Meglehetősen termékeny év volt 2023 a magyar zenében, szokásunkhoz híven összegyűjtöttük a KERET közreműködőinek kedvenc lemezeit, lássuk a listát!
L.A. Suzi: L.A. Suzi
Szalai Anna és Dorozsmai Gergő duója idén rebrandelte magát, és L.A. Suzi néven robognak tovább. A Diszkó szexizés volt előfutára a váltásnak, az előző lemezek presszóházi siratós balladákhoz képest. A Rókatánc az konkrétan nemzeti surf zene, de nem kell félni mélypontokkal még attól tele van ez a bulisnak eladott lemez, a Keringő ami mások halálától való rettegéssel súlyos. Külön kiemelném még az Orosz félistent, zseniálisan össze van benne gyúrva vagy három különböző szám, annak ellenére hogy több mint 7 perces, még hallgatnám tovább is. (GY.V)
AZÚL: Eszterlánc
Bár AZÚL nem tartozik a mainstream előadók közé, Eszterlánc című lemeze mégis olyan hangzás- illetve szövegvilágot vonultat fel, amely a 2023-as év kedvencei közé emeli. Az albumot hallgatva a lassan kimondott, erővel bíró szavak és szótagok atmoszférájába léphetünk, mindezt úgy, hogy közben mérhetetlen feszültséget közvetít a szándékos visszafogottság. A hanganyagot helyenként verses betétek vagy izgalmas, de nyugtalanító – a pszichedelikushoz és az absztrakthoz közelítő – zenei sample-ök színezik, a számcímekben felbukkanó, víz köré épülő metaforaegyüttes pedig forrás módjára fakaszt gondolatokat az elsőre nehezen fogyasztható szövegek kőtömbjeiből. Az album ajánlott mindazoknak, akik úgy szeretnének egy tripet tenni, hogy ahhoz nincs szükségük bélyegre, csak a zenére. A fiatal előadóval interjúnk is készült, katt erre az olvasáshoz! (B.M.)
Carson Coma: IV
Május 15-én jelent meg az év egyik legnagyobb dobása, a Carson Coma Feldobom a követ című száma és annak videoklipje. Aki ennek hallatán Ady Endrét sejtett a sorok mögött, az rögtön, az első hallgatás után elégedett lehetett önmagával: valóban az ő szellemét idézték meg a fiúk. Fekete Giorgio akkor így nyilatkozott az albumról: „a IV verekedős lesz”. Igaza volt. A vezető kislemezt sorban követték az újabbnál újabb trekkek, amelyek – szövegvilágukat tekintve – hűek maradtak Ady szelleméhez. A IV több mint a fiúbanda eddigi, javarészt érvényes, bár inkább az egyén problémáival foglalkozó lemezei. A IV ellenszegülés az elnyomás és az igazságtalanság eszközeivel élőkkel szemben. Mindezt frappánsan megfogalmazott éleslátó kritikába és sötét dallamokba csomagolva, amelyek nem Lana Del Rey féle melankóliát, sokkal inkább nyers erőt és megállíthatatlan menetelést sugalmaznak. A tagok legnagyobb művelete talán az volt, hogy nem kártyázták el annak a felelősségnek a súlyát, ami az ország egyik vezető zenekaraként óhatatlanul is a vállukat nyomja. Az album egyébként fizikai hanghordozón is megjelent, így a rajongók augusztus végén már a kezükben tarthatták a IV inzertekkel kísért hanglemez változatát, amely az utánnyomásnak köszönhetően azóta is kapható a banda webshopjában és az ország nagyobb lemezboltjaiban. Azontúl, hogy ez az alkotás végtelenül „hasznos”, végtelenül jó is, így minden értelemben helye van a listán. (B.M.)
Kolibri: Nagyon jó, Nagyon rossz
Kolibri első nagylemeze éppen az év elején jelent meg, amivel éppen azt kaptuk, amire vártunk, s mégis annál sokkal többet. Vannak az életben olyan pillanatok, élmények, amelyek olyan meghatározóak, hogy egyszerűen soha nem tudod elfelejteni. Nekem ilyen a 2023-as Bánkitó Fesztiváljának Kolibri koncertje volt. Valahogy hajnali egy környékén odatévedtem, és a csillagos ég alatt, egy szál gitárral, ezzel az iszonyat erős, de mégis néha-néha elcsukló hanggal, megszólalt a Csirip. Minden, ami körülöttem volt elnémult és csak ez a katartikus érzés, ez a szívbe markoló szöveg maradt bennem. Azóta is valami ilyesmi fog el, amikor a lemez többi számát hallgatom, van valami nagyon izgalmas abban, ahogyan az akusztikus hangszerek és az elektronikus vonal összemosódik. A szövegek meg éppen, amikor azt éreznénk, hogy valami nagyon közhelyszerű képeket idéznének, egy-egy mondattal nagyon erőset tudnak ütni. (L.J.P)
Baba Aziz – R.I.P.
Jó sokat vártunk rá, de idén végre megjelent Baba Aziz első lemeze. Intim, nyers, őszinte, hasogatóan szép, minden és semmi. Ez az első lemez, ami egyben egy lezárás is, nem nagyon lehet keretek közé zárni, a különböző műfajok keveredése, az egyszerű, mégis erős szövegek is ezt tükrözik, inkább egy út, csak se a kezdet, se a cél nem számít. Jól megkonstruált lemez, érdekfeszítő elemekkel, egyszerre lehet vele azonosulni és távol állni tőle, mindez pedig még inkább hozzáad az értékéhez (L.J.P)
Ábris Gryllus – Nucleus of the Decay
Ábris Gryllus idei longform EP-je 2023 egyik legszebb hazai kiadványa. Az EXILES-nál megjelent projekt két lassan építkező, elemi erejű neoklasszikus/ambient számból áll – konceptuális lemez, ami az életet megváltoztató eseményekre és az élet során tapasztalt általános bipolaritásra reflektál. Ennek megfelelően az organikus textúrák javarészt kecsesek és megindítóak, helyenként viszont koszosak és már-már szorongást keltőek. Mindez ráadásul csodaszép fehér vinylen öntött fizikai testet. (G.D.)
Fausto Mercier – Misinput Tycoon
A 2019-es FULLSCREEN című LP-hez hasonlóan az azóta sajnos megszűnt, prágai székhelyű Genot Centre-nél megjelent album Fausto Mercier (Nagy Roland) eddigi legkiforrottabb munkája. A nyolcszámos hosszba nem fér sallang: közös világban létező, összefüggő trekkek kompakt közössége ez. Csak elvétve akadnak ritmusképletek vagy ütemmutatók, és ha energikus a hangzás, akkor azért általában a staccato-szerűen lüktető, sokszor perkusszív szerepet betöltő dallam a felelős. Valódi sound design-albumról van szó, hiszen a legtöbbször felismerhetetlen eredetű hangok az utolsó paraméterig kimunkáltak. Felszabadítóan szép, tudatos hallgatói jelenlétet megkövetelő munka. (G.D.)
Hűvös – MIT KERESEK ITT??
A szegedi Hűvös zenekar debütáló lemezén nevével ellentétben tűzforró slágerekkel robbant be. A szemtelenül fiatal srácok hangzásban még megidéznek néhány hazai és nemzetközi kedvencet, de jó irányba tartanak egy saját, jól felismerhető stílus kialakítása felé. A dalok egy részében fellelhető kert tematika egy izgalmas kohéziót teremt közöttük, a maradék időben pedig megcsodálhatjuk, hogyan jutottak el a süllyedős srácok a tökösebb basszus menetekig. Annak ellenére, hogy még csak idén jelent meg az első albumuk, a banda már a következőn munkálkodik, kíváncsian várjuk. (O.K.)
Galaxisok – Minket ne szeress!
A Galaxisok számomra az egyik igazi független magyar zenekar, ide-oda lavíroznak teljes megfelelési kényszer nélkül. Hetedik lemezük, a ‘Minket ne szeress’, egy főként nyolcvanas évekből inspirálódó post-punk elemekkel gazdagon fűszerezett, a retró és nosztaliga cukormázától távolmaradó, szuper anyag lett. A szövegek témái egyszerűek, a Galaxisokra jellemzően novellákba illő apró történetek és képek jelennek meg. Többek között erről beszélgettünk egy nagyot Szabó Benedekkel és Sallai Lacival, akik végigvittek minket a lemez teljes elkészülési folyamatán az egyik dalról dalra videónkban. (SZ.D.)
WeAreGloria – TIMELESS
Szinte közhellyé züllesztettük a jövőn való szorongást, hiszen ez annyira a mindennapjaink része lett. Egyszerűen az uralkodó állapot a tehetetlenség és a nihil lett. WeAreGloria „Timeless” lemeze remekül tapint rá erre az állapotra és világít rá az egyéni döntések fontosságára. Mindezt egy EDM zsánerekkel és klisékkel tarkított, iszonyat jól konceptualizált számokon keresztül teszi, amiket élőben is hallhattunk a huszonhármas Kikeltető záróbuliján. (SZ.D.)
AKC Misi – Long Live AKC
A 22-es, teljesen popzene felé nyitó lemeze után Misi visszatért a trapesebb hangzáshoz és talán egyik legkoherensebb projektjét dobta le idén. A lemezen nagyjából saját dalt kapott a Kikeltetős laure., a featek között pedig olyan OTL sztárok is szerepelnek mint a 2023.04.12 Ócsa című dalon reppelő Ekhoe, Grasa vagy 2roo, de az olyan trekkekkel, mint a Sírtánc, Misi továbbra is bizonyítja, hogy egyedül is megállja helyét a mikrofon mögött. (K.K.)
Manuel – Idegen
Muszáj kiemelni Manuel bemutatkozó lemezét, aki ugyan az RTL tehetségkutatójában került a képernyőre, mégsem tűnt el a süllyesztőben úgy, ahogy a hozzá hasonló fiatalok. 23 számos lemezen persze előfordulnak fillerek, de tagadhatatlanul ügyesen ír olyan slágereket, mint a Zombi, a Terapeuta vagy a Balenciaga. Az év végével lejárt a szerződése a kiadójával, mindenképp érdemes lesz figyelni, mire megy a majd a megkötések nélkül. (K.K.)
