Keltető Zenék Videók PÉNZ Szomszéd Még
Folyékony valóságok a végtelenben találkoztak – Hangulatfestés a III. UbikEklektikről

Folyékony valóságok a végtelenben találkoztak – Hangulatfestés a III. UbikEklektikről

A bejáratnál felfüggesztett biciklikerékre kötözött színes textilcsíkokat fúj a szél.
A szabadság illata mászik az orromba, miközben a bakancsom a fűzőig süllyed a sárban.
Botladozás befelé az erdei úton, a fejlámpafény a leveleken csordogál lefelé.
Két villámlás között sült szalonna szag és lecsó. A szívverés fokozatosan megnyugszik.
A megérkezés tudatosítása.

Deepfields

A föld átjárja a levegőt. Ritmusra mozognak.
Egy lány hátradobja a haját. Mentolos illat cigifüsttől.
Göcsörtös fehér fákon törik meg a feketeség, sugarak az végtelen mélységű ambient dallamban.
Csillogó arcú embereket nézek, ahogy szaladnak, nevetnek, megint szaladnak.

Azure

Az ide vezető ösvényen a szintkülönbségeket az emberek beszédhangjában bekövetkezett változás jelzi. Hopp és pukk.
Holnap itt a barátaim menedéket találnak az eső elől. A színpadon szaxofon és trombita. Az emberek közelebb húzódnak majd egymáshoz, a szemük tágra nyílik.
1-2-3 lerepül a cintányér és szétrebbennek.

Taka Tuka

Megérkezés a füstbe.
A feltartott kezek ujjai között átszűrődik a fény, a hüvelykujjon a ragtapasz leoldódik a nedvességtől.
A dombra felmászó emberek nézem, kötelekkel segítik egymást.
Egy katonai fémhulladékokból épített város szívében zakatolunk együtt.

Ubikon

“Ha hívnak, megyünk, ők is mi vagyunk!”
Tíz ember fordítja ki a sarkaiból a világot.
Miközben dacolnak a gravitációval, északból kelet lesz és elfordul a színpad.
A visszhangos gitárdal innentől már a déli fák kérgéről pattan vissza.

Fríz

Kinn hagytam a telefonom a kövön pár perce, vagy napokkal ezelőtt.
Festett arcú embereket nézek, ahogy beszélnek, táncolnak, megint beszélnek.
A legnehezebb dolog a szénában megtalálni a legkényelmesebb helyet.
Egy kutya feltápászkodik előttem, korábban párnának néztem.
A tömeg elindul egy távoli pont felé, majd megérkezik ide.
Körben mulatnak, középen a zenekar játszik.
A simogató hegedűszó közben azt kívánom, sose érjen véget ez a közös ünnep!

Tátott szájú embereket nézek, kicsordul a könnyük, pirkad.

Fotók: Bianka Csenki és Songoro Laura

További nézőpontokért köszönet: Jezerszky Viki, Kocsis Andris

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.