Ferkoval a Kikeltető 2017-es szériájából ismerkedhettünk meg, ahol transzdimenzionális utazásra vitt minket a pszichedéliával megfűszerezett techno/post-rock hibridjével. Később zenei terápiára invitált, ahol mégjobban megismerhettük őt és magunkat is. Az idő múlásával szorgosan születtek a dalok és a különböző remixek, majd az önkeresés tavaly Glasgow-ban folytatódott.

Legújabb szerzeménye, az ‘End Is Near’ egy kelet-európai kollaboráció eredménye:

A Kelet Európai Zenei Akadémia – a régió egyes országainak együttműködésével indított, online zenei képzés – keretein belül valósulhatott meg a dal. Megszületésében hat különböző nemzet zenei szervezete vett részt, amelyet Magyarországról a BUSH képviselt.

A folyamat levezénylésében a feltörekvő művészekkel foglalkozó Music Export Ukraine független kezdeményezésnek volt kardinális szerepe. A válogatáslemez, amin a dal is szerepel, a litván Monokey lemezkiadó égisze alatt jelent meg, és egy másik magyar előadó, Zsüd is felfedezhető rajta.

„A mi szemszögünkből az történt, hogy találkoztunk hétről hétre, csapatokra lettünk bontva, melyből később létrejöttek a közös alkotások. A mi csapatunk esetében végül hárman maradtunk aktívak, Vic Villian énekel a dalban, aki eredetileg Fehéroroszországból származik, de jelenleg Moszkvában él, illetve Kristjan, aki Észtországból vezényelte le a managmenttel járó feladatokat”

– avatott be a részletekbe Ferko.

Az ‘End Is Near’-re elkerülhetetlenül rányomta bélyegét a jelenlegi világpolitikai és virológiai állapot: a dal központi témáját a világ aktuális helyzetéből adódó bizonytalanság és konstans feszültség inspirálta.

„Vic eltalálta az üzenetet elsőre. Pont úgy ahogy kell, kevés de lényegre törő szöveg. Imádtam, szóval gondoltam akkor alárakok valami masszívat, hogy ha véletlenül lejátszaná valaki a klubban, akkor ne idézzen elő kognitív disszonanciát.”

Az album az alkotásokon túl egy üzenet is: üzenet az összefogásról, toleranciáról, empátiáról, kulturális és mentális párhuzamokról.

„Ez nem csak egy jelentős előrelépés a régiós zeneiparok együttműködésének történetében, de egy üzenet a világnak abból a szempontból is, hogy Kelet-Európában a hétköznapi valóság lényegesen eltér attól, amit sokszor a média sejtet. Mi nem utáljuk egymást vagy bárkit, és nem szeretnénk egy olyan világban élni, ahol elzárnak egymástól minket az akaratunkon kívül. Igenis tudunk békében és barátságban létezni egymás mellett, ugyanis a konklúzió az, hogy bármely országot is nézzük, a kulturális és mentalitásbeli hasonlóság kísérteties.”