Lehet-e gitárzene a népzene?
május 5, 2019

A budapesti Folksteps szerint minden további nélkül. Sok olyan zenei projektről tudunk, melyek a mérhetetlenül gazdag magyar népzenéből inspirálódnak, de közülük csak keveseknek sikerült olyan modalitásban megszólalniuk, mely nem elcsépelt, unalmas, vagy épp giccses formában dolgozza föl a folkkincset. A Folksteps lehet a következő együttes, mely újat hoz ezen a színtéren.

Tavaly nem fukarkodtunk a kedves szavakkal, amikor meghallgattuk a Hangember első lemezét, a napokban pedig a fiatal alternatív rockzenekar gitárosa küldött nekem egy üzenetet, hogy mostanában van egy side-projectje; magyar népzenét dolgoznak fel néhány zenésztársával. Némileg félve ugrottam bele az anyagba, mert igen sok érdekesen hangzó, de balul sikerült ilyen jellegű próbálkozásba futottam már bele, de a Folksteps első kislemeze magában hordozza azt a potenciált, hogy ne csak falusi rendezvényközpontok visszatérő vendége legyen.

Ismerősen csengő népi dallamokat hallhatunk a tánclépés mindhárom dalában, melyeknek különlegessége, hogy Szántó Marcell elektromos gitárja dominál bennük. Merész gondolat az egyébként hegedűre kitalált motívumokat az eltérő hangolású és elvű gitárra ráálmodni, de lemez egyik tanulsága ezek szerint az, hogy merjünk bevállalni elsőre bagatellnek, vagy hülyeségnek tűnő dolgokat is.

Sokan finomkodnak, ha népzenéről van szó, de kedvenc ethnozenekaraink, mint a MORDÁI, vagy a nemrég Marosvásárhelyen új dalt bemutató Ethnofil) éppen a határátlépésben, az elsőre meghökkentőnek, felforgatónak tűnő társításokban találta meg egyedülálló hangját. Ebben a tekintetben még van hova fejlődnie a Folkstepsnek, hiszen kicsit steril még ez a hangzás, s ha nem társul a zenekarhoz énekes – márpedig elmondásuk szerint instrumentális felállásban akarnak maradni –, akkor nem árt, ha a későbbiekben még bátrabban nyúlnak hozzá a népzenéhez, mely nem érez fájdalmat sőt, ha érez valamit, talán épp azt a szükségletet, hogy tovább éljen a lehető legváltozatosabb módokon.

A lemez hegedűrészeit egyébként a Nunki Bayből ismerős Tóth Dóri játszotta fel, de az alapfelállás néhány tagcsere után a következő: Szántó Marci (szólógitár), Tőke Barna (gitár), Stanfel Péter (dob), Paulusz Kristóf (basszusgitár), Ittzés Berta (brácsa) és Béres Gábor (cselló).

Váratlan fordulatokból még kevés található a háromszámos kislemezen, de ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a kedves kis társaság fog még meglepetést okozni akár az alternatív zenei közegnek, akár a folkkocsmák népeinek. Én addig „felteszem még párszor” az albumot egy-egy szar nap után. Ajánlom nektek is.

  • Táncolni a Tánclépésre május 9-én tudtok a Gólyában, ahol a Folksteps szélesebb közönség előtt is bemutatja mit tud.