Feldaraboltak egy sikátorban, majd összeraktak digitálisan

Cikk

február 23, 2016

Bence Kálóczi

638

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. A közeljövőben szeretnénk fejleszteni a videós csapatunkat, live sessionöket, riportokat és lemezkommentárokat készíteni. Ehhez szükségünk van a támogatásotokra. Iratkozz fel a YouTube csatornánkra, és ha megteheted, támogasd a munkánkat!

A 19 éves Berényi Bianka nagyon hirtelen, teljesen a semmiből egyszercsak megjelentette az iPadjén összerakott súlyos zenei próbálkozásait, hogy aztán minket, földi halandókat egyszerűen eltiporjanak a dalai. Túl szép a dal szó talán a Life Sucks EP lesújtó nyolcasára, sokkal inkább éreztem magam egy nintendoval a körút mentél agyonvert, vérbe fagyott tetemnek, mint ellazulva új lemezt hallgató élő srácnak, és valahogy az a helyzet, hogy az előbbi érzés sokkal érdekesebb.

Első hallgatásra biztos mindenkiben előugranak az emlékek, amikor még Crystal Castlest zúgatott a fülében, de mikor az EU Cannibalt ért zenei hatásokról kérdeztem a Dob utcán cigizve ő egyértelművé tette, hogy rá a horror hat, zenében pedig Cannibal Corpse meg úgy a death metal és a “sickness, madness esztétikájának keresése”. Ma már szerencsére létezik GarageBand, meg Bianka rémisztően elborult ötletei is hegedűvonós kézifűrészről, miközben naponta rak össze olyan zenéket, amiket ha homlokunkhoz fegyvert tartva be kéne dobozolnunk, azt mondanánk rá, hogy nightmare pop. Punkosan másfélperces és éretten négyperces számok váltják egymást, amikben szerencsére közös nevező a horror atmoszféra, meg Bianka mindenhol brutális vokálsávja.

Nihilista instagram-kórképtől igazi zenei rémálmokig teljesen kielégítő EP a Life Sucks. Egyrészt marha kellemes meglepetés, amikor valaki a budapesti zenei színtéren olyan brutális mennyiségben gyárt dalokat, mint mondjuk Ty Segall odahaza, másrészt Bianka az életben is teljesen azonos a zenéjével, és nem egy friss trendeket kihasználó, tudatos, piaci igényeknek aláfekvő zenész, ami persze már egyáltalán nem kirívó eset itthon se, de ez mindenképp öröm nekünk.

Az EU Cannibal bemutatkozását tehát simán mondanám etűdnek, attól függetlenül, hogy nem látott hangszert, ilyen disztópikus hangulatot kicsikarni egy alkalmazásból, az durva.

Mintha az Apple termékek belsejében lenne egy nukleáris katasztrófát előidéző számkombináció, ami az EU Cannibal lemezen mutatja meg az erejét.

A photo posted by EUROPEAN CANNIBAL (@bbiankaa) on

Persze a GarageBand ügyes használatától nem biztos, hogy ekkora hátast fog dobni mindenki, nyilván érződik is a lemezen, hogy ez még a legelső kiadott EP, azt viszont előrevetíti, hogy lesz itt még anyag bőven, és ha Bianka zenei innovációi megvalósulnak, biztos, hogy sűrűn fogunk írni róla.

PLAYLISTEK