Őszintén szólva nem tudtam elképzelni, hogy milyen zenekarok jelentkeznek majd erre a versenyre. Féltem attól is, hogyha már ott tartunk, mit is írjak. Hiszen egy zenekar a kezdeti korszakában a legérzékenyebb, elég lehet egy negatív kritika…
Mikor a The Weekend Plannerst meghallgattam, megnyugodtam. Nem azért mert tökéletes, hanem mert hallom bennük azt, amit egy még viszonylag kevéssé ismert, a magyar zenei érába betörni vágyó naposcsibétől elvárok. Nem akar homlokegyenest neki menni a mai trendeknek, de igyekszik színt vinni abba, amit csinál, valamivel kitűnni a többiek közül.
Az alapvető zenei hatások közül az indie a meghatározó, azon belül is kihallani az egészből a Foalsos motívumokat, néha talán túlságosan is. Ugyanis hiába van tele új apró ötletekkel a számok többsége, az arányok még nincsenek meg teljesen, még kicsit sok az áthallás, az átvett motívum. Holott lenne még mit felhasználni, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy van ebben potenciál. Ha valaki meghallgatja az ‘//Intro//’ című számot, akkor az elektronika okos, és minden értelemben szép felhasználását hallhatja. A „Pano-Drama” sötétebb, és ridegebb világa szintén nagyon érdekes szerzemény, mely nagyon mélyen rántja be a hallgatót, és nem is akar elengedni. Ez a pusztán instrumentális vonal nagyon jól áll a zenekarnak, véleményem szerint jobban, mint az énekkel ellátott dalok.
Talán a leginkább kihagyott ziccer Ágoston Bence, és a trombitája. Alig hallható egy-két számban, pedig ez egy olyan elem tudna lenni, ami kiemeli a zenekart a többi hasonló stílusú banda közül (Hol hallottunk legutóbb hasonlót a magyar zenei életben? Bizony, Fran Palermoéknak is igencsak bejött!). Mert tényleg működik. A trombitás dalok tényleg másak, jellegzetesebbek, és nagyon el van bennük találva az arány: nem viszik túlzásba, nem nyomja el a többi szólamot, de nem is száműztetik az aláfestők táborába.
„A trombita az egyik feldolgozásunkhoz kellett , de jött egy hirtelen ötlet, hogy ki lehetne próbálni ezt egy saját számban is. A hangzás mindenkinek annyira megtetszett, hogy stúdióban is így vettük fel. A továbbiakban is szeretnék számainkban egy-két meglepetést elrejteni.”
https://soundcloud.com/thefleats/empty
Még egyszer mondanám, hogy még nincsen készen ez a projekt. Valószínűleg nem is lenne érdemes foglalkozni velük, ha azt a z érzést keltenék, hogy már mindent kiadtak ami bennük volt. A vokális szólamokon még sok javítani való van, még sokszor válik unalmassá és a manírokból sem ártana még visszavenni, de a több irány közül még bármelyik bejöhet, akár párhuzamosan is. Mert a fantáziára mindig szükség lesz (ebben a divatműfajban különösképpen)!
„Az alap ötleteket Adorján, a frontember-basszus gitárosunk hozza. Ezekből indulunk ki, amiket a próbák során formálunk. A számok felépítésén és hangzásán dolgozunk közösen. Eddig mindig is a hangszeres alapból indultunk ki. A vokális éneket és a dalszöveget mindig ezután alkottuk meg. A jövőben ezen szeretnénk változtatni, nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a vokális részek kidolgozására is.”
Szavazz a The Weekend Planners-re a Kikeltető döntőjének a közönségszavazásán! Ehhez csak annyit kell tenned, hogy alább megírod kommentként, hogy miért érdemelné meg ez a banda, hogy megnyerje a verseny döntőjét! További információk a szavazásról itt.
