Címke: szalai anna
- További videóinkat itt, a teljes lemezt pedig itt találjátok. Ha tetszett a videó és szívesen néznél még hasonló tartalmakat, kérjük támogasd a munkánkat ezen a linken, ha megteheted!
- További videóinkat itt, a teljes lemezt pedig itt találjátok. Ha tetszett a videó és szívesen néznél még hasonló tartalmakat, kérjük támogasd a munkánkat ezen a linken, ha megteheted!
- A nyolc számos album tehát a jövő hónapban érkezik, illetve további három klipről is kaptunk ígéretet. Addig is pörgessétek Anna megjelenéseit a streaming platformokon is, például itt.
Az első perctől odáig és vissza voltunk Szalai Anna és Dorozsmai Gergő projektjétől, első közös albumuk a maga melankólikus, sokszor borongós, sokszor keserédes egy szál zongorás sanzonjaival az egyik legegyedibb és legkülönlegesebb hangzást hozta a hazai alternatív könnyűzenében. A páros aztán gondolt egy merészet és teljesen új irányokba indult el a szeptemberben megjelenő L.A. Suzi című második lemezükhöz, amin posztpunkos, new wave-es és szintipopos hangzásban is kipróbálják magukat, és azok alapján, amit eddig hallottunk, jelentjük: elsőre meglepő, de ez is ugyanolyan jól áll nekik.
A Mambo Rumble és a Csillagrablók frontembere, Szalai Anna, 2021-ben indította el szólóprojektjét Dorozsmai Gergővel, a Mayberian Sanskülotts és a Gustave Tiger gitárosával kiegészülve. Debütáló lemezéről, a ‘Senki nem beszél’-ről több cikkünk is született a blogon, illetve egy KERET Live session felvételt is készítettünk velük.
Anna azóta inkább a zenekaraiban aktív: a Mambo Rumble diszkográfiája egy, a Csillagrablóké két nagylemezzel is bővült időközben, míg szólóprojektjét csak egy-két single-lel gazdagította. Ezt a sort folytatja a most megjelent ‘Viszlát cica‘ is, amelyben „a kőbányai Janis Joplin” egy szakításnak állít mélabús emléket.
Doja Cat nagyot megy mostanában, nem csak a legnagyobb fesztiválos fellépéseivel, de komoly zenei díjakat is bezsebelt a TikTok-on befutott rapper. Nagyon divatos, amúgy jó trekkeket összerakó, tehetséges dalszerző, énekes, rapper. Róla ennyit szerettünk volna elmondani, mivel a lényeg csak most jön.
Rakjuk össze a magyar valóságot, cuki kutyákat, ütős szöveget, bravúros rap allűröket, no meg persze Szalai Annát, és megkapjuk ezt a csodát, amit napok óta pörgetünk, mert nem lehet vele betelni.
A Suzuki Swifttől kezdve, az NDK-s szerkós apáinkat idéző Jani bán át, az arctetkóig mindent belezsúfoltak ebbe a két és fél percbe. A sztárvendégek pedig: Biri-Babszi-Mandula Lujza.
Így alkották újra Doja Cat – Get Into It (Yuh) trekkjét:
Kijött az első szám az új Mambo Rumble lemezről. A két évvel ezelőtt az egyik legjobb hazai lemezt felmutató együttes egy majdhogynem egy 180 fokos fordulattal váltott irányt. A második nagylemezen ugyanis a hol lágyabb, hol keményebb, torzított gitárok világa inkább egy önmagába forduló post punkos hangzásba fordul, aminek megint a Csillagrablókból is ismert Szalai Anna-Lang Ádám szerző- és énekes-gitáros duó adja az alapját: „Cure inspirálta magyar nyelvű goth lemez” készül – mondta Szalai, aminek a szóban forgó dal az első lenyomata.
A lemezről ugyanis most kijött az első szám, amit Lang Ádi írt. Ahogy a számmal kapcsolatban a KERET-nek elmondták a Két folyó névre hallgató dal már tavaly kész volt, az utómunkák azonban máig elhúzódtak. „Ádám keresetett meg azzal még ‘20 telén, hogy új hangzást szeretne a következő Mambo Rumble lemezen” – mondta Hámori Péter, a banda szintise –
„Kaptam egy gitár témát énekkel, ami azonnal megfogott, a képek és a hangulatok mind olyanok voltak, amivel tudok azonosulni gondolatilag is és a zenében is. Ez egészítettem ki pár szinti dallammal és rétegekkel. Valahol itt és a valahogy így és ezzel indult ez a sztori.”
„Van benne egy olyan flow, aminek az alaphangulat nem éppen vidám, inkább szorongó. A szomorúságot meg lehet élni biztonságos érzésnek is.”
A Hámori Péter (szintetizátor)-Szalay-Dimitrov Máté (basszugitár)-Lang Ádi (gitár)-Szalai Anna (ének)-formában felálló Mambo teljes albumára valószínűleg nyáron, de inkább ősszel lehet számítani, vagy, ahogy egyikük mondta:
Halottak napján :S
Kiadta a Vár a messzeség névre hallgató debütlemezét a tavaly alakult Csillagrablók. A 13 perces albumon a Blink 182-től kezdve a 70-es 80-as évek klasszikus punkcsillagjaiin át három erős gitárosig sok minden megtalálható, de azért a lényeg a még mindig a szövegen van. Ugyanis hasonlóan a Szalai Anna-Lang Ádám szerzőpáros másik zenekarához (Mambo Rumble), a sorokban itt is nagyon jól szólalnak meg azok a legegyszerűbb, legköznapibb hangok, amit az ember fiatalon érezhet 2021 Magyarországán.
Szex, pia
Viszont – ugyanúgy, ahogy a tavalyi Mambo-lemezen – a “vár a messzeség” ezeket a topikokat ízlésesen, viccesen, a zene világához abszolút passzolva mutatja be, és bár a sorok nem arról lesznek híresek, hogy hányszor játszák el őket a KDNP nyugdíjas tagozatain (lásd: tini anyák), de a profánabb szövegek így is kellemes arányban illeszkednek a kimértebb, szentimentálisabb témákhoz.
A nyolcszámos album keletkezéséről Lang Ádám szólógitáros mesélt a KERET-nek.
“Fekete Dáviddal (dobok) régóta terveztünk egy olyan zenekart, ami a Blink 182 meg az Exploited kereszteződése” – mondta. “A név végül Blinkploited helyett Csillagrablók lett valamiért. Magunknak kezdtük csinálni, ha másnak is tetszik, akkor ok.”
Arra a kérdésre, hogy melyik számot idéznék vissza szívesen évtizedek múlva, Ádi a ‘vár a messzeség’ című dalt emelte ki.
“Nekem ez a kedvencem, legjobb gitártémám, meg Annával (Szalai Anna – énekes) ez a fajta szöveg írás megy talán a legjobban. Egy-két ötletet, témát én dobok be, de a nagy részét ő csinálja.
Az öttagú banda (Andrásfay Laura és Fekete Vica játszik még basszusgitáron és gitáron) első fellépését a homályos tervek szerint január környékére lehet datálni. A felvételt és a keverés Fodor Dávid munkáját dicséri.
Folytatódik a Dalkommentár sorozatunk, a Mayberian Sanskülotts, a The Somersault Boy és a Run Over Dogs után most Szalai Annával veséztük ki debütáló lemezét, a ‘Senki nem beszél’-t. Mi tagadás, nagyon szeretjük a lemezt a blognál, az első single nálunk debütált, az albumról is értekeztünk hosszabban a megjelenésekor, illetve egy KERET Live-ot is forgattunk Annával és Dorozsmai Gergővel (Gustave Tiger, Mayberian) a Villány-Siklósi borozó forgatagában.
Ellenben egyik sem adott annyira teljes képet az idei év egyik legjobb lemezéről, mint az alábbi dalról-dalra videónk, fogadjátok szeretettel Látos Márk és Szabó Dominik felvételeit:
2020 legnagyobb felfedezettje szerintünk Deva volt, és most közel fél évvel később van egy olyan érzésem, hogy 2021-ben is egy szólóénekesnőre száll ez a titulus. Szalai Anna (Mambo Rumble, Csillagrablók) szólóprojektje alig másfél hónapja debütált a ‘20:07′ címet viselő karanténslágerrel a blogon, azóta pedig megjelent a 8 számos ‘Senki nem beszél’ LP, amin Dorozsmai Gergővel (Mayberian Sanskülotts, Gustave Tiger) kiegészülve
igazából megírták az év már most egyik legjobb és legszerethetőbb lemezét.
Ennek apropóján forgattunk Annával és Gergővel egy különleges KERET Live-ot a Villány-Siklósi borozó forgatagában, amiben megmutatták hogyan is szól a május végén megjelent anyag:
A sessionben a címadó ‘Senki nem beszél’, a kijárási korlátozások okozta magányt és szorongást megéneklő ’20:07′, és az albumot stílusosan lezáró ‘Az élet kurva jó’ című dalok kaptak helyet.
A videó munkálatait Látos Márk és Kocsis András jegyzik, a hangot pedig Huszár Kristóf keverte.
Hogy őszinte legyek első blikkre kicsit tartottam ettől az anyagtól, hiszen a Mambo Rumble és a nemrégiben alapított Csillagrablók karcos hangú frontemberét nehezen láttam magam előtt szólóénekesként. Azonban ahogy a fenti punk bandákban, úgy egymagában – illetve Dorozsmai Gergő (Gustave Tiger, Mayberian Sanskülotts) által zongorán kísérve – is megfogott Anna kendőzetlenül átjövő személyisége és a bármilyen megfelelni vágyás nélküli alkotás. A ‘Senki nem beszél’ egy instant kortalan klasszikus lett, mely ugyanúgy szólhatna nagymamánk konyhájban főzés közben, mint egy lélekkiöntős borozgatós este aláfestőjeként.
A korongnak van egy operett jellegű hangulata, ahol kiüresedő utcákon vagy fogadókban sírhatjuk végig – néhol megmosolyogva – hősnőnk életének gondjait, miközben azokban könnyen ismerhetünk magunkra. Amolyan prológusként invitál be minket ebbe a történetbe a Kollár-Klemencz Lászlóval együtt énekelt ‘Feri és a Lányok’ átértelmezett teremtéstörténetével. A kellő komolytalansággal tálalt, továbbszínezett édenkerti téma nagyszerű kezdő löketet ad az egész lemez fanyar-ironikus világához.
Ha már az előbb egy színházi hasonlattal éltem Az ‘Őszirózsa’ lehet az alapja a később kibontakozó belső konfliktusnak. Ez a központi elem pedig – mint minden valamire való drámában – a szerelmi csalódás, valamint az annak penész magányában való elhervadás. Bár a téma önmagában nem kifejezetten különleges, a dallamvezetés mélységei és magasságai, valamint a hétköznapiságuktól erőssé váló képek könnyedén markolnak a szívünkbe.
Ahhoz, hogy igazán szomorkodni tudjunk kellenek a vidám momentumok is, amitől befogadatóvá válik egy mű. És mi lehetne befogadhatóbb egy olyan bájos történetnél, mint az idősotthonból menekülő megöregedett pornósztároké, amit a ‘Szökés a nyugdíjas házból’ mesél el afféle intermezzoként. A könnyed szöveghez jazz gitár akkordok is járnak, amivel méginkább elkülönül az album komor zongorakísérte dalaitól.
A ‘Rigó’ az egyik érzelmi csúcs- vagy talán inkább mélypontja ennek a boldognak kicsit sem mondható dalcsokornak. Az Ady parafrázisokkal és figura etimologikus áthajlásokkal díszített néhány soros szöveg irodalmi gyűjteményekben is könnyedén helyet kaphatna. Az pedig ahogy az „Utálatos napfény süt le ránk” sorban minden egyes ismétlődésnél kicsit jobban hal bele Anna már-már színpadi teljesítményként is értékelhető.
A valóság fizikai korlátai közé szorított magányos lélek elevenedik meg az albumról elsőként megjelenő, nálunk premierező ’20:07′-ben. Az érdemi emberi kontaktus hiányába belefáradás, a kijárási tilalom és a január-depresszió hármasa ihlette nóta sokak érzelmi állapotát írta körül megjelenésekor. Mindehhez egy a szédítő nyomást szó szerint érzékeltető videó is párosul, ami egyben azt is megmutatja, hogy ahhoz, hogy különlegeset alkosson valaki, nem kell túlbonyolítani a dolgokat.
A ‘Fúj a szél’ egy etűd az egyedülléthez, amit még gyakorolnia kell a hirtelen egyedül maradt lírai énnek. Áldozó Borbálának köszönhetően ehhez is kaptunk vizualizációt. Ha valaki tudni szeretné, hogy milyen egy bad trippel kombinált lejövő, hát íme:
Ha még maradt volna bármi élni akarásunk, annak a korong címadó dala fogja megadni a kegyelemdöfést. Hasonló amplitúdóval rezonál mint a ‘Rigó’, csak míg az absztraktabb, líraibb és szépen szenvedő, itt bőrön érezhető kilátástalansággal találkozunk minden sorban, mint „A szomszéd kertje is kiszáradt / Festenek rá magyar focistákat.” Ezt hangsúlyozza a drámai erejű zongorajáték is, amit egy pillanatra feloldhatna az utolsó verzénél tetten érhető zenei humor, de helyette inkább egy grandiózus lezárással int búcsút a boldogságnak. Ehhez kontrasztosan illeszkedik a Mandula Lujza rendezte Hungarian Gothic jellegű képeket felsorakoztató patetikus videó.
Szerencsére azért a végére kapunk egy kis katarzist az ‘Élet kurva jó’ személyében. A lelket inkább csak tovább rugdosó semmint valódi megkönnyebbülést hozó induló pont arra elég, hogy ha erőltetve is, de arcon nevessünk minden problémát, felálljuk és tovább sétáljunk.
Ha véletlenül túl boldogak lennétek és kell, ami visszaránt a valóságba, vagy lemezbe zárt társat kerestek a borús napokhoz, tegyétek fel ezt, biztosan el fogja érni a kívánt hatást.
Ha tényleg egyetlen szót kellene aggatnom a magunk mögött hagyott szerencsétlen másfél évre, biztosan a karantén jönne először a nyelvemre. Először óvatosan nyúltam csak a karanténprojekt kifejezéshez mikor új megjelenésekről volt szó, aztán igazából hamar kiderült, hogy lényegében majdnem minden, amit 2020-ban (’21-ben?) szüretelünk az karanténlemez vagy karanténdal lesz, ha akarjuk, ha nem.
Aztán meglett a maga mitológiája ezeknek a covid szülte anyagoknak és érdekes helyet is kaptak a zenészek életművében (ha egyszer vége lesz a vírusnak biztosan mi is csinálunk ezekből egy besztof válogatást). Többen kanyarodtak zenekarostul egészen új irányokba vagy kezdtek éppen szólóban kísérletezgetni, kipróbálni magukat egy teljesen másik vonalon.
Az utóbbi halmazhoz csatlakozott Szalai Anna is, akinek a neve a Mambo Rumble kapcsán csenghet ismerősen (velük készült ‘Zene Mindenkié’ videónk itt). Anna tavaly nyáron csapott bele egy szólólemez csiszolgatásába, amelyre a zenekarral nem kompatibilis szerzeményei kerülnek fel a tervek szerint. Az első szám, a ’20:07′ most nálunk lát napvilágot és foglalja mindjárt dalba azt a mondatot, amit mindannyian elmormogtunk valamikor a szigorúbb szabályok alatt: „Ma sem érek nyolcra haza”. Dal- és klippremier!
A dal Dorozsmai Gergő (Mayberian Sanskülotts, Gustave Tiger) közreműködésével készült, aki zongorán kíséri majd a lemezt. A találkozásról Anna így mesélt:
„Az első zenekaros lemezünket Dorozsmai Gergőnél vettük fel a Tom-Tom Stúdióban, és olyan jól sikerült a közös munka, hogy a mostani dalokat is nála szerettem volna felvenni. Küldtem is Gergőnek néhány demo verziót a számokból, és megkértem, hogy ajánljon már nekem valami szexi zongoristát, mert én elég ügyetlenül kísérem magam.”
Legnagyobb örömömre saját magát ajánlotta a tisztségre, úgyhogy szeptemberben el is kezdtünk próbálni.
A ’20:07′ egy bónusz szám lesz a minden jel szerint már májusban érkező ‘Senki nem beszél’ címet kapó lemezről. A dal lényegében azt a covid és a korlátozások okozta magányt, szorongást és egyedüllétet festi meg, amellyel mindannyiunknak szembe kellett néznie.
A szám az idei telemről és az esti nyolcas korlátozásról szól, ami nagyon erősen megmaradt bennem, már csak a hazasettenkedések miatt is. Egy olyan időszakot ír le, amikor az ember megpróbál kiszakadni az otthoni magányából, de csak sodródni képes a többi ember között, és esténként ugyanúgy egyedül kell álomra hajtania a fejét.
A dal a szó legszorosabb értelmében egy szédítő klipet is kapott, a videó koncepcióját Anna így bontotta ki:
„A videót eredetileg egy iskolai projektemhez készítettem. Kíváncsi voltam, hogy néz ki egy hazautam a banyatankom kerekéről, aztán végigcibáltam a szigszalagos-GoPros taligát a városon. Először más hangot használtam a felvételekhez, de valamiért nem akart összeállni a munka.
Aztán eszembe jutott, hogy van egy keringőm, ami ráadásul a hazarohanásról és a szédülésről szól.”