Mit idézhet elő néhány puha szárnycsapás?
január 16, 2024

Az úgynevezett pillangóhatás régi és népszerű gondolatkísérlet, amely középpontba helyezi a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben, hiszen azok végső soron megváltoztathatják a teljes rendszer hosszútávú működését. A folyamat számtalan kontextusban értelmezhető az élet számtalan területén, így működőképessége a zenében is kitűnően lekövethető. Egyetlen jól eltalált hang egyetlen előadótól számos indulatot, megmozdulást és erőt kelthet, de ugyanúgy értelmezhető abban az esetben is, amikor egy zenész bátorságot gyűjt, a maga tempójában alkot, majd ennek következményeként egy teljes album és egy kislemez sorakozik fel a háta mögött.

Vele szemben pedig egy Turbinányi közönség.

Csinszka nyáron adta ki Finally Opening Up című nagylemezét, amely tizenkét dalt tartalmaz, most pedig első önálló koncertjére készül a Turbinába. Az eseményen minden bizonnyal hallható lesz legújabb, 2024-ben megjelent alkotása is, a Butterfly, amellyel beint mindazoknak, akik korlátozni próbálták őt a művészetében. A dalról így nyilatkozott:

„Nekem a zene a nyelvem. Bízom a lépéseimben és abban, hogy a dolgok is kis lépésekből állnak össze. Mint ahogyan a pillangó bábozódik, megszületik, majd akár egyetlen szárnycsapása is tornádót idézhet elő a Föld másik oldalán.”

A dalszerző-énekes ékes szárnyait egyébként a hazai újhullám színterén bontogatja, és ha folytatja eklektikus, R&B, jazz és hip-hop alapokat is tartalmazó zenéinek készítését, jó eséllyel válhat a porond egyik meghatározó alakjává. Most megjelenő Butterfly című számához videoklip is készült, amely összhangban van a dal mondanivalójával – persze kellőképpen metaforikus képek mögé rejtve mindazt. 

A rosszízlésű terek királynője

A klip első pillanataiban az asztalra kiterített Csinszka látható, miközben azokat kritizálja, akik csupán formálható előadóként tekintettek rá. A „Basszák meg a hülye producerek, akik stream-eket akarnak és nem engem” problematikája valódi gondra irányítja a figyelmünket: a művész szakma kizsákmányoló mivoltára. Ezt észrevenni, megtapasztalni éppen olyan fájdalmas, mint egy gyomorszájra mért erős ütés. Nem csoda hát, ha egy alkotót földre taszít a felismerés, miszerint nem csak a művészetéért és a szabadságszeretetéért dolgoznak vele együtt, a közreműködőket olykor szimpla gazdasági szempontok vezérlik. A perspektíva aztán hamar megváltozik, és a kamera is Csinszka kezébe kerül, ami egyfajta kontrollvisszaszerzésként is értelmezhető. Ezt követően, már mintegy az asztal fölé emelkedve látható az énekesnő, aki eldöntheti, hogy mi fontos és mi nem.

Ráébredni arra, hogy a magunk szabályai szerint is játszhatunk felszabadító. Különálló, számunkra komfortos elemeket is tartalmazó világot pedig szinte bárhol teremthetünk. Erre lehet példa a klip táncos jelenete, ahol Csinszka egy hatalmas teret hódít meg fülhallgatóval a fején. A helyiség berendezése elsőre is elragadó: szúrós tapintású fotelek csomózott kárpitokkal, avítt padlószőnyeg és néhány megsötétedett olajfestmény ragadná el a tekintetünket, de a 70-es évek vállalati tárgyalótermeit megidéző szobában mégsem műszálas öltönyben és sárcipőben várakozó fura urakat találunk, hanem Csinszkát, aki a fullasztó környezet ellenére pillangóként „repül” körbe a térben. Hiszen a pillangó, a maga pompájával mindenhol pillangó.

A klip végén a bábállapotot elhagyó lepke töredezett mozgása is megfigyelhető a dalszerző-énekes mozdulatain, aki négy perc és huszonegy másodperc leforgása alatt mutatja meg nekünk, hogy mivé evolvált az utóbbi időszakban. A dalt hallgatva pedig bizonyosságot nyer bennünk a felismerés: ez az öntudatra ébredt pillangó soha nem jut Csocsoszán sorsára. 

  • Aki élőben is kíváncsi a Finally Opening Up-ra és a Butterfly-ra, az mihamarabb szerezze be jegyét Csinszka január 19-én tartandó debütáló koncertjére a Turbinába, ahol a fellépésen túl egy különleges – Csinszka dalai által inspirált művészeti alkotásokból összeállított – kiállítás is megtekinthető lesz.