A Budapest Showcase Hub tavaly robbant be a köztudatba, mint Közép-Kelet-Európa első olyan showcase fesztiválja, ami a komplett régiót fogja össze, a Balkántól a Baltikumig. Idén kibővülve és kissé felpimpelve visszatér, hogy megismertesse velünk Kelet-Európa egyedi zenei szépségeit, miközben kicsit szakmázunk is. Horváth Renátó, az esemény egyik szervezője most beavat minket a november közepi BUSH pár háttér-információjába.

A tavalyi, legelső BUSH-hoz képest az már most kiderült, hogy létszámban nőttetek, 12 országról 15-re, 25 zenekarról 33-ra és 250 zenei szakemberről 400-ra. Milyen változások lesznek idén, miben fejlődtök majd tavalyhoz képest?

Még több zenélés és még nagyobb szakmázás. A lényeg, miszerint kelet-európai zenekarokra és a mögöttük húzódó szakmára, illetve az őket leginkább érintő kihívásokra fókuszálunk, idén sem változik. Az elmúlt egy évben bejártuk szinte az összes kisebb-nagyobb hasonló eseményt, köszönhetően részben a HOTS programnak, részben pedig a BUSH miatti meg-, illetve visszahívásoknak. Ennek azért örülünk, mert azt látjuk, hogy az a külföldi közeg, amit megcéloztunk, pozitívan reagált a rendezvényünkre. Ennek a roadshownak persze az is az eredménye, hogy rengeteg érdekes, új embert sikerült megismernünk, akik közül sokat viszontláthatunk novemberben a BUSH-on. Idén a legnagyobb fókuszt arra helyeztük, hogy minél több olyan régiós szervezőt és sajtós kollégát hívjunk el, akik turnéban és helyi kommunikációban tudnak segíteni. Velük országokra lebontva, speedmeeting formában is lehet találkozni és megtárgyalni, hogy egy-egy zenekarnak hol és milyen lehetőségei akadnak. Ezek mellett idén el tudtunk hozni olyan embereket, akiket már tavaly is próbáltunk. Ilyen például Nora Felder, aki a Stranger Things zenei rendezője, vagy Matt Lawrence, a Grammy-díjas producer, aki együtt dolgozott az Interpollal, Amy Winehouse-zal, Adele-lal, a Foals-szal, a The White Stripes-szal és a Mumford & Sons-szal is. Utobbinak Babel c. albumát producerálta. Vele arról beszélgetünk, hogy miért kulcsfontosságú egy lemezproducer egy dal vagy LP elkészülésében.

Mi alapján lettek kiválasztva a meghívottak?

Tizenöt országban közel 400 ember segít a zenekarok kiválasztásában. Ők jellemzően zenei újságírók, fesztivál- és koncertszervezők, kiadók, sajtóügynökök stb. Első körben mindenki a saját országából ajánl bandákat, majd az így kialakult és súlyozott „pool”-ból mindenki értékeli a számára szimpatikus külföldi formációkat is. Ez a kétlépcsős szisztéma jelöli ki végül, hogy melyik zenekarokat hívjuk meg.

Tavaly a Gozsdu környéke volt a telephelyetek, idén is hasonló térbeli megvalósítás várható?

Idén az Akváriumban kezdünk, ott lesz a megnyitó november 15-én, ahol az Ivan & The Parazol, az észt Noep és a lengyel Kamp! lépnek fel. November 16-17-én pedig a Kuplungban, az Instantban és a Robotban kerülnek megrendezésre a koncertek.

Mit takar a régiós zenei profil? Mitől más az a bizonyos kelet-európai hangzás, miben nyújt másabb zenei élményt egy nyugatról érkezőnek?

Vannak karakteres zenekarok, de nem gondolom, hogy országok alapján be lehetne őket skatulyázni egy-egy hangzásba. Kreatív zenészek vannak, akik jó esetben elég egyedi anyagot tudnak lerakni ahhoz, hogy önmagukban is érdekesek legyenek. Azt talán lehet mondani, hogy attitűdben, nyitottságban, rugalmasságban van különbség.

Mintha éhesebbek lennének ezek a zenekarok a sikerre és az érvényesülésre, ezért nagy bennük a lendület.

Az említett roadshow-nknak az is volt a tapasztalata, hogy érezhetően egyre nagyobb az érdeklődés a régió iránt, talán amiatt is, mert egyre több pozitív példával találkozhatunk.

Profilban nagyon hasonlóak vagytok a Reeperbahn Fest-hez – amit múlt hónapban rendeztek Hamburgban – annyi különbséggel, hogy ők nagyobb palettával rendelkeznek. Ti terveztek túllépni valamikor a Balkán-Baltikum vonalon, vagy marad a kelet-európai színtér? 

Szerintem hosszú távon megvan a lehetősége annak, hogy bővüljünk és nagyon fontos is, hogy kapcsolatokat kiépítve kikerüljünk a térségből.

Fontos, hogy ne egy belterjes „gettósodás” legyen, hanem a lehetőségeinkhez mérten egyre jobban bevonjuk ne csak a régiós színteret, hanem a nagyobb, nemzetközit is.

Ez nem csak Nyugat-Európát kell, hogy jelentse, hanem akár Ázsiát, Dél-Amerikát vagy Észak-Amerikát; mindent, ahol lehet koncertezni.

Az Eastaste-ről mit érdemes tudnunk? Mennyi szerepet játszik a BUSH létrejöttében és utóéletében?

A BUSH-csapat szervezői magja az Eastaste csapata (Salamon Gergő, Somló Dani, Szendrey-Nagy Olivér, Tóth Nóri), de rajtunk kívül Pécsi-Szabó Dénes, Kökényesi Eszter, Frank Barbi, Kulcsár Andi, Orbán Feri, Suzanne Ranovich, Hujber Áron, Kisfaludy Gábor és még sokan mások dolgoznak rajta különböző szerepekben.

A Balcony TV-t még mindig siratjuk, de persze örülünk a New kids from the Bloc-nak! Mesélsz róla picit, mi is pontosan ez?

Az egész abból a sok-sok beszélgetésből indult, amit ugye a BUSH-on is folytattunk az egész kelet-európai régióval. Ez egy útkeresés is valamilyen szinten, hogy tudunk-e hangot adni ennek a kelet-európai pörgésnek.

Mennyire tudjuk megmutatni vizuálisan, hogy milyen zenék, történetek, figurák, trendek vannak, amik mondjuk helyspecifikusak és érdekes színben tudják megmutatni a régiót.

Ez összekapcsolódik végső soron azzal is, hogy izgalmasnak mutatkozzon a zenei paletta a világ többi részének. Megvalósítás szempontjából a New kids from the Bloc nem nevezhető a Balcony TV pótlásának, hiszen sokkal több és másabb tartalmi egységgel fog rendelkezni. Rengeteg életmódszerű, edukációs és szórakoztató tartalom lesz rajta, ami szigorúan véve nem csak zene. Ergo, nem csak egyes zenekarok zenélései lesznek felvéve, hanem mögé is nézünk a tagoknak. Tegyük fel, érkezik egy külföldi zenekar és velük pörgünk a városban. Kicsit jobban megismerjük a személyiségüket és ezáltal nagyobb rálátást is kaphatunk a megírt számok miértjére. A másik nagy változás az lesz, hogy nem csak zenekarok, hanem akár zeneipari háttérarcok is szerepelnek majd. Ezzel sikeresen pályáztunk a Visegrádi Alaphoz, ami ad egy kezdeti lökést és egy profibb indulást a projektnek. Még persze nagyon kis csírákban kezdünk nőni, de a célunk az, hogy heti 3-4 videó kijöjjön. Azt már most látjuk, hogy rengeteg külföldi partner érdeklődik és ők extra lökést is képesek majd adni ehhez. Legyen szó akár blogokról vagy sajtóorgánumokról. A New kids from the Bloc éppen ezért angol nyelven fog üzemelni és ha saját nyelven jön ki egy videó azt is mindenféleképpen felirattal látjuk majd el.

Lesznek videó-újságírás szerű sztorik is, lemezkritikák videóban előadva, vagy akár roadok és backline-osok sztorijai is. Fontosnak tartjuk, hogy átfogó és izgalmas képet adjunk minden területről.

Tulajdonképpen mi az a HOTS?

A Cseh Tamás export programját jelenti. Még idén év elején a Cseh Tamás Program felkért 3 szervezetet, a Gold Records-ot, az Eastaste-et és a Campus Fesztivált, hogy különböző showcase-ekre szervezzenek delegációkat. Mi az első három alkalommal játszottunk nagyobb szerepet benne és azt gondoltuk, hogy a legjobb, ha ennek az uniónak van egy egységes arculata, amit tovább lehet vinni és megjegyezhetővé válik. Kvázi egy márka, egy brand épült ki. Az Eurosonicon a ljubjanai MENT-en és a Tallin Music Weeken startolt ez az arculat és a jelek szerint megjegyezhetővé vált mások számára.

Elképzelhető akár a jövőben, hogy az SXSW-re is ki tudtok juttatni zenekarokat a HOTS-on keresztül? Milyen szerepet játszik a HOTS a Budapest Showcase Hubban?

Jelenleg főleg Európa térképén belül mozog a HOTS, de a jövőbeli tervekről Bali Dávid tud bővebb információval szolgálni. Mi leginkább a kezdeti lépéseknél voltunk jelen. Emellett a HOTS a BUSH-nál abszolút támogatói szerepet játszik, nagyon fontos partnerünk. Ők is számos izgalmas programot csinálnak évközben. Idén volt az első Outbreakers Lab, amin zenekarok és menedzserek vettek részt, továbbképzésszerűen. A zenekar-alapítástól kezdve pszichoanalízis- szerű beszélgetésekig átrágták a motivációkat és a honnan-hova kérdéseit. Ez a több résztvevő által „life-changing” élményként aposztrofált háromnapos workshop is szóba fog majd kerülni az idei Budapest Showcase Hub-on, hiszen egy elementáris élmény volt a résztvevők számára. Ezáltal másokhoz is eljuthatnak olyan kérdések, amiket amúgy nem tennének fel maguknak.

• Az idei BUSH rakétái november 15-én, egy nagyszabású nyitóbuli keretében kerülnek kilövésre,  hogy aztán 16-án és 17-én páratlan konferenciák és koncertek során szívhassuk magunkba a régió zenei esszenciáját.