Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatának keretében ősszel több tízmillió forintot osztottak ki kisebb és nagyobb befogadóképességű klubok, koncerthelyszínek között. A bőkezű támogatás oka a koronavírus volt: a járvány miatt előbb csak az 500 főnyi közönséget meghaladó, majd a vírus terjedésével mindenfajta koncertet betiltottak. November elejétől kezdve pedig minden szórakozóhelynek zárva kellett lennie, így a klubok szinte minden bevételi forrása megcsappant.

A pályázatok nyerteseit nemrég hirdették ki: az első kategóriában a minimum 50 fő és maximum 500 fő férőhely közötti helyszínek legfeljebb 9 millió forintra pályázhattak; míg a másodikban az 500 fő felettiek nyerhettek maximum 30 millió forintnyi támogatást. Ez utóbbiban kapott pénzt többek között az A38, az Akvárium, az Instant, a Budapest Park, a Fonó Budai Zeneház, vagy a miskolci Helynekem és a kecskeméti Ápoló klub.

Érdekesség, hogy a támogatottak listájából hiányzik az a Dürer Kert, amelynek bezárása és költözése okán talán a legnagyobb szüksége van a támogatásra. Nem tetszésüket meg is osztották hosszú Facebook-posztjukban: mint írták, „egyáltalán nem kaptunk indoklást arról, hogy milyen szakmai érvek vezettek arra, hogy egy 12 éve üzemelő, európai szinten is jegyzett koncerthelyszínt végül nem találtak érdemesnek anyagi támogatásra a világjárvány okozta válság közepén. Szeretnénk, ha megismerhetnénk és nyilvánosak lehetnének a döntnökök szempontjai.”

Hozzátették, hogy írásukkal nem az a céljuk, hogy a többieket kérdőjelezzék meg, őszintén és tiszta szívből örülnek annak, hogy más helyszínek megkapták a támogatást, hiszen hozzjuk hasonlóan nekik is égető szükségük van rá az életben maradáshoz.

„Nem tőlük sajnáljuk, hanem szeretnénk megérteni, hogy vajon a Dürer miért nem került bele ebbe a körbe, hiszen mind a koncertek számában, mind férőhelyek tekintetében, mind a fennállás idejét tekintve az élmezőnybe tartozunk a pályázók között.”

Milyen alapon, kinek?

A Dürer Kert írásával figyelmet akart szentelni a művészek, koncerthelyszínek, zeneipari dolgozók és vendéglátósok teljes kiszolgáltatottságára.

Kiemelték azt is, hogy sajnos az ígért segítség sem olyan egyértelmű. Ahogy fogalmaztak, a mostani, „szakmailag érthetetlen határozat egy szomorú példa arra, hogy hiába döntött a kormány a segítség mellett, a végrehajtás átláthatatlan és a jószándék mellett számos nyugtalanító kérdést vet fel.”

A nyerteseket böngészve tényleg nem egyértelmű, hogy mi alapján nyertek az adott rendezvényhelyszínek. A nagy klubok közül (a listát itt lehet átfutni) főleg a nagyobb városokat favorizálták a döntéshozók, de ebből nem lehet megtudni, hogy miért nem nyert egy forint támogatást sem a Dürer, vagy akár a sokak által utált Ötkert sem.

Ez igazán veszélyes a második listánál (PDF itt), hiszen nagyon nehéz ellenőrizni – vagy akár látni is -, hogy mi a alapján volt fontosabb a sárvári Nádasdy-vár koncerttermének fejlesztése, mint mondjuk a Központ működési támogatása.

Maga a pályázat valóban nagyon erősen felhívja a figyelmet a vendéglátósok és koncertszervezők kiszolgáltatottságára és „lobbierejük” hiányára. A Fekete Zaj Fesztivál főszervezője, és a Tixa alapítója, Varga Balázs úgy kommentálta a Dürer posztját, hogy a „Dürer Kert esete egészen döbbenetes, hiszen egy olyan széles réteget szolgálnak ki, annyi koncertet valósítanak meg, amivel más nem is nagyon kelhet versenyre.” A Zaj szervezője szintén szcéna képviseletének hiányát emelte ki, megpedzegetve egy másik szálat is:

„Továbbra is az a bajom, hogy nincs a szakmának érdekképviselete, így politikai alapon kinevezett bohócok döntenek arról, hogy ki kap segítséget és ki marad ki ebből a körből is.”

• A Dürer Kert számtalan KERET blogos esemény – Kikeltetők, szülinapok – helyszíne volt, illetve egy meghatározó zenei bázis, így mi is értetlenül állunk az események előtt, és nagyon reménykedünk abban, hogy a 2021-es év pozitívabb fejleményeket tartogat az újjászületésében.

Kiemelt kép: Dürer Kert – Bands Through The Lens/Facebook

Többi fotó: KERET Szülihat, Vanishing Point 2019