Kikeltető PÉNZ
Azt mondják pécs magyarország seattle-je
Minden magyar zenekar szeretne egyszer a Fishingen játszani

Minden magyar zenekar szeretne egyszer a Fishingen játszani

A jövőre tíz éves Fishing On Orfű az a fesztivál, amiről még tényleg nem hallottunk semmi rosszat, ezért idén végre mi is ellátogattunk a Pécs melletti tóhoz, hogy megnézzük, mitől ilyen jó ez az egész.

A Fishing a tökletes magyar zenei fesztivál.

A már évek óta – nem kis részt a Kispál napnak köszönhetően – fixen teltházas fesztiválba igen nehéz lenne belekötni bárhol is. A közlekedés meg volt oldva, tisztaság volt, profi technika hajtotta a színpadokat, a hangosítás és fények hibátlanok voltak, és minden óramű pontossággal kezdődött. Az árak nem voltak elszállva, bár kajálni nem érte meg bent, és fájóan kevés vegetariánus opció volt, az ötszázas sörtől senkinek nem esett le a karikagyűrű az ujjáról, a hatalmas és jutányos borválaszték pedig még a legfanyalgóbbakat is megenyhítette. Külön kiemelném, hogy a pécsiek nagyon komolyan veszik a kávéjukat, és a fesztiválra is kitelepült helyi kávézók mögött elbújhatna sok budapesti hely is.

_DSC0273

A helyszínül szolgáló Panoráma Kemping egy hegyoldalba ékelődik, ide csak karszalaggal lehetett bemenni, napközben azonban nem volt érdemes elmozdulni a vízpartról, ahová a szervezők még egy külön színpadot is kihelyeztek, ahol minden nap a fellépő zenekarok ízelítőket adtak az esti koncertjükből. Ezzel elérkeztünk a legfontosabb részhez, hiszen egy fesztivál sava-borsát mégiscsak a zenei felhozatal adja meg.

Minden magyar zenekar szeretne egyszer a Fishingen játszani.

A felhozatal bővelkedett a legjobb magyar előadókban, a nagyfesztiválokat és az új közmédiát ellepő kínosan szar produkciókat pedig nagyítóval kellett keresni, ha egyáltalán. A közönség összetétele pedig egészen különleges volt, a virágkoszorús pesti hipszterek egymás mellett buliztak a nosztalgiázó harmincasokkal, ilyet nem látni sehol máshol, csak a Fishingen.

_DSC0537

A nulladik napon már számos jelentőségteljes koncert lezajlott, például a Kispál és a Borz, az Európa Kiadó és a Kistehén is, hogy csak a nagyobbakat említsem, de nagyon jól állt a nagyszínpados debütálása a Blahalouisiananak is. Természetesen azért a maradék három napra is mondhatni szépen el voltak osztva az események.

Az első nap még pörgősebbe sikerült mint a nulladik. Itt már a lazulás mellett azt az igazi fesztivál hangulatot is lehetett érezni ami ott még kicsit hiányzott nekem. Az olyan nagyágyúk mellett, mint a Quimby és a Kiscsillag, számos kisebb zenekar is fellépett, jobbnál jobb koncertek között rohangáltam egész nap. Az egyik ilyen volt a Run Over Dogs, akiknek kifejezetten jól állt a Jameson Színpad sátra, aztán az azonnal utána kezdődő Junkie Jack Flash-re is hatalmasat tombolt a tömeg a (formája miatt a fesztiválozók által csak Segglyuk Színpadnak csúfolt) PMFC Színpad előtt. Ugyanitt az angol Arcane Roots és a Grand Mexican Warlock is hatalmasat játszott, akkora volt a tombolás mint a nagyszínpadok előtt.

Sajnos a második nap már nem sikerült ennyire jóra, ezen a napon tudták le az olyan elmaradhatatlan fesztiválzenekarokat, mint a Halott Pénz és a Brains, akik bár nagy tömeget tudnak megmozgatni, azért sokan vagyunk, akik egyáltalán nem kíváncsiak rájuk. Öröm az ürömben, hogy az Ivan & the Parazol késő délután hatalmasat játszott, nagyon beleadtak mindent ebbe a koncertbe.

_DSC0218

Harmadik napra szerencsére már rendeződtek a dolgok, sőt! Az egész Fishing legerősebb napja volt, a kis- és nagyszínpadokon egyaránt sok volt a minőségi fellépő, az embernek szét kellett volna szakadnia, ha nem lettek volna a dolgok okosan elrendezve.

Szerencsére szimultán nagyon kevés koncert zajlott, szóval nem sokat kellett bánkódni azon, hogy lemaradunk valamiről.

A Kovács Ákos Nagyszínpadon nagyon jó koncerteket adott az Óriás és az Elefánt is, még a Liszt Ferenc Nemzetközi Nagyszínpadon a Hiperkarma és a 30Y volt kiemelkedő, akiket egyébként előző nap meglátogattunk a pécsi próbatermükben is. A kisebbek közül a Csaknekedkislányt, akik már nem csak pesti közegben csinálnak teltházat és Middlemist Redet emelném ki, akik pont egy szeles és esős fél óra során játszottak az egyetlen fedett színpadon, ezért hatalmas tömeg gyűlt össze rájuk.

Külön szívmelengető élmény volt, hogy a Pécshez való közelség miatt elég sok, a városból származó vagy kötődő zenekar fellépett. Köztük voltak a Kipu, Lenthár Balász, a Kubalibre, a Rokoko Rosé, a Mongooz and the Magnet és persze a már fent említett Junkie Jack FlashKispál és 30Y. Ezek közül az összes koncerten részt vettünk és maradéktalanul mindegyiken jól éreztük magunkat, csak úgy mint a zenekarok. Köztudott, hogy a Fishing egy zenész-centrikus fesztivál és ez egytől egyik minden koncerten látszott. Máshol nincs ilyen kommunikáció a közönséggel, mint itt. Ezt egész egyszerűen csak ilyen környezetben lehet megteremteni.

Végezetül hozzátenném, hogy nagyon jól éreztük magunkat, ki voltunk simulva az egész fesztiváltól. Olyan az egész, mintha kiemelnénk mindent, amit szeret(t)ünk a VOLT és a Bánkitó fesztiválokban, és beültetnénk az ország zeneileg egyik legizgalmasabb közegébe, a végeredmény pedig négy napnyi üdítő zenei utazás.

Szöveg: Kocsis András + Kárai Bence
Fotók: Kirschner Petra

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.