Napjaink Seattleje

Cikk

november 10, 2013

Bojtor Edina

156

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. Nem fogadunk el semmilyen formában állami támogatást. A szerkesztői munkába, a szelekcióba és a véleményünkbe nem szól bele se kiadó, se hirdető, se más külső fél. Ahhoz, hogy a jövőben is stabilan tudjunk működni és tovább tudjunk fejlődni, óriási szükségünk van a közösségünk segítségére. Kérünk, amennyiben van rá lehetőséged, támogasd a munkánkat egyszeri, vagy rendszeres adománnyal! Köszönjük!

Megannyi Pearl Jam rajongóhoz hasonlóan én is izgatottan vártam a Lightning Bolt megjelenését, főleg ha azt a tényt vesszük alapul, hogy jó pár év eltelt már a seattlei zenekar előző, 2009-ben megjelent albuma, a Backspacer óta. Mindenesetre örömmel nyugtázhatom, hogy ezúttal sem kellett csalódnunk. Hangzásában kissé olyan, mintha a Backspacer-t kívánná folytatni egy közepesen hosszú reklámszünet után. Ez a grunge hullám – már ha beszélhetek ilyesmiről – egyik leghíresebb résztvevőjeként elhíresült Pearl Jam tizedik albuma.

Ha mindenképp meg kéne, nevezzem a műfajban alkotott “év albumát” a Lightning Bolt minden bizonnyal esélyes lenne a cím elnyerésére. Annak ellenére, hogy a júliusban előzetesen napvilágot látott Mind Your Manners című kislemeznek nem sikerült maradéktalanul lenyűgöznie.

Az lemez első felén kapnak helyet a keményebb, sokak szerint a zenekar kreatívabb időszakát idéző dalok. Úgy, mint a ‘Getaway’, amelyet orrvérzésig hallgathat az ember. A ‘Mind Your Manners’ a korong legsúlyosabb dala, vagy a ‘My Father’s Son’. Mindezek mellett, az előző albumokhoz hasonlóan, a lemez második felén találjuk a jól megszokott komolyabb, Vedder egyéni munkálkodásait idéző számokat, amelyek elmaradhatatlan résztvevői egy Pearl Jam albumnak. A ‘Swallowed Whole’ például jól illeszkedik az oldottabb számok listájába. A ‘Sirens’ tökéletes példája a Mike McCready által megírt alapoknak és Eddie Vedder szövegírói zsenialitásának. McCready-t egyébként ennél a számnál pont egy Roger Waters koncert inspirált, a számhoz készült szöveg pedig két évre a történtek után készült el. A lemez legkomorabb dala kétség kívül a ‘Pendulum’, mely még a Backspaceren kapott volna helyet ha Vedderék nem döntenek úgy, hogy dolgoznak rajta a következő album megjelenéséig. Ismét egy jól átgondolt lépés volt ez a banda részéről, bizonyítja nekünk az a tény is, hogy a Lightning Bolt-nak sikerült igen figyelemreméltó sebességgel felkúsznia a slágerlisták elejére.

http://youtube.com/watch?v=2VJb5CFon1Y

 

Mint oly sok, a Ten (1992) után megjelent Pearl Jam albumhoz hasonlóan a vélemények jelen esetben is nem egyszer megosztóak.

“- Jó, de nem olyan, mint az „igazi” Pearl Jam…”

Úgy gondolom mindenképp pozitív, ha egy zenekar ennyi év után is képes olyan érdekes maradni, hogy ne lehessen rájuk aggatni a “kiöregedett” szót. Tehát nem mindig szükségszerű kétségbeesetten keresnünk a slágerdús számoknak egy albumon. Ha oly sok kritikus véleménye nem is számítana a mindenképp a nosztalgia mellett kitartó hallgatóság számára, remélhetőleg előbb vagy utóbb majd ezen emberek szeme elől is felszakadozik a köd. Ha máskor nem, talán majd megtörténik mindez a nemrégiben bejelentett jövő évi európai turné keretein belül, melynek egy közeli állomására – nem kis szerencsével – majd nekünk is sikerül ellátogatnunk.

PLAYLISTEK