Múlt szombaton tartottuk a Kikeltető 2021-es szezonjának a záróbuliját a Turbinában. Az eseményen – mint az elmúlt pár évben -, nem választottunk konkrét nyertest, hanem a zsűrik és a partnereink által felajánlott nyereményeket osztottuk szét a produkciók között.

Végéhez közelít a hetedik Kikeltető, blogunk független zenei tehetségkutatója. A 2021-es szezonra rekordmennyiségű, 377 (!) jelentkezés érkezett be, amelyből először egy 34-es shortlistet állított össze a szakmai zsűri és a KERET csapata, majd 16 előadó kapott fellépési lehetőséget 4 héten és 4 Klubesten át. Most elérkeztünk a Záróbulihoz, ahol a legjobb 9 előadó bizonyít a Turbina két termében, és ahol együtt ünnepeljük azt, hogy rengeteg friss és izgalmas produkció indul még mindig, minden évben Magyarországon.

Végéhez közeledik az idei Kikeltető, de február 12-én még szeretettel várunk mindenkit egy utolsó estével, ahol az idei év legjobbjaival töltjük meg a Turbina termeit.

Idén majdnem 400 jelentkezőből került ki az a 16 előadó, aki élőben felléphet a frissen nyílt Turbinában, a Kikeltető 2021 keretein belül. November 11-től kezdve egy hónapon át, minden csütörtökön 4 fellépő mutathatja meg magát a nagyközönség előtt. A programot hetekre lebontva itt láthatjátok:

A JÜ Magyarország legjobb zenekara.

Na várjunk csak! Had gondolom ezt végig alaposabban! Elhamarkodott kijelentés, nem szoktam és nem is szabad, hasonló megállapításokat tenni. Sokan nem fognak egyetérteni, a zene szubjektív dolog és még csak nem is ismerek minden hazai bandát. Szóval: A JÜ a kedvenc mai magyar zenekarom!

Free jazz-nek „hazudott” stoner rock, eklektikus hangorgia, idegtépő pszichedélia. Stenk és precizitás, szívmelengető dallamok és emberpróbáló zaj váltakozik ebben storyban. Hangszerről hangszerre terjednek a történetek, mesélnek jóról és rosszról, de minden alkalommal máshogy. Legutóbb két egymást negyed órára követő fellépésüket hallgattam meg és örömmel mondhatom megérte. Az anyag elméletileg ugyanaz volt, mégis hangulatában és felépítésében merőben más előadást láthattam. Figyelemre méltó mennyire érzik egymást a srácok. Mondanom sem kell, hogy profi zenészekről beszélünk, nevüket több formációból is ismerhetjük. A dobok mellett Halmos András (Pop Ivan, Chakra Hacker, Santa Diver, Kampec Dolores), basszuson és gitáron Hock Ernő (Grencsó Kollektíva, The Qualitions, Dresch Quartet) és gitáron Mészaros Ádám (Erik Sumo Band, Péterfy Bori & Love Band).

A „jü” szó egyébként a kínai megfelelője a „flow” kifejezésnek, melynek élményét garantáltan megkapjuk.

Komoly szerepet kapnak a különböző effektpedálok, melyek valósággal ellepik a színpadot. Első lemezük a summa a RareNoise Records gondozásában látott napvilágot, amit én első hallás után megvettem.

• Éljétek át a kísérletező hangorgiát ma este, a Fonóban!

Szerző: Kutya

Arany konfetti, pucér lányok, enyhe elmebaj, kék parókák és malac fejdíszek. Úgy hangzik, mintha Irvine Welsh és Jon S. Baird Mocsok c. filmjéről beszélnénk, holott a The Drain kb. bármelyik klipjét idézte fel a nyitómondat. Első látszatra nem hazudtak, mikor azt nyilatkozták magukról, hogy imádnak mocskosan zenélni és elegánsan öltözni.

A Black Tones 2016 elején alakult Budapesten. A trió akkoriban még duó volt, és ugyanazon év végére új basszusgitárosukkal együtt kiadták első kislemezüket. Azóta a zenekar már három jól összeállított EP-t tudhat magáénak. Legutóbbi szerzeményük Home címmel látta meg a napvilágot szeptember 29-én.

A The Swamp Creatures zenéjének jelen hangzása saját bevallásuk szerint a közelmúlt határozottabb hozzáállású zenekari próbáinak eredménye. Egyelőre még nem jelent meg komolyabb mennyiségű hanganyaguk, viszont koncerteken már el lehetett csípni őket a Dürer kertben, a GMK-ban és a Fészek Kulturális Központban is.

Hipnotikus, szuggesztív, örömzenébe oltott kísérletezés jellemzi a TPSRPRT folyamatában változó zenéjét. Az instrumentális posztrock-szeánsz kezdő szikráját Gutema Dávid, a zenekar gitárosa pattintotta ki 2009 környékén, laptoppal és dobszerkóval való kalandozásaival. Majd 2014-ben csatlakozott Török Virág (basszusgitár), Nagy Sándor (dob), később pedig Tóth Arnold csempészte bele az elektronikát az így már teljessé váló négyesbe.

Ritkán jön létre olyan alkotói kémia két zenész között, amilyen az Analog Balaton tagjait köti össze: Aba és Áki egy színjátszótáborban ismerkedtek meg, de hamar kiderült, hogy a közös flow inkább zenei irányba, elsősorban a természet felé tereli őket. Szerintük a duó formátum a legműködőképesebb, hiszen így nincs szükség annyi kompromisszumra, csupán marad a két ember és a köztük lévő, megtörhetetlen szövetség.