MA’AM, vagyis Makay Anna 2017 óta van jelen a magyar kísérleti elektronikus zenei színtéren, később indult a Kikeltetőn is, az ott készült felvételt itt tudjátok megnézni. A rituális formákhoz és a kortárs irányzatokhoz egyszerre kapcsolódó sajátos éneke, valamint a többféle elektronikus műfaj használata legjobban talán a méltán híres iráni énekesnő, Sevdaliza stílusához hasonlítható. Az OOO & MA’AM duó tagjaként debütált, 2018 óta szóló kiadványokat is megjelentet, illetve AIWA-val közösen a MAIWA projekt is működik. Legfrissebb lemeze a portugál ZABRA kiadónál jelent meg vinyl és digitális formátumban.

Anna nemrég új videóval jelentkezett ‘Matilda’ című szerzeményhez. A klip a szexuális identitás termékké redukált variánsaira, és vágyak lehetséges kombinációira keres választ LMBTQ+ testek reprezentációin keresztül. A videóban alkotótársa volt Korponovics Roland Budapesten élő és nemzetközileg alkotó vizuális művész. Roland fő témája a globális- és lokális LMBTQ+ közösségek egymásra ható dinamikájának vizsgálata. Legutóbb Lucie Fremlova és a University of Brighton School of Media közös projektjében vett részt “Visualising the life of LGBT+ Roma” címen, valamint kiállító művészként szerepelt a második Roma Biennálén Berlinben.

A videóban vállaltan feminin férfitestekkel operálnak az alkotók, melynek oka nemcsak a magyar heteronormatív mainstream politikájával való tudatos szembefordulás, hanem elsősorban a lokális, szexuális kisebbség közönségét célozza. Azt a helyi közösséget, melyre különös nyomásként nehezednek a nyugati posztkolonialista, LMBTQ+ médiából hozzánk érkező, előre csomagolt sztereotip szerepek.

Ezek azok, melyek a hipermaszkulin férfi test fetisizálásán keresztül egy szubkultúrán belüli belső, internalizált homofóbiát erősítenek, femininity shaming-en keresztül, melyek hosszabb távon pedig a közösség széttöredezettségét eredményezik. A klip tudatos-erotikus érzékenységgel dolgozik, mely a meleg szubkultúrán belüli digitális térbe áthelyezett társkeresés, szociális- és érzelmi elidegenedést eredményező tüneteit kérdőjelezi meg.

Egyfajta belső utazás a személyes – mégis a kollektív megélés által közös – fantázia világába, mely a kortárs izoláció által megcsorbult intimitásra éhezik.

Makay Annával és Korponovics Rolanddal interjút is készítettünk új, közös klipjük megjelenése kapcsán. A beszélgetés során szó esik a videó történetéről és annak létrejöttéről, az LMBTQ+ közösség problémáiról hazánkban, illetve MA’AM jövőbeli terveiről.

Tudnál említeni olyan személyes élményeket, melyek a dal megírásához vezettek?

Anna: A ‘Matilda’ egy vágyakozás, képzelgés. Az ‘Ignora’ EP az erotika és az ahhoz kapcsolódó feloldások – nem feloldások köré rendeződik. Nem tudok konkrét epizódokat kiemelni az életemből, inkább érzelmekkel és érzelmeket szoktam közvetíteni, nincs narráció, az a ti feladatotok. Minden egyes MA’AM dallal próbálok minél mélyebbre nyúlni, és most jutottam el a szexualitásig. Ugyan én „egyszerű”, monogám hetero vagyok, de ami főleg foglalkoztat, az a ránk erőltetett nemi szerepek formálhatósága.

„Fekszem a hideg kövön, legyőztek, és kifacsar ez az érzés, ide-oda taszít. És szorítom, hogy ki ne szaladjon a kezeim közül. És mozdulatlan vagyok. És aztán hirtelen megindulok, bezárva futok, megvadulva, hadonászva szaladok, és fröcsög a nyálam, és fájnak a végtagjaim, és feszítek. És akkor lágyan betakar, egy pillanat alatt megérkezik a középkori álom, Matilda, a királynőm. Behódolok, teljesen megadom magam. Nem húz fel, csak nézem, mindennél jobban szeretném imádni. – Heavy passion, you know.”

mesélte gondolatait Anna a klip kapcsán

Mesélnétek a klip forgatásának körülményeiről?

Anna: A klipet a Riff-ben vettük fel, és aznap találkozott a szűk stáb először egymással.

Roland: Annát még télen ismertem meg, és a közös munka során arra jutottunk, hogy érdemes lenne már Magyarországon megalkotni egy erős és sokatmondó LMBTQ+ videóklipet. (Egyébként ebben, ahogy rájöttünk, nem mi vagyunk az elsők, ez Gagyi Gergő és Váradi Lénárd érdemét dicséri.)

Pár hónap után megszületett a koncepció, és leszerveztük a forgatást. Ebben az egészben számomra az volt a legszebb, hogy amikor felhívtam négy barátomat, mindenki igent mondott, és legtöbbjük ingyen, saját szabad idejét áldozva, nagyon profin dolgozott. Mindenki beleadott, amit a szakterületén tudott; Zsármi a helyet adta, Matyi a fényekkel foglalkozott, Anna a füstgéptől kezdve, körülbelül mindent kezelt, amit csak tudott, Bendegúz pedig hozta a tőle várható önmagát. A kapocs lényegében én voltam, a többiek ott ismerték meg egymást, de az elképesztően profi munkamorálnak köszönhetően nagyjából 10 óra alatt le is forgattuk az anyagot.

Igyekeztek a mindennapokban is figyelmet fordítani az LMBTQ+ közösség problémáira, illetve rávilágítani a témára a magatok eszközeivel?

Roland: Én, mint alkotó mindig fontos kiindulópontnak tartom munka közben, hogy éppen kihez „beszélek”. Legyen az önterapikus festmény, vagy felkért illusztráció, ahogy azt említettük is, ezt a klipet elsősorban a magyar LMBTQ+ közösségnek dedikáltuk. Sajnos a választási eredmények azt is igazolták, hogy nem érdemes a hatalommal diskurzusba kezdeni, hiszen elég konkrét fogalmai vannak a szexuális kisebbségek identitásáról és jogairól.

Nyilván ez nem jelenti azt, hogy ennek a klipnek ne lenne célja a mainstream érzékenyítés is, ellenben nagyon fontosnak tartom a közösségen belüli kommunikációt, folyamatos jelenlétet, hogy „Igen, itt vagyunk! Attól, hogy rossz ez az egész még létezünk és keressük egymást!”.

Elengedhetetlen a társadalmi pozícióra való kritikus reflektálás, és hosszabb távon a közösségen belüli összevont eszmefuttatás beindítása. Mert minden alul, a közösség szintjén kezdődik. Ha azt nem tudjuk megerősíteni és biztonságosabbá, elfogadóbbá tenni, akkor széles körben sem indulhat el egy valódi, hatékony érdekérvényesítés.

Anna: Minden jogsértő intézkedést, kirekesztő viselkedést elítélek.

Roli egyszer azt mondta, hogy ha minden ember ismerne egy LMBTQ+ embert, akkor már nem lenne homofób – nagyon tetszett az agyalás. Nem mondanám, hogy cipelem ezeket a témákat, csak szeretek a frontvonalban lenni. Nem szeretek a politikával foglalkozni, de úgy érzem nincs más választásom, nem tudom elfordítani a fejem.

LMBTQ+, ukrán-orosz háború, romák helyzete és a magyar mélyszegénység. Főleg ezek a témák foglalkoztatnak jelenleg a munkám során (Autonómia Alapítvány, önkéntesség, AZVLM), és így zenészként is. Most jelent meg például az Eastbloc Sound kiadásában a ‘We Stand With Ukraine’ összeállítás, ahol rengeteg zenésszel álltunk ki a háború ellen, és gyűjtöttünk pénzt ukrán civil szervezeteknek.

Néhány szó a közelgő tervekről, megjelenésekről?

Anna: Jelenleg az AIWA (Nádházi Lajos) –  Ma’iwa duómmal jön ki új lemezünk. Ezzel tervezünk koncertezni, de a MA’AM-et most néhány hónapig pihentetem. Ki vagyok égve, ez a másfél év a magán és szakmai életemben is nagyon sűrű volt, elfáradtam.

A stáb csapatát erősítette még Zsembery Bendegúz ‘Zsemby’ illetve Tarr Kálmán.

• MA’AM munkásságát itt kísérhetitek figyelemmel.

Az elmúlt évünk egyik legmeghatározóbb esztétikája webkamerákon és telefonos felvételeken keresztül szemlélt social distance világ, ez jelenik meg MA’AM új klipjében is, amelyet maga a név mögött álló Makay Anna és AZVLM-is kollegája, Jezerszky Viki rendezett, a vizuális effekteket pedig Görcz Andrea és Milena Veleva kotyvasztotta készre.

Az új dalban Anna kitalált nyelvű éneke alá zeneileg lo-fi-sabb, kicsit a PC Music-ra emlékeztető hyperpoppos csilingelésekkel és basszus karmolásokkal fest hangulatot, a videóban pedig egy csomó ismerős arc tűnik fel, többek közt kortárs táncosok, zenészek, láthatunk benne papagájokat, lábbal joghurt evést, hajnyírást, férfifejre mézcsurgatást, fokhagymanyomást, és még sok más fura, vagy épp nem fura dolgot, inkább nézzétek meg magatoknak ti is.

Vadiúj trekkel és szövegvideóval jelentkezik MA’AM, aki továbbra is próbálja lebontani a határokat zene és nem zene, dalszöveg és nem dalszöveg között. Az új dal címe ‘Moskov‘, és nálunk premierezik!

MA’AM neve ismerősen csenget, hiszen döntős volt a legutóbbi Kikeltetőnkön, és egyik régebbi projektjével kapcsolatban írtunk is róla. A ‘Moskov’ Anna jövő héten megjelenő kislemezének az előfutára, ami Andremodor Modaleda néven jön majd világra, tehát marad az M-ek és A-k játéka. A közelgő EP hátteréről a szerző ezeket mesélte:

„Andremodor Modaleda egy karakter, egy bolygó vagy egy kifejezés. El tudok benne és vele bújni a saját biztonsági zónámban, ahol nem érnek el a rossz hírek és problémák. A.M. izolál a külvilágtól, segít abban, hogy továbbra is a számomra jó oldalt tudjam képviselni a mindennapokban és a művészetben egyaránt. Megoldani, értelmezni, játszani és küzdeni szeretnék.”

Az új dalban MA’AM szokásos sokszólamú helyenként egymással küzdő énekhangjai kezdenek, hogy aztán a második félidőre az egész egy már-már Venetian Snares-es veretésbe forduljon át. Félreértés ne essék, ezt pont annyira hardcore amennyire hangzik, de éppen ez a jó benne.

„Ez az anyag arra szolgál, hogy kiadjam magamból a szorongást, a dühömet és a félelmeim. Zenélés közben ahhoz hasonló mechanizmusokat tudok elérni, mint amikor játszom. Játék alatt értem amikor videojátékkal nyomulok, gyerekeknek tartok foglalkozást, vagy csak örültként rohangászok a kertben.”

A koncepció Anna eddigi összes anyagánál nagyon fontos volt, nincs ez most se máshogy. Az album és a klip art directora Lukácsi Liza volt, aki így jellemezte az új videót:

„A lyric videó játékra szólítja a nézőt, menekülőutat kínál a valóság elől. A karaoke szövegét “olvasva” szinte fel sem tűnik, hogy EGMÁ hegyei között egyre közelebb jutunk Andremodor Modaleda-hoz. A videó egyszerre meditatív és nyomasztó – akárcsak egyedül lenni a saját szobánkban.”

• Ez tehát MA’AM legújabb trekkje, a kislemez pedig kedden jelenik majd meg. Ha tetszett a dal kövessétek Annát facebookon, és olvassátok el mekkora menőségeket csinál az AZVLM kollektíva tagjaként!

Az AZVLM, a Bagázs Közhasznú Egyesület és ismert magyar zenészek önkéntes munkájának köszönhetően elindult az első kisebbségi zeneoktatás Dányban. A heti rendszerességű programokon roma és hátrányos helyzetű lányok vettek részt, ahol megismerhették az elektronikus zenekészítés rejtelmeit. A workshopokon készült dallamokat és szövegeket neves hazai zenészek segítségével dolgozták fel, és egy albumon keresztül bárki meghallgathatja majd. Az elkészült album megvásárolható lesz, a bevételek pedig a Bagázs Egyesület számlájára kerülnek.

Az AZVLM 2018 végén alakult, a kollektíva a 2019-es évben a kísérletező, határfeszegető és emellett változatos művészeti projekteket bevonó bulijairól lett ismert, melyekről többször is írtunk. Különlegességük, hogy a programjaikat koncepciókba ágyazzák, ami lehetőséget teremt különböző projektek közös bemutatására, együttműködésekre és aktuális témák körüljárására. A saját eseményeken kívül, művészeket és programokat közvetítenek fesztiválokra, illetve Miaza? címen rádióműsort szerkesztenek a Lahmacun rádióba.

A koronavírus-járvány első hulláma alatt született meg a csapatban az igény, hogy szociális ügyekben is felelősséget vállaljon. Így jött létre a Digitális Művészetek az Oktatásban projekt – melyről itt írtunk bővebben – és melynek célja a zene és tánc népszerűsítése olyan szoftverek segítségével, melyek tartják a lépést a technológiai fejlődéssel.

A szoftverek fejlesztésén túl, a projekt része olyan módszerek, programok és foglalkozások megvalósítása, melyek a hagyományos kulturális értékőrzést, esetünkben a zenét és a táncot, kiemelik megszokott környezetéből és kötetlenebb keretek között, innovatív technológiák segítségével nagyobb közönség számára teszik elérhetővé és vonzóvá.

A projekt szociális jellege különösen hangsúlyos, egy közösségi finanszírozási kampány teszi megvalósíthatóvá és részben a Bagázs Közhasznú Egyesület roma telepein végzett önkéntes munkán alapul.

A Digitális Művészetek az Oktatásban projekt keretei között, a dányi romatelep tini lányaival tartott foglalkozásokból egy zenei album van születőben. Nyár elején Makay Anna, az AZVLM alapító tagja – egyben a Kikeltetőnkről is ismert MA’AM – állt elő az ötlettel, hogy szeretne elektronikus zenei workshopokat tartani hátrányos helyzetű gyerekeknek. A projektterv kidolgozása során került képbe a Bagázs Egyesület, aminek régóta figyelemmel kísérték a munkásságát. Az AZVLM megkereste őket, hogy zenei foglalkozások során egy lemezt készítenének a dányi gyerekek és híres zenészek együttműködésével, akik nyitottan fogadták a tervet. Szeptemberben elkezdődött a közös munka, aminek az első lépése egy 3 napos önkéntesképző program volt.

Minden héten más, változatos feladatokkal várták a fiatalokat, amik hétről-hétre egymásra épültek, a munka előrehaladtával így folyamatos sikerélményt váltottak ki. Az egy órás foglalkozásokat több részre osztották, hogy a lányok érdeklődését fent tudják tartani. Az informális tanítási programba sok minden belefért, például szövegíró- és ritmusjátékok, launchpad-használat és ismerkedés az Ableton Live-val, szintén játékos módon. A zenekar nevét is a lányokkal közösen választották: Pacekos Banda.

„Alapvetően nagyon nyitottak a gyerekek, óriási igényük van arra, hogy kiadhassák magukból a kreatív energiákat. A lemez ötlete nagyon tetszett nekik, a zene és az éneklés a közös nyelvünk, ami mindenkinek otthonos terep. Az albumírás pedig teljesen újféle, teljesen más jellegű, mint az eddigi Bagázsos foglalkozások, amiken részt vehettek”

– nyilatkozta Gyarmati Zea, az AZVLM alapítótagja.

A lemezen 4 dal fog szerepelni, ami stílusában elég eklektikus. A szövegek és a dallamok nagy része a dányi lányokkal közösen készült, és a számok ismert zenészekkel közösen öltenek végleges formát. Zenél majd az albumon Farkas Kriszti (Muzsik és Volkova), Antonia Vai, Lee Olivér (ÉK, Trillion), Zahár Fanni (Ábáse, SolQlap Budapest), Oláh Józsi (ParnoGraszt), Ferenczi György, Szabó Sipos Ágoston (Freakin’ Disco), Konsiczky Dávid (csaknekedkislány), Palágyi Máté és Fehér Gábor (Bohemian Betyars).

Az ‘Égi Dalunk’ címet viselő első dal ritmikájához roma költők versei és roma dalok adták az inspirációt. Tartozik hozzá egy közös koreográfia is, aminek az eltáncolásával és éneklésével kezdik és zárják a foglalkozásokat. A dalban Lee Olivér gitározik, Fehér Gábor basszusgitározik, Palágyi Máté hegedül, Farkas Kriszti, Antonia Vai, Makay Anna és természetesen a dányi lányok énekelnek. A hamarosan elkészülő album mellett tervben van egy közös klip forgatása is.

Az évtized legelső évében is viszonylag magabiztosan (és optimistán) ki lehet jelenteni, hogy 2020 az évtized legfurcsább éve. Az év, amikor egy, az egész bolygón végigsöprő vírus felborította a megszokott életünket és hosszú hónapokra gyakorlatilag lebénította többek között a zeneipart és a rendezvényszervezést. Egy ilyen soha nem tapasztalt élethelyzet sem tudja azonban gátolni a kreativitást és a formabontó ötleteket, melyekkel ebben a szokatlan szituációban is vissza lehet csempészni a sokak számára létszükségletként éhezett-szomjazott zenét, táncot és művészetet a mindennapokba.

tovább