A második album mindig nagy jelentőséggel bír, főleg ha az első, olyan sikeres volt, mint az An Awesome Wave. Kiderül, hogy egy egyalbumos csodáról beszélünk-e vagy tényleg van létjogosultsága a zenekarnak. Számomra kétség sem fért hozzá, hogy az alt-J a második lemezén is nagyot alkot.

Az alt-J egy 2007-ben alakult angol indie rock zenekar. Első albumuk 2012-ben jelent meg ’An Awesome Wave’ címmel, és meghozta a sikert a zenekar számára. 2014 elején Gwil Sainsbury basszusgitáros elhagyta a zenekart. Pár hónappal ez után kezdődtek meg a második album felvételei, amely This is All Yours névre hallgat. Itt meghallgatható:

Az An Awesome Wave könnyen tagolható három részre, van benne koncepció. Ez a This Is All Yours-nál sincs másképp, csak a tagolás módja változott. Elsőként, akár csak az első lemezen, egy intro-t hallunk. Ez egy erősen vokál orientált bevezetés, de szépen lassan az összes hangszer megszólal. Ezt az ’Arrival In Nara’ és a ’Nara’ követi. Ezek a lassú dalok elrepítenek minket egy sokkal nyugodtabb helyre (ami valahol Japánban található).  Még a bogarak zümmögését is hallhatjuk egy pár másodpercig.
Miután megérkeztünk és kitárgyaltuk Narát a már lemez megjelenése előtt kiadott ’Every Other Freckle’-t hallhatjuk. Két természeti képekkel tarkított videó is készült ehhez a dalhoz. Egy lány és egy fiú verzió.

A ’Left Hand Free’ talán elbizonytalaníthatott párunkat abban, hogy az alt-J tudja mit is csinál, de az első hallgatás végére már biztosak lehettünk benne, hogy ha nem is tudja, mit csinál, legalább jól csinálja. Nem volt eddig jellemző az alt-J-re az ilyen hangulatvételű és hangzású dal.

A lemez közepén egy ’Garden Of England – Interlude’ című szerzeménnyel találkozunk. Ilyen közjátékok már az első albumon is voltak. Ott ezek tagolták az albumot.

A ’Hunger Of The Pine’ az album fő kislemez dala, melyet még a rádió is játszik. Ebben a dalban a legérdekesebb az, hogy az a samplerezett női vokálos részt Miley Cyrus ’4×4’ című dalából kölcsönözték. John Newman gitáros szerint Miley nagyon segítőkész volt. Ez az eredeti:

http://www.youtube.com/watch?v=5z07DauGiPU

Ez pedig a ’Hunger Of The Pine’-hoz készült videó:

Az egyik személyes kedvencem az albumról a ’Gospel For John Hurt’. Ez egy igazi alt-J dal. Dallamos gitártéma, húzós dob és egy kis elektronika. A zseniális énektémáról nem is beszélve. Egy teljesen akusztikus dal is helyet kapott ezen a lemezen ’Pusher’ címmel. Ez szintén egy szokatlan dolog az alt-J-től viszont a dalban hallható vokálok nagyon is jellemzőek rá.

Az első albumon hallható ’Bloodflood’ című dalhoz készült egy második rész. Ahogy azt a cím is sugallja a ’Bloodflood pt.II’ nagyon hasonlít az első részhez. Leginkább is hangulatában és ritmikájában hasonlítanak egymásra, a szöveg pedig az első rész folytatása.
Az album végén elhagyjuk Narát. A ’Leaving Nara’ egy samplerekkel teli billentyűs orientált utolsó dal. Ez a dal és az album elején hallható bevezető Narás számok fogják keretbe az egészet. Az album címe lehetne akár Nara is.

Az első albumhoz képest sokkal több „töltelék” dal van, amiknek a struktúra kialakításában sincs szerepe, azt lehet érezni, hogy a zenekar a hangzást emelte az előtérbe. Azonban az alt-j ennek ellenére is bebizonyította, hogy van létjogosultsága. Az ilyen folytatások a legszebbek. Újat mutattak, izgalmas az új anyag, viszont eddigi hangzásviláguktól nem rugaszkodtak el.