Pár napja zárult le a jelentkezés az idei Kikeltetőre, ahol az ország-világ előtt megmutatkozni vágyó hazai zenei produkciók, fiatal előadók mérettethetik meg magukat a szakma releváns szereplőiből álló zsűri, egymás és a KERET közönsége előtt. A jelentkezők számát tekintve a tavalyi 377-es rekord ugyan nem dőlt meg, de idén sem szenvedtünk hiányt: 343-an jelentkeztetek végül.

Így tett a The Roving Chess Club is, a frissen alakult budapesti poszt-folk, indie formáció, akik stílusosan ma, nőnapon debütálnak akusztikus hangszerelésű, angol nyelven íródott dalaikkal. Könnyed hangulatú, folkos stílusuk, amelyen keresztül a mélabúsabb témákat is egyfajta életörömmel tálalják, a hazai színtérről leginkább a Platon Karataev első albumára emlékeztethet minket. A három (és fél) dalból álló, a nyitószám címét viselő ’I never said I’m gonna wait forever’ fülbemászó, üdítő hallgatnivaló, de mégsincs híján azért a gondolati tartalomnak sem.

Ahogy a zenekar alapítója, Joel Kaufman meséli:

A koncept kislemezen mindenféle emberi kapcsolatok végjátékának előszobáiba léphetünk. Az érzelmi elszakadás előtti fázisról szól, és azokról a pillanatokról, amikor az egyén elveszíti az addig feltérképezettnek és biztosnak gondolt kapcsolatoknak a koordinátáit. Legyen az párkapcsolat, barátság vagy szülővel való kapcsolat. A zene pedig mint transzcendens faktor feloldja, és közösségi élménnyé teszi az egyébként néha nehéz témájú szöveget. Az egyén feloldódásának tematikájához kapcsolódik a borító is, amit Jelena Jankovic fotós készített. (Akinek ugyanebből a fotósorozatból egy másik képe a National Geographic címlapjára, valamint a Rolling Stone-cikkei közé is bekerült.)

A kislemezt különféle bejátszott hangok, kazettazörej, valamint beszélgetés- és mondatfoszlányok tagolják, mely utóbbiak újabb történeteket nyitnak meg résnyire a sztorikon belül. A New Zound stúdióban rögzített EP-t egyébként már be is mutatták koncerten március 3-án a BARhole-ban, ahol az Aurevoir Agócs Mártonja is felbukkant, és majdnem csatlakozott is egy Wonderwall-ra, de szövegismeret hiányában ez sajnos végül elmaradt.

A The Roving Chess Club az alapító dalszövegíró, énekes-gitáros-trombitás zeneszerző Joel Kaufman mellett Guba Ágoston dalszerző, társénekes-gitárosból, illetve Miskolczi Marcell gitáros-dalszerzőből áll. A mostani kislemez egyik érdekessége, hogy az ‘Echoez’ című dal dobszólamát Snétberger Ferenc fia, Snétberger Toni dobolta fel. Ez nem véletlen, Joel ugyanis a Snétberger Zenei Tehetségközpont Masterclassos diákja, ahol elmondása szerint rengeteget tanulhatott Tonitól.