Kikeltető PÉNZ

Ugyan nem vagyok híve az év végi toplistáknak, de kötelességtudatból is felállítottunk a blog szerkesztőivel egy halmazt, amibe besöpörtük 2016 legjobb, legértékesebb, vagy leginkább előre mutató megjelenéseit. Legalábbis a mi szűrőnkön keresztül.

Épp ezért kislemeztől kezdve találkozhattok hagyományos LP-vel, és klipekkel is, a szempontunk egyedül a minőségen volt, és mivel egy brutálisan sikeres évet tudhat maga mögött az itthoni alternatív zene, nem is számozzuk meg a választottainkat,

ti azonban szavazhattok majd a gyűjtés végén a kedvenceitekről.

A lista legtöbb darabjával már találkozhattatok a nálunk az év során, de ha mégsem, itt az utolsó alkalom, hogy pótoljátok.

Tape Delay – Vagabond

A Kikeltető előzsűrizése során még szinte semmit nem tudtunk a zenekarról, de a ‘Bleach’ című számuktól már akkor leesett az állunk. Aztán ahogy teltek a hetek, hónapok, egyre világosabbá vált, hogy egy kellően átgondolt, jól összerakott, arcátlanul profi produkcióval van dolgunk, melynek legjelentősebb indikátora ez a klip. Meg is nyerték a Kikeltetőt, és kíváncsian várjuk, mit tartogat számukra 2017.

No Eves – BITE

A tavalyi Kikeltetős No Eves-ről karácsonyi összeállításunkban is szóltunk, de a Bite című kislemez tényleg megérdemli, hogy többet beszéljünk róla. A dögös riffek ebben a nyolc percben is visszaköszönnek, ahogy az érzékeny vokál is jelen van, ahogy a korábbi számaiknál, viszont annyira kietlen, és mégis annyira harmonikus ez a három szám így egyben, hogy kevés hasonlóan telitalálatos EP-t hallgattunk idén.

Dope Calypso – Mau Mau

Túl sok okosságot nem tudunk mondani a Dope Calypso új lemezéről, mint a róla írt kritikánkban. Ez a poposodó garázsrock egyszerűen szeretnivaló, a lemez darabjaiban, és egészében is megállja a helyét, simán rásütnénk a külföldi jelzőt (jelentsen ez bármit), mert nem sok szálon követi a magyar rockzene hagyományait, de ez az egész így van jól, és amellett, hogy háromból háromszor is az ő koncertjüket nézném meg, garázsban a legirányadóbb zenekarnak számítanak itthon.

Panel Surfers –  Redroom

A tatabányai szörfpunk trió az idei év egyik legkellemesebb meglepetése volt a lélekig izzadós Vittulás koncertjeivel együtt. Év végére tartogatták a nagylemezt, a Redroom pedig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, természetesen írtunk is róla bőven. Ami külön díjat érdemelne, az az albumeladási technikájuk, hiszen előbb egy Igen-es pizzát kell megvenni, hogy aztán a dobozban rejlő letöltőkóddal hozzájussunk a lemezhez. Ilyennel még nem találkoztunk, ráadásul egy pizza még soha nem került be egy év végi zenei válogatásba sem.

Middlemist Red – Ripple Soul

Kifejezetten erősre sikerült a november vége, hiszen az MMR is ekkor adta ki régóta várt második lemezét. A srácok négy évvel ezelőtt tűntek fel, és a hazai alternatív szcéna egyik legbefolyásosabb, és legmeghatározóbb zenekara lettek, így az elvárásokkal is rendesen szembe kellett nézniük. Noha a Ripple Soul nem szakította ránk az eget, a külföld felé leginkább eladható bandánk egy innovatív, bátor második albumot tudhat magáénak, amire büszkéknek kell lenniük. Bőven a legjobb idei magyar megjelenések között van.

EU Cannibal – Scum

Aki hallott már Berényi Bianka egyszemélyes projektjéről, azt biztosan nem éri váratlanul az a hangszerek nélküli disztópikus horror, ami a Scum zenei világát jellemzi. Aki viszont nem, az lehet, hogy meg fog ijedni az alábbi számoktól. Az EU Cannibal idén februárban tűnt fel először, amikor kiadta bemutatkozó EP-jét, de rá kilenc hónapra még elborultabb lemezt sikerült kiadnia, amit szintén Garage Band applikációval és fülhallgatómikrofonnal vett fel. Akárhogy is, imádjuk ezt a trash, horrorpop és a death metal határmezsgyéjén mozgó masszát.

Platon Karataev – Orange Nights

Az idén alakult Platon Karataev várakozásaink szerint a következő évek egyik kedvenc bandája lesz, ezt a határozott véleményünket pedig a Kikeltetős teljesítményükre, illetve az alábbi debüt-kislemezükre alapozzuk. Egyszerre nyers, és mégis érzékeny, van benne fantázia, a stílusokkal mégsem játszanak. Ha szereted az indie folkot, akkor innentől kezdve a Platon Karataev lesz a kedvenc bandád, mi pedig alig várjuk, hogy egyszer tényleg elektromos bendzsóval lépjenek fel…

Csaknekedkislány – Három férfi

Idén komolyabbra vette a figurát a Csaknekedkislány, persze nem feltétlenül a zenéjük esztétikájában kell keresni ezt a fordulatot, hanem például abban, hogy kiadtak két igényes kislemezt, amelyikből az egyikhez, a Három Férfi koncept EP-hez forgattak egy még igényesebb kliptriót. Igazából a képi világ még inkább rádobott a sajátos tánczenéjükre, így mi legfőképpen az alábbi videót emelnénk ki tőlük. Egyébként róluk is írtunk a lemezmegjelenéseik után.

Blahalouisiana – Deeper (I’m Going Deeper)

A Blahalouisiana áprilisban adta ki első nagylemezét, lassan öt éves fennálásuk során pedig idénre nagyszínpadra méltó zenekarrá sikerült fejlődniük. Bár szélesebb közönség inkább ismerheti a magyar nyelvű számaikat, és a hozzájuk készült profi klippeket, azonban szerintem a ‘Deeper (I’m Going Deeper)’, és hozzá a Beatben egy délután alatt összedobott klip az év legjobb underground popslágere lett.

Ricsárdgír – The Dark Side of The Moon

A Ricsárdgírnek is nagy éve volt, miután egy tavaszi EP-vel előkészítették az októberben megjelenő második nagylemezüket. Mi utóbbit választottuk ki, és kritikánkban meg is indokoltuk, hogy miért zseniálisak ezek a félnótások. Ha pár évtized múlva visszatekintenek a zenetörténészek, remélem visszaolvassák, hogy mi megmondtuk előre: a The Dark Side of The Moon fontos állomása a tetszhalott állapotban lévő magyar avantgárd zene történeti alakulásában.

Cristopher Waver – Christopher Waver LP

Az AGAVOID-ból ismerős producer, Huszár Kristóf is idén jelentette meg első önálló lemezét, ami legideálisabb esetben egy intergalaktikus utazás aláfestő zenéje lesz egyszer. Addig is a Föld bolygón vagyunk kénytelenek hallgatni, de itt sem hangzik rosszul ez a bő félórás koncept-album.

The Beans – Glitch

Vida Áron és bandája bő egy éve tűnt fel a 2015-ös Kikeltetőn, és már akkor sejteni lehetett, hogy előbb utóbb nagyot fognak durrantani a srácok. Idénre kialakult a végleges felállás, megjelent az alábbi bemutatkozó lemez, és már simán teletömnek kisebb klubokat Pécsett és Budapesten is. Nem csoda, hiszen a zenekar erőssége a frontember egészen sajátságos színpadi jelenléte, amit ha még nem láttál élőben, gyorsan pótold, mert érdemes!

Fran Palermo – Razzle Dazzle

Idén végleg nagyfiúvá vált a Fran Palermo. Az undergroundot lassan kinövő banda kezdi meghódítani a nagyobb színpadokat, nemrég például az Electronic Beats és a Budapest Showcase Hub-on is szerepeltek, mindez pedig nagyban köszönhető a tavasszal megjelent második nagylemezüknek. A Razzle Dazzle Henriék legérettebb munkája, mi is megállapítottuk, hogy végre szó szerint pörög a zenéjük, de úgy, hogy a rock and roll nem nyomja el az egzotikus hangzásvilágot.

Mörk – You Are Free to Choose

A kezdetben szoba- és falmászóteremkoncerteket adó Mörk az év egyik legizgalmasabb megjelenését produkálta, 17 számos bemutatkozó lemezükről sok mindent lehet mondani, de nekem az önazonosság és az infantilis improvizálás jut eszembe elsőként, ami a végén persze összeér a virtuozitással, miután az egész banda jazztanszakos volt.

Barkóczi Noémi – Nem vagyok itt

Noémi nem ma kezdte egyszálgitáros pályafutását, de idén adta ki első saját lemezét Nem vagyok itt címmel. Több szempontból is az év egyik legüdébb színfoltja. Az akusztikus dalszerzők az utóbbi egy-két évben elég jól futnak kis hazánkban, tehát jól illeszkedik a lemez ebbe a tendenciába, ugyanakkor egy sajátos, érzékeny szigetet is alkot, ahol az intim, sokszor önellentmondásokkal teli szövegek dominálnak. A zene rímel a szövegekre, és fordítva. Dekadenciából születő harmónia a Nem vagyok itt, melyben a nőiség a legnemesebb formájában tárul elénk.

Gustave Tiger – Senki se tenger

A szecesszionista punkrock formáció új lemezzel jelentkezett tavasszal, de minket talán nem is annyira az album, hanem a rajta egyedüliként magyar nyelvű ‘Senki se tenger’ című szám ragadott el a legjobban. Ha lenne év végi dalversenyünk, biztosan benne lenne a top 10-es szűrésben. De nincs, úgyhogy csak hallgassátok és nézzétek.

És szerinted melyek voltak az év legjobb megjelenései?

Eredmények

Loading ... Loading ...
A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.
Elküldjük minden vasárnap a heti cikkeinket az inboxodba, imádni fogod!

Kövesd a KERET blogot a Facebookon!
lemez keretblog.hu ivan & the parazol kikeltető keltető budapest Irie Maffia middlemist red interjú fran palermo Bánkitó pécs ep heti bontás galéria koncert kritika Kaktus fesztivál Sziget keret képek Akvárium volt fesztivál a38