sok lehetőség van, mégha a megvalósítás azért egyelőre kicsit gyenge lábakon áll. Szerintem simán benne van egy mondjuk Carpenters vonalon alkotó zenekar, szóval NAGYON remélem, nem állnak be a Morcheeba sorba, mint annyian előttük, de sajnos itthon ez majdnem elkerülhetetlen veszély, már ha egy zenekar közönséget meg koncerteket akar magának.
– Dorozsmai Gergő
Alapvetően tök jó, energikus és táncolható dal, de egyelőre nem érzek benne semmit, ami miatt azt mondanám, hogy na ilyet még nem láttam. Emlékeim szerint vannak jobb és izgalmasabb számaik, illetve elég technikás zenészek is, adnék nekik egy lehetőséget, hogy élőben is bemutatkozzanak a Kikeltetőn.
– Szigeti Patrik
2024 SHORTLIST
HÍREK
PARTNEREINK
