Videókazira vett kilencvenes évekbe repít a Puma Danger új klipje
augusztus 13, 2020

…a várva várt, legújabb albumon található ‘So We Fly’ grunge-os, torzított gitártémája pedig tökéletesen illeszkedik ehhez az időszakhoz.

A Puma Danger nemrég megjelent Circadian Rhythm lemeze előtt is számos alkalommal jelentkezett már nálunk (pár éve egyik Kikeltetőnket is megnyerték). Most pedig bővebb betekintést is kaphattunk új videójuk készültébe, melyről a VHS időkapszulában talált képek párosítója, Viesz Richárd számolt be nekünk bővebben.

Ha kíváncsi vagy, milyen érzés ’89 után kiutazni Kelet-Európából egy fuzzos, nihilista, seattle-i hangulatú rock számmal a walkmanedben, csekkold ezt a kis időtrippet:

Néhány éve hallottam róla, hogy a család egyik ismerőse a nyolcvanas évek végén egy tiszántúli TSZ delegáció tagjaként járt az Egyesült Államokban, amit beutaztak a keleti parttól egészen San Franciscóig, a bácsi pedig végig videózta az utat. Közel 6 órányi anyagot rögzített. Rögtön lázba hozott, mert látatlanban is elképesztő izgalmasnak találtam azt az alaphelyzetet, hogy a rendszerváltás határán ezek a férfiak, akik 40 éve a keleti blokkban élnek, egyszercsak ott találják magukat a nyugati világ közepében.

Túl azon, hogy érdekelt az a nagyon eredeti hangulat, ami árad minden egyes járókelőből és helyszínből, arra is kíváncsi voltam, vajon min akadt meg a bácsi kamerája? Vajon mi érdekelhette, lephette meg őket a legjobban a kint látottakból? A válasz: gyakorlatilag minden. Ezért aztán rögzített is mindent, amit tudott. Elképzelni is nehéz, mekkora kultúrsokk lehetett ez nekik. Így elkértem a kazettákat és a karantén alatt sikerült bedigitalizálni őket, köszönhetően Nagy Ákos barátomnak.

Az anyagokat átnézve úgy éreztem, rengeteg potenciál van a felvételekben, teret enged mindenféle kísérletezésnek. Közben Niccolóék már a célegyenesben jártak az új lemezzel és gondolkodtunk mindenféle lehetséges klip-ötleten. Végül én külsős okok miatt a nyár jelentős részét kénytelen voltam vidéken tölteni, ahol szöget ütött a fejembe a gondolat, hogy a nyersanyaggal való próbálkozás és az új Puma Danger-klip lehetne ugyanaz a projekt.

Az egész ebből a könnyed, játékos kísérletezésből indult. Azt éreztem, a hangulatok egyből találkoztak, de érdekelt, lehetséges lenne-e valahogy rímeltetni egymásra a képet és a dalt? Össze lehet-e úgy szerkeszteni, hogy az kiadjon egy nagyon lazán kezelt narratívát, ami visszaadja a szám elvágyódó, elkalandozó, nosztalgiázó hangulatát?

Lehet, hogy nem mindenkinek ugyanaz fog összeállni a látottakból, de pont ez a szép benne! Talán valakit csak a hangulat fog meg, valakinek pedig egy régi nyaralásából vagy párkapcsolatából csal elő emlékeket. A bandának nem szóltam róla, hogy min dolgozom, egészen addig, amíg azt nem láttam, hogy össze tud állni egy egységes egésszé az anyag és akkor álltam elő vele. Volt meglepődés, de szerencsére nagyon bejött nekik 

– kommentálta a felvételeket Viesz Richárd, akinek az előző 2016-ban megjelent Puma Danger-klipet is köszönhetjük.

  • Ha  kíváncsi vagy, milyen az igazi garázshangzás, a felszállás után folytasd a Puma Danger 2014-es kislemezével, mely bőven hoz még az évtized elejének tengeren túli gitárhangzásából, de ne feledd el a srácok új korongját sem.