Két univerzum olvad egymásba MA’AM és AIWA új lemezén

Cikk

november 5, 2019

Jókay Kristóf

312

Új albummal jelentkezik a pesti underground elektronikus zenei színtér két fontos alakja: MA’AM és AIWA, azaz Makay Anna és Nádházi Lajos. Goldfishing a címe az új anyagnak, amit MA’IWA néven adnak ki és most csütörtökön be is mutatják a Toldi moziban.

A közös munkáról Anna ezt mesélte nekünk:

“Pár hónapja Puskár Krisztián (UH Fest, Küss Mich) megkeresett minket, hogy mi lenne, ha közösen játszanánk a Budokan Boys előtt. Ennek apropóján ültünk össze. Azonnal működött a kémia, sok szám született, egyértelmű volt, hogy ezt a koncertanyagot felvételre is ki kell menteni. Azóta is nagyon gyors és gördülékeny a közös munka. Nagyon jól kiegészítjük egymást zeneileg.”

MA’AM különböző zenéiről már többször hírt adtunk a KERETen, hiszen Csernovszky Mártonnal, vagyis ooo-val több évig együtt dolgozott és a tavalyi év legvégén megjelent egy szóló projektje is az EXILES kiadó gondozásában. Ezzel kapcsolatban még januárban készítettünk vele interjút.

AIWA pedig nem csak zenészként, hanem szervezőként is bebetonozott tagja a budapesti undergroundnak. Zenéjére nagy hatással vannak a különféle japán inspirációk, mint a japán filmművészet vagy a nagyvárosi kultúra. Az AIWA-ban rögtönzötten feljátszott, valódi szintetizátor loopokkal dolgozik, amely “élőzeneibb” hatást kölcsönöz az elektronikus műfajokban megszokottnál.

A Goldfishing önmaga is bolyongás az ismeretlenben. Két kísérletező elme közös, koncepciózus agymenése a spokenword, a dream noise és a különféle elektronikus műfajok vidékein – jó sok szintetizátorral.

Az összhang pedig tényleg érződik a lemezen.

Külön érdekes számomra, hogy egyszer AIWA szintetizátorai kerülnek előtérbe, és MA’AM igazodik hozzá, mint a ‘Delta’ című számon, máskor pedig pont fordítva, mint az album első dalán, a ‘Krónon’.

Fontos még megemlíteni a ‘reggel’ című számot, ami olyan, mintha Pintér Gergőt kereszteztük volna egy nimfomániás óvodással, aki mellesleg megeszi a taknyát, és ez alá még odaraknánk egy techno alapot. Undorító, zseniális, a végére nem is tudtam, hogy mit érezzek.

Összességében a Goldfishing egy izgalmas és sokszínű projekt, ami remekül mutatja be mindkét zenész saját világát, illetve azt is, hogy mi történik, ha ez a két világ összeütközik. Bár talán az összeolvadás jobb szó lenne.

Albumborító: AIWA / Koncertfotók: Rádi Gábor

Támogasd te is a KERET blog működését havonta a Patreonon!