Srácok, én még mindig nagyon szeretem a Megtűrteket
április 27, 2023

Szeretném azzal kezdeni, hogy a Megtűrtek mióta először láttam őket a Kikeltetőn majdnem öt éve, messze az egyik kedvenc hazai együttesem. Szerintem a barátaim már nagyon unják, hogy mennyit beszélek róluk, velük készült anno az első Keretes interjúm, és abban is benne voltam, hogy az elmúlt években rengeteg Keretes eseményre hívtuk őket fellépni. Emellett olyan, mintha az ő zenéjük szinte párhuzamosan alakult volna az én zenei ízlésemmel. Dühös szintipunkkal kezdtek, amiből mostanra zajos, gabberes, szétglitchelt elektronika lett. Ennek az átalakulásnak a logikus következő lépése jelent meg múlt héten Mindig Van Lejjebb… címmel.

Már jó két éve nem volt egyébként kiadva Megtűrtek zene, az új anyag pedig a leghosszabb a legelső EP-jük óta. Hét olyan trekket kapunk meg, amiknek a nagy részét már jó ideje lehet hallani koncerteken, de nyilván más az amikor rendesen otthon is meg lehet őket hallgatni, például végre értem a szövegeket is.

Ahogy fentebb írtam, a duó zenéje elég komoly változáson ment keresztül, aminek egyik fontos eleme volt az, hogy (sajnos nem tudom mikor volt az első ilyen koncert) letették a hangszereiket, és átálltak arra, hogy az otthon összerakott sávokból élőben illesszék össze a dalokat, és énekeljenek rá. Bár én szerettem az eredeti változatukat is, ezután a váltás után elkezdtek többen lenni a koncertjeiken és kialakult egy egész fix rajongóbázis is.

Később elkezdtek közös bulikat csinálni a Family Fastos társasággal, akik szintén elektronikus zenei és azon belül is GYORS zenei irányból jönnek. Ennek az eredménye lett a most januárban megalakult 111records és ebben a gondozásban is jelent meg a Mindig Van Lejjebb…, továbbá a lemezen lévő featek is leginkább ehhez a társasághoz köthetőek.

Az új kiadványon hét trekk kapott helyet, az első ezek közül a ИМПУЛС^420 amin rögtön van egy szerb nyelvü rap-betét Balkan Kobratól. Szövegileg a lemez hasonlít az 2021-es BUNYÓhoz, hatalmas energiákról, kábózásról, bulizásról és úgy en bloc agresszívkedésről van legtöbbször szó. Egy Megtűrtek dal szerintem akkor igazán jó, ha vannak olyan emlékezetes és kiabálható sorok, amik benne maradnak az ember fejében, és utána kiválóan lehet kiabálni a koncerteken.

Ezt a kritériumot a ИМПУЛС^420 bőven kielégíti, és a következő dal a SOUNDGOODIZER is (bár itt leginkább az első négy sorral). Ez a trekk talán zeneileg az egyik legérdekesebb, nagyon jól illeszkedik Soupire része a picit megcsavart alapra az ő szövege alatt, én remélem, hogy lesz több női énekes Megtűrtek zene a jövőben.

A harmadik dal az N P C a legagresszívabb a kiadványon, SCH és granato featel rajta, utóbbinak pedig nem ez az egyetlen vendégszövege a lemezen. Remek dal arról, hogy mennyire rettentően zavarók tudnak lenni bizonyos emberek, akik még csak nem is tudnak róla. A PARAZITÁK és a KÉK PUSZTÍTÓ ezután számomra talán a két gyengébb trekk a lemezen. Egyáltalán nem rosszak, de nekem se zeneileg, se szövegileg nem annyira izgik.

Az utolsó két szám viszont az a kettő, amit talán a leginkább vártam már hogy megjelenjen, mert rengeteg ideje mennek már koncerteken. A K V BARÁTOK <3 szerintem az első olyan elkészült Megtűrtek dal volt, amin volt más előadó is, és olyan szempontból is első, hogy egy megtörtént történetet mesél el a 2021-es Gólem fesztiválról. Nagyon szép, már-már aranyos dal a barátságról, és annak a végtelen erejéről.

A záródal a FENT VAGY A LISTÁN, ami nekem most épp magasan a kedvenc Megtűrtek trekim valaha. A lemez többi számához képest viszonylag átlagos struktúrája van, verzékkel és refrénekkel, ettől számomra már-már slágeres lesz. Remek dallamok, egy hibátlan refrén, a szövegbe se lehet belekötni, gyönyörűen csúcsodosik ki minden ebben a dalban, ami a megalakulása óta a Megtűrteket jelenti.

Összességében én nagyon boldog vagyok, hogy lehet megint új Megtűrtek zenét hallgatni, és bár hiányoznak néha a régi cuccaik (épp most is a Kikeltetős felvételüket hallgatom), nem lehet elvitatni tőlük a fejlődést, és nagyon jó döntést hoztak amikor váltottak. A Mindig Van Lejjebb… simán a legjobb dolog amit csináltak eddig, és kíváncsian várom mi lesz a következő állomás a karrierjükben.

  • Legközelebb a srácokkal (de ez még titok!) a Kikeltető záróbuliján találkozhattok majd május 27-én, de erről még lesznek infóink a napokban! A borító Sárközi Máté munkája, a kardos képet Kecskés Kornél készítette, a gémelőset pedig tegnap küldték a srácok.