Kevés olyan előadó mozog elektronikus zenei körökben, aki képes szavak nélkül is komoly üzenetet közvetíteni a világ számára és megpróbálja jobb hellyé tenni azt. A 2017-es Kikeltető elődöntőse, Ferko nem tétlenkedett az elmúlt hónapokban, azt csinálta, amit a legjobban szeret: zenét. Ez idő alatt született meg a We Don’t Need Reality.

Az album egyfajta személyes kihívás eredménye. A cél: 2 hónap alatt minden másnap megírni egy számot – erről a dalterápiáról mi is értekeztünk.

„Az EP anyaga a két hónapos cselendzs végterméke, ami során két hónapig minden másnap csináltam egy dalt, melyet nyomon követhetett a nagyvilág. Ezen időszak alatt született 29 dal, melyek közül a számomra legkedvesebbeket egy kiadványba foglaltam…”

Ferkóra mindig is jellemző volt, hogy a számok mögött van egy komolyabb, mélyebb jelentés is, ez már a Kikeltető alatt is kiderült. A dalok metafizikai területekre kalandoznak, melyekben keresi az élet értelmét, a lét mivoltát.

„Már a kezdetektől az volt a célom a zenével, hogy kiemeljen a valóságból, egy olyan helyre utaztasson, amit fizikai valónkban sosem fogunk tudni elérni. Igazából bármennyire is próbáltam megfejteni a lét értelmét életem során, mindig arra jutottam, ha van is, sosem fogom megtudni, egyszerűen a fizikai korlátainkból nem tudunk kilépni, senki nem fogja elmondani, hogy mi végre.”

Baráti beszélgetések és elmélkedések revelációjaként fogalmazódott meg benne, miért is zenél egyáltalán: hogy kiszakítsa az embert a hétköznapi rutinból, hogy leszedje a konformista szemüveget akár egy órára is. Nincs szükség a valóságra.

„A hétköznapok során számtalan ismétlődő tevékenységet végzünk, hogy a végén egy egységgel több pénzünk legyen, melyet ételre költhetünk (vagy sok egyéb dologra, amire nem sok szükségünk van). Ezért törekszünk rá, hogy olyan dolgokat csináljunk, amik pont, hogy kiszakítanak ebből a rutinból, értelmet adnak az egésznek. És egy idő után csak elfogadjuk és létrehozzuk a saját valóságunk, ami sokkal szebb, mint bármi, ami létezhet.

Ez az én verzióm és remélem a zenén keresztül akár arra az egy órára, míg az emberek a dalokat hallgatják – egy bulin, vagy akár otthon –, segít nekik is kikapcsolni az elméjüket, elszabadulni egy kicsit, ledobni a láncokat és egy olyan univerzumba kerülni, ami számukra a legszebb. Olyan ez, akár egy terápia. Végül segít összerendezni a gondolatokat a fejedben.”

A végeredmény egy nagyon erős, 9 számból álló EP, melyen olyan előadók is közreműködtek, mint, Csányi Rita (The Anahit), Huszár Kristóf, azaz Christopher Waver, valamint Sápi Szabolcs (The Immigrants).

A borítót Birinyi Tamás grafikus készítette, akivel Ferko régóta jó kapcsolatot ápol.

Fotó: Új László