A Sasa Lele a debütálást tekintve új ösvényt vágott magának a megszokás dzsungelében: klip vagy EP megjelenés helyett két, a frontember nappalijában rögzített session videóval mutatják meg magukat legelőször leendő közönségüknek.
A banda tagjai egyébként ismerősek lehetnek számunkra – Tim Atkins énekes-gitárossal a Luckies zenekarban, Szabó Bendegúz gitárossal a Fubarite-ban, Nick Pong basszerossal az Indeedben, Dobi Vilmos dobossal pedig az Easy Inc.-ben találkozhattunk korábban.
Dacára a ténynek, hogy egy otthonos nappaliban vették fel, a srácok zenéje érzésre mégis inkább egy angol pub idilli teraszkoncertjére utaztatja a hallgatóját. Ez nem is véletlen, hiszen a budapesti gyökerek mellett angol és amerikai hatások is összetalálkoztak a projektben. A Sasa Lele indulásáról Bendegúzzal beszélgettünk.
A tavaszi debütáló koncertjeiteket sajnos magával sodorta a vírushelyzet, így mondhatjuk, hogy ezekkel a session videókkal mutatkoztok be először a közönségnek. A kijárási korlátozások miatt döntöttetek úgy, hogy pl. klipforgatás helyett egy ilyen kevésbé szokványos debütálási módot választotok?
Igen, a terv eredetileg a mondhatni klasszikus út megjárása volt, klubkoncertek kisebb helyeken, hol egyedül, hol előzenekarként, aztán szembejött az élet… A koncertek kiesése azon kívül, hogy nyilván idő és energia megszervezni, azért is kár, mert egy kezdő zenekar fejlődésében felbecsülhetetlenek ezek az alkalmak. Az ember megtanul nem csak együtt zenélni, de mozogni és létezni is a színpadon. Mivel ez kiesett, úgy voltunk vele, nézzük meg, mi az, amit a leginkább önerőből tudunk megvalósítani, ami a leginkább visszaadja a koncert jelentette kihívásokat.
Mit lehet tudni rólatok, mióta zenéltek együtt és hogyan alakultatok? A Facebook bemutatkozásotok alapján angol és amerikai hatásokra is számíthatunk majd a zenétekben.
2019 őszén kezdtük a közös zenét, a fókuszpont egyértelműen Tim volt, ő rángatott ki engem a zenében való csalódásomból, aztán ő hozta le Nicket is. A dobos kérdés kicsit összetettebb volt, de hát mikor nem az, ugye.
Az angol és amerikai hatások egyenesen következnek a tényből, hogy valószínűleg mi vagyunk az ország egyik legangolszászabb zenekara, két őshonos telivérrel a soraink közt.
Mit lehet tudni az első két dalról, hogyhogy pont rájuk esett a választás?
Alapvetően hangos zenekar vagyunk, de a már említett korona helyzet erősen limitálta a lehetőségeinket. Tim nappalijában vettük fel az anyagot, hiszen felelős állam- és világpolgárok vagyunk, socialdistancing, meg ilyenek… A környezet meg inkább a nyugodtabb, halkabb dinamikájú számokat követelte meg, mi pedig álltunk a kihívás elé.
Készülőben van esetleg egy kislemez vagy lemez is?
Ősszel mindenképp szeretnénk megjelentetni egy kislemezt, amit nyár végén fogunk felvenni. Egyelőre nagyon élvezzük a közös számírás folyamatát és úgy állunk, hogy minél több számot szeretnénk megírni. Így összerakhatunk egy olyan kislemezt, ami mint kislemez funkcionál, van valami koncepciója, mond valamit az őt alkotó számokon túl is.
Most, hogy lassan normalizálódik a helyzet, milyen zenekari terveitek vannak nyár végére és őszre?
Koncert, koncert, koncert.
Bízunk benne, hogy a tényt, hogy a zenekar természetes fejlődési ívét rögtön az elején kettényeste ez a nyavalya, a saját javunkra tudjuk fordítani, azaz: amint újraindul a koncertszezon, egy kiforrott, átgondolt produkcióval csaphatunk oda a szórakozásra kiéhezett népek közé.
Várhatóan mikor láthatunk titeket élőben is?
Most ha azt mondom, hogy tervezünk ilyen gerilla jellegű koncerteket, adni, azzal megölöm az egész lényegét, nem? Ha minden jól megy, akkor már nyáron fellépünk, ha máshol nem hát esküvőkön vagy meccseken, mert jó lenne játszani.