A magyar zenei palettán otthonosan mozgó hallgatók biztosan találkoztak már Beatrick nevével, aki leginkább produceri munkáiról ismert – állandó közreműködője ugyanis Beton.Hofi, Miller Dávid és Co Lee dalainak. Beszélgetésünk során arra kértük, hogy érzékeltesse a produceri munka jelentőségét, árulja el, hogy hogyan szerzett ilyen fiatalon ennyi közreműködést, és hogy miért tartja jó lehetőségnek befutott zenészként a Szelektorban való részvételt.

KERET: A neveddel nagyon sok helyen találkozhatunk a különböző előadókkal készített featek miatt, így azt hiszem sokakban merülhet fel az igény arra, hogy téged, mint embert jobban megismerjenek. Szerinted fontos, hogy tudják ki vagy?

Beatrick: Sokkal inkább lényeges, hogy milyen a zeném, milyen hangulatot képviselek, hogy ez egy új hangzás. Mostanában eléggé bevált a shortform kontentgyártás, sokan vezetik bele a saját életüket a tartalmaikba – egy ideig én is csináltam –, de már inkább afelé hajlok, hogy a zenémet ismerjék meg és ne azt, hogy ki vagyok én.

Külföldi produceróriásokat egészen könnyű felsorolni, elég Quincy Jones-ra vagy Brian Eno-ra gondolni, de a producerek leginkább – főleg Magyarországon – háttérmunkások voltak. Az utóbbi időben mégis szokássá vált feltüntetni a neveteket a számcímekben, sőt, előfordul, hogy egy producer neve nagyobb húzóerő, mint magáé az előadóé. Szerinted mi az oka az „előlépésnek”?

Nekem alapból fura volt, hogy vannak olyan kollégák, akik nem íratjak ki a nevüket. Én az elektronikus zenéből jövök, Tiësto, Martin Garrix vagy Flume sokszor éppen az énekest nem tünteti fel… Szóval ebből a világból érkezve alap volt, hogy ott a helye a nevemnek. Ezért dolgoztam egész életemben, lássák, hogy azt a számot én csináltam. Ezzel egyébként a „nyugatot” vesszük át.

Minden ember ismeri a producer szót, de biztos vagyok benne, hogy csak nagyon kevesen tudják mi a feladatotok. A teljesítményt leginkább az előadónak tulajdonítják. Érzékeltessük valahogy a szakmád jelentőségét. Mi történik egy trekkel, ha kivonjuk belőle a munkátokat?

Producer és producer között is van különbség. Nem mindegy, hogy valaki behoz egy eight-bar loop-ot, aztán „csináljatok vele, amit akartok”, vagy azt teszi, amit én: viszek Beton.Hofinak vagy ajsa lunának egy komplett trekket, azt mondom, hogy „figyelj, itt van egy zene, én megcsináltam az egészet, te csak írjál rá egy szöveget, a maradékot meg együtt kitaláljuk”.

Így megfordul a dolog, nem arról van szó, hogy elém tesznek egy albumot, amit meg kell zenésítenem, hanem van egy vízió a fejemben, egy kész projekt, aminél eldönthetem, hogy kit akarok rátenni. Nálam ez a jellemző. Egyébként a producer az, aki kontrollálja az egész zenekészítési folyamatot és tudja, hogy hogyan kell a számnak hangzania. Éreznie kell, hogy hova jöjjön kórus, hogy hol legyenek erősebbek a dobok, mikor jöjjön be az énekes, vagy ki a szinti-sound. Remélem így érthető, hogy mi történik, ha kivonjuk a zenéből a munkánkat. Amúgy egy jó zenész jó producer is – és vissza.

Ez így rögtön más megvilágításba helyezi a feladatodat.

Azt mondanám, hogy a zene struktúráját és karakterét a mi munkánk adja, egy előadót pedig meg tud csinálni egy jó producer – aki lehet executive is. Ez annyit jelent, hogy nem feltétlenül kell értenie a zenéhez, de el tudja magyarázni, ha valami nem érződik jól. Mert miről szól a zene? Érzelmek kifejezéséről.

Bár már az elején megállapodtunk abban, hogy a zenéd fontosabb mint a személyed, mégis arra kérlek, hogy beszélj egy kicsit magadról. Mit csinál civilben Beatrick, azaz Patrik?

Amellett, hogy zenész vagyok és ez a szenvedélyem, nagyon nagy részét kiteszi az időmnek a sport és úgy egyáltalán az, hogy figyelek az egészségemre. Emellett pedig a vállalkozásomban dolgozom. A napjaim egyébként bizonyos szempontból hasonlók: reggel edzőterem, futás, meditáció, utána beülök a stúdióba, vagy dolgozom. Az idővel persze vannak problémáim, főleg, ha az egyik projekt jobban beindul, de a tudatos tervezés mindig segít. Vannak olyan artistok, akik lelkesítenek, például Fred Again és mindig nagy inspiráció volt nekem Flume is, de már próbálok leválni mindenkiről, arra figyelek, ami belülről jön.

A külső hatásoktól persze nem lehet teljesen mentesülni, egy jó művész pedig „lop”. Az hazugság, hogy nem, mert minden inspirálja az embert.

Hogyan mutatkozott meg a fogékonyságod a zene, a ritmus, az alkotás iránt? 

Ez érdekes, mert nem voltak zenészek a családban, alkotó is csak egy, a dédnagypapám Boromisza Tibor, festőművész. Viszont ötödikes koromban bejött egy gitáros az osztályba és megkérdezte, hogy akar-e valaki gitárórákra járni. Én voltam az egyetlen jelentkező. Anyámék kinevettek otthon, de elkezdtem. Emellett a DJ-zés is vonzott, mert láttam a Tomorrowland videókban, ahogy sok embernek játszanak menő zenéket. Otthon aztán kupakokkal csináltam úgy, mintha kevernék. (nevet) Később promóter lettem, jobban beleláttam a szakmába és rájöttem, hogy a nagy DJ-k azért tudnak játszani fesztiválon, mert vannak saját zenéik. Elkezdtem hát beleásni magam az FL Studio használatába – az nagyon menőnek tűnt –, aztán Ableton és jött Amerika. 

Amerikában mit csináltál? És miért jöttél onnan haza?

Apukám révén amerikai állampolgár is vagyok, a nagybátyám pedig még mindig kint él, ő ajánlotta fel tizenöt éves koromban, hogy költözzek hozzá, szóval Floridában fejeztem be a gimit. Volt bennem amúgy egy erős bizonyítási kényszer, hogy ott legyek és megálljam a helyem, iskola után dolgoztam is kint három évet. Az utolsó időszakban Miami szívében éltem, ahol ha nincs pénzed és nincsenek barátaid nagyon nehéz fennmaradni. Ez egy depresszív időszak volt, utána költöztem haza.

Jött egy reset, vettem fel angol zenéket, meg csináltunk szórakozásból egy podcastet is, aminek nem fogom elárulni a nevét. Oda hívtuk meg a Gerendás Danit, akit általános óta ismerek. Éppen akkor adott ki egy számot, amire készítettem egy remixet, és elküldtem neki. Áthívott magához, aztán megkaptam tőle az első zenei munkámat, 2020-ban. Még ott kitaláltuk, hogy csinálunk egy tábort, ahová eljöhetnek producerek, hogy megosszák egymással a dolgaikat, onnantól meg már történelem az egész. Megismerkedtem Ádival, a Kolossal meg már előtte (Beton.Hofi és Co Lee – a szerk.). Ott született meg az Iceberg, azóta csak nyomjuk.

A legismertebb előadókkal készítesz trekkeket, így azt gondolom, nevezhetünk sikeres producernek. Hogyan döntöd el, hogy kivel dolgozz együtt? Ha megkeres egy új artist, nyitott leszel a közös munkára?

Nekem a magyar zene viszonylag új, azt tudni kell, hogy körülbelül négy éve kezdtem el hallgatni. Eleinte nem is akartam magyar előadóknak írni. Nagyon válogatós vagyok a tekintetben, hogy kivel dolgozzak együtt. Korábban csak a Kolos meg a Hofi voltak, akiket elfogadtam, mert nem láttam mást, ami tetszett volna. Nem éreztem magaménak azt, amit mások itthon csinálnak, és nem tudtam elképzelni egyiket sem az én zenémmel. Egyébként abszolút nyitott vagyok az új és feltörekvőbb előadókkal való munkára, ha tetszik, amit csinálnak. Nem érdekel mennyire vannak felhypeolva, legyenek ügyesek, egyediek és tudatosak. Amit fontos mindenkinek tudnia, hogy pénzért vagy sikerért fölösleges belépni ebbe a világba, mert kurva hosszú idő lesz ezt elérni. Én is azért dolgozom, mert elképesztően szeretem, nem tudom abbahagyni. A sikerem pedig nagyrészt a tudatosságomnak köszönhető.

Te is az idei Szelektor egyik jelentkezője vagy. Miért tartod jó lehetőségnek, hogy tehetségkutatókban is megmutasd magad?

Lehet, hogy van egy karrierem és nevem a szakmában, de azért viszonylag az elején állok a pályámnak, szóval próbálok minden lehetőséget megragadni. Azt fontos megválogatni, hogy kivel dolgozz együtt, mi pedig úgy gondoltuk, hogy a Szelektor jó partner lehet. 

Egy ilyen határozott víziókkal rendelkező előadónál csak idő kérdése, hogy előrukkoljon valami még személyesebb, még egyedibb munkával. Ezen a téren mi a helyzet?

Jelenleg egy saját albumon dolgozom, ami terveim szerint októberben jelenik majd meg. Sok közreműködő lesz rajta, de hogy kik, az még titok. Annyit elárulhatok, hogy lesznek meglepetések. Konkrétumok még nincsenek, de mindenképpen egy új vonalat szeretnék elindítani. A lemez egy klubosabb zenei oldalamat mutatja majd meg, élőben DJ szetteken játszható számokkal, a bemutatójához pedig szervezünk egy show-t.

• A Szelektor másik bónusz dalának alkotójával, ANUBII$-al is beszélgettünk, a cikkért katt IDE!

Szerző: Benke Máté