Ezt a 25 magyar dalt szerettük a legjobban 2020-ban
január 5, 2021

Karácsony és szilveszter előtt már megmutattuk, hogy melyek voltak azok a lemezek és új előadók, akiket 2020-ban a leginkább kedveltünk, azonban kedvenc dalainkról sem felejtkeztünk meg. Toplistánk alapját szerkesztőink építették fel, de a megannyi mini-holtverseny eldöntögetésében ti is segítettetek a KERET csoportban, ezért ezúton is nagy köszi. A felsorolt 25 szerzeményen kívül természetesen sokkal több szuper dalt szült ez a furcsa év, amik nagyjával remélhetőleg találkoztatok is cikkeinkben. Bízzunk benne, hogy 2021 ebben hasonlóan bővelkedő lesz – koncertekben és sok minden másban pedig jóval bőkezűbb.

25. Magnetifique – Z3

A Magnetifique két különleges egyéniséggel rendelkező alkotó (Tóth Dóra és Konsiczky Dávid) közös metszete, elborult szintetizátoros kalandozás. A dalban helyet foglal a lemezcímként szolgáló sor („all is well with the world”), ami mantraszerűen ismétlődik, közben a zenei alap és az énekdallam pedig egy sötét, frusztrált világba vezet, és ez a két tényező egy kompakt, egész valamit alkotva szépen összeér. (Mihályi Szofi)

24. Platon Karataev – Wide Eyes 

A tavaszi karanténidőszakon minden bizonnyal a Platon Karataev ‘Wide Eyes’ című száma lendített át. A srácok második lemezének negyedik klipes dala tökéletesen remekül összefoglalja az album teljes hangulatát. (Orbán Kata)

23. FŐZELAKE – Melankólia Club

2020-ban az eddigi legnagyobb évét futotta a magyar trap, részben köszönhetően a ‘Melankólia Club’-nak is. FŐZELAKE az Electronic Beats-es válogatásra hozott egy szomorú szerelmes számot, ami megállja a helyét az év legjobbjai között. (Jókay Kristóf)

22. Quiet Kid & The Speakers – Black Tangerine

A Quiet Kid & The Speakers bemutatkozó albuma, a generációs szorongást és nihilt megéneklő + apokaliptikus hangulatú Last Decade március elején jelent meg, pont, mielőtt beütött a 2020-as világvége, és a lemez több száma, köztük a ‘Black Tangerine’ is jó soundtracket biztosított magányos feszültséglevezető otthontáncoláshoz/ugráláshoz. (Csóka Ági)

21. Apey – Dance with the Devils (with Schoblocher Barbara)

Apey friss szólólemeze egy izgalmas utazásra invitálta a hallgatót, át depresszión és szerelmen is. Utóbbi esetben, Schoblocher Barbival kiegészülve, a 2020-as év egyik legkülönlegesebb hangulatú dalát kaptuk. (OK)

20. Decolonize Your Mind Society – Stupid Fucking White Man

A Decolonize Your Mind Society első nagylemeze csak ősszel jött ki, de máris bekerültek aközé a két zenekar közé, akik felléphetnek a holland Eurosonic showcase-en. Magyarországon viszonylag egyedi hangulatviláguk, hosszú, okosan megkomponált és felépített dalaik lendületet és energiát adnak a hallgatónak, aminek legjobb példája a ‘Stupid Fuckin White Man’. Ha valaki életében hallgatott két percnél több The Comet is Comingot, az valószínűleg nem utasítja el a DYMS-t. (Bálits Mihály)

19. Puma Danger – So We Fly

A Puma Danger idén megjelent Circadian Rhythm című nagylemeze az idei év egyik legjobban várt megjelenése volt, a hazai pszichedelikus vonal egyik utolsó bástyája öt év után jelentkezett új albummal. A zenekar hozta a megszokott színvonalat, sőt – a korong kulcsdala egyértelműen a ‘So We Fly’, ami a durva, fuzzos riffekből úgy szakít ki slágergyanús dallamokkal, hogy mindvégig hű marad a megszokott, bólogatós zúzáshoz. (Héra Barnabás)

18. Csaknekedkislány & Szalai Anna – Nem bizony

Teljesen elfelejtettem december végére, hogy volt egy világ még március előtt is, amikor kb. tízszer lejátszottam az új Csaknekedkislány-lemezt, főleg ezt a dalát, egészen addig, amíg pár hete meghallottam valahol. Teljesen érhető, ha az ember unja (vagy az elejétől se szerette) a „szomorú faszi popja” hangulatot, de ez a szám minden szempontból kiemelkedik a CSNK miliőjéből, ez pedig főleg köszönhető Szalai Anna csodálatos hangjának, illetve annak, hogy Csepellával közös sorai nagyon ízlésesen, koncepciózusan vannak összerakva. Egy elrontott hang sincs benne, fura, hogy a premier után pár héttel mennyire más zöngéje lett a „miért muszáj moziba menni valakivel” sornak, amikor ugye már moziba sem igazán lehetett menni. (BM)

17. HOCUSPONY – 1/2/3

Szegény megboldogult Keleti Blokk ennél szebb búcsúzenét nehezen kaphatott volna. A bő hétperces anyagból is kiemelkedik az első szám (‘1’): a király szöveggel, stoneres, szörfös beütéssel és remek gitár-motívumokkal megáldott 1/2/3 a nap bármely pontjára, bármilyen hangulatra tökéletesen illik. (BM)

16. Run Over Dogs – Wish You Were Gone

A karanténidőszak egyik pozitív meglepetése volt a Run Over Dogs visszatérése, ami aztán decemberben ezzel a dallal – és egy jólesően őszinte háttértörténettel – folytatódott. Mélyen személyes hangulatok, egyszerre vészjósló majd várakozó vibrálás, amivel egy ilyen év után valamennyien kapcsolódni tudunk. (Steszkó Zsani)

15. Samurai Drive – I Would Never Have To Know

Nóvé Soma és Riederauer Dániel közös projektjéről már mi is többször írtunk, de ezzel a dallal valamiért csak hónapokkal később, egy E heti kaladba ékelődve találkoztam – onnantól viszont gyakorlatilag 2020 egyik legkitartóbb dallamtapadását idézte elő nálam. Valójában 2019 decemberében jelent meg, hogy beharangozza az idei lemezt, de talán ennyi kis csalás még belefér a listázásba, hiszen akkoriban még nagyon eldugottnak számított, pedig megérdemli a figyelmet! (SZS)

14. Mambo Rumble – Részegen odamegyek hozzád

A Mambo Rumble Lang Ádi zenei karrierjében talán a legkiforrottabb projekt, a ‘Részegen odamegyek hozzád’ pedig olyan szépen egyensúlyoz az „empowered skater tini” powerpopja és az önmagát nem komolyan vevő átlagos pop-demo peremén, hogy az embernek szinte kifolyik a szeme, különösen, ha klipet is nézi közben, ahol ugyanez a boldog hangulat jelenik meg Monte-Carlóval, napsütéssel és tengerrel. Részben ezért is a szám végére pedig az ember arra eszmél, hogy baszki, de kimenne már az utcára, és legyen már vége ennek a nyomorult pandémiának, hogy este nyolc után odamehessen valakihez részegen. Ja, és ha jól láttam, benne van Jim Clark is! (BM)

13. Felső Tízezer – Semmi pánik 2

Valahogy annyira erős volt a 2015-ös Normális élet Felső Tízezer-album, hogy nagyon nehéz lett utána megugornia azt a szintet a zenekarnak. Ahogy írták, „ha a Normális élet volt a coming-of-age, a Majd lesz valahogy pedig az ezt követő kaotikus időszak, akkor A bonyolult világ a felnőtt lemez.” Ez a jellemzés tökéletesen ráillik az albumra, dacára, hogy ez sem lett annyira jó, mint a debüt lemez. Ez alól viszont kivételt képez a ‘Semmi pánik 2’, ami nemcsak az anyag csúcspontja, de az egész zenekar történetének talán legkiforrottabb szövegvilágával rendelkező dala is. (BM)

12. Fran Palermo – A-Aha

A Fran Palermo idei remek albumából kiemelkedik – a ‘Jeopardy’ mellett – az ‘A-Aha’ is, ahol rendkívül ízlésesen van összerakva (összekeverve) rengeteg hangszer, és az enyhén punkos lendület. Kicsit mintha a Strokes-t és a Firewater szerű átlagos folk-punk zenekart dobnánk be egy levesbe, és alaposan összegyúrva egy fantasztikus végeredményt kapnánk. (BM)

11. SYNONYMS – Vertical Solace

Huszár Kristóf (Agavoid, Christopher Waver) és Matos Gergő (Isle of Man.) projektjének tüneménye a ‘Vertical Solace‘: négypercnyi lassú, kedves elektronikus zene, több műfajból összekeverve. Talán kicsit igazságtalan, hogy a listán ennyire kevés az elektronika, hiszen lassan minden nap annyi új dj/producer van Budapesten, mint igazolt, új Covid-fertőzött. Viszont Huszárék ‘Vertical Solace’-e annyira szép lett, hogy ha lenne elektronikus zenei lista, akkor visszamenőleg az elmúlt években posztumusz első, vagy legalábbis dobogós helyet érdemelne az összesen. (BM)

10. Villö Acetone – High on Fame

Régóta tudjuk, hogy általában jó dolgok sülnek ki abból, ha egy képzőművész zenéhez nyúl. Villö Acetone magabiztos szóló bemutatkozása a krautrockot keveri free jazzel és erős esztétikai kísérettel, az eredmény pedig meggyőző. Mindenképp érdemes lesz rá figyelni. (Kocsis András)

9. HOLI – Vittula

Őszinte öröm, hogy a sok más stílust is szemrebbenés nélkül magába olvasztó hálószoba hip-hop 2020-ra annyira magától értetődő lett, hogy ilyen őszinte, avatgarde szabadverselős, igazából semmi extra, de közben mégis instant ikonikus pillanatok meg tudnak születni. (KA)

8. Lady/Bird – Ode for the rest

Csóka Ági énekhangja az egyik személyes kedvencem a hazai énekesnők orgánumai közül. Korábban is hallottam már a Disco Napben és a Rock Band For Old Menben is, de ez a felismerés a szólóprojektje hallatán született meg bennem. Mindenféle sallang és egó nélküli, ösztönösen tiszta lélekkiöntés egy lassan, de biztosan építkező, sajátos zenei világban. Az ‘Ode For The Rest’ már csak azért is megfogott magának, mivel egy szerelmi vallomás a vírushelyzet alatt is menedékhelyként váró Mátrához, másrészt azért, mert több tökjó karantén-feldolgozás után ez volt az első saját dal, ami egyfajta gyújtózsinórként szolgált a Lady/Bird új szintre emeléséhez. (SZS)

7. Volkova Sisters – Dear Dancer

A dal hozza a megszokott Volkova Sisters minőséget, azon belül is szakít a legutóbbi album trance-es hangzásától, és visszatér a zenekar gyökereit jelentő ritmikusan lüktető, doom gitáros hangzáshoz. Szomorú mellékíz, hogy a dal afféle búcsú trekként is értelmezhető, amely a zenekar feloszlása után, kvázi posztumusz jelent meg. (KA)

6. AGAVOID – Pearl

Címéhez és képi világához hűen a legújabb Agavoid-album badass gyöngyszeme a ‘Pearl’ című dal, ami baljós, de izgatott lüktetéssel vezet bele az éjszakába és a zenekar megújult energiáiba, hogy aztán a múlt szellemeit hátrahagyva táncolhassuk magunkat át a napfelkeltébe. (SZS)

5. Paperdeer – Gazsiafter

Vasarely és Picasso szerelemgyerekét idéző vizuális csomagolás és out of the box elektronikus zenei kísérletezés jellemzi a Paperdeer visszatérő dalát és klipjét, amiben egy játékos, organikus zajfüzérre épül fel a varázslat. (SZS)

4. Galaxisok – Már megint

A Galaxisokat nagyon lehet szeretni a szövegeik miatt, azonban ennél a dalnál egyetlen darab sor mantrázásával érik el azt a katarzist, amit máshol válogatott rímpárokkal is csak nehezen sikerül. (KA)

3. Gustave Tiger – Hungaria Aeterna

Nagyon kevés az olyan közéleti, közérzetre, társadalomra és történelemre fókuszáló mű, ami mondanivalójában okosan és pontosan közelíti meg témáját, formájában pedig szintén minőséget mutat. Itt van két példa, hogy miről van szó: a Pozsonyi csata mindkét szempontból röhejesen és fájdalmasan redva, a RammsteinDeutschland viszont mind a két oldalról egész szépen hozza a megkívánt – magas – elvárásokat, akkor is, hogyha valakinek tök jogosan herótja van az együttestől. Az elmúlt évtized talán legkirályabb magyar zenekara, a Gustave Tiger a trianoni szerződés századik évfordulójára dobta ki a ‘Hungaria Aeterna’-t, aminél szebb, pontosabb művészeti alkotást soha nem hallottam Trianonról. Ja, és egyébként a szám maga is elképesztően jó, tehát elég ritka együtt állásról beszélhetünk. (BM)

2. MORDÁI – Látod, rózsám

Se nem szokványos, se nem egyszerű vállalás a népzenei hagyományok öregbítése a hazai könnyűzenei színtéren, a Nóvé Soma vezette MORDÁI-nak viszont sikerült áthangszerelni a magyar néplélek fájdalmát úgy, hogy az újra izgalmasnak hasson 2020-ban is. Nekünk a dél-dunántúli népdalfeldolgozás, a ‘Látod, rózsám’ volt a kedvencünk. (Szigeti Patrik)

1. Deva – Unglitched

Végre egy újabb izgalmas női hang és rendhagyó zenei boszorkánykonyha a hazai színtéren. Deva hipnotikus, olykor szinte rituális hangulatú éneke a frappáns elektronikus aláfestéssel új oldaláról mutatja meg a magyar népzenét, és úgy egyáltalán, a világzenét. Ennek a dalnak a különlegessége, hogy mindez a tribe-os fűszerezésnek hála angol szöveggel is tökéletesen átjön. (SZS)

Egy playlistbe is összefésültük a listát, akiket Spotify-on nem leltünk fel, azokról se mondjatok le.

Szerkesztőségi szavazóbizottság: Bálits Mihály, Csóka Ágnes, Hepp Ildikó, Jókay Kristóf, Kocsis András, Komróczki Dia, Sebők Álmos, Steszkó Zsanett, Szigeti Patrik, Mihályi Szofi, Vargha Zsolt

Disclaimer: Csóka Ági a KERET egyik szerzője, saját projektjére, a Lady/Birdre természetesen nem szavazott.