Tavasszal debütált a † BLΔCK WRIST †, és azzal a lendülettel lett az itthon tevékenykedő maroknyi witch house színtér egyik legkiemelkedőbb produkciója. Idén kiadott egy lemezt, fellépett a Rakéta Fesztiválon, illetve a szcénát összefoglaló KVLTNIGHT-on, most pedig itt az első saját rendezésű klip, amely már egy új dalhoz készült. 

Nézzétek meg a Rise című videót először a KERET blogon, utána pedig olvassátok el interjúnkat az alkotóval!

Az első lemezen négy évig ültél, de ez most egy új dal. Miben másabb az alkotó folyamat, amióta felfedted magad a közönségnek?

Nem mondanám, hogy felfedtem magam. Továbbra is ügyelek rá, hogy sehol ne látsszon az arcom. Sem az interneten, sem videókban, sem koncerteken. De persze akadnak akik felismernek, vagy máshogyan tudják meg, hogy ki van a fátyol mögött. Nem örülök neki, de ez elkerülhetetlen. Viszont abban biztos vagyok, hogy a hallgatóim nagy részének fogalma sincs róla, hogy ki vagyok. És ez így jó. Vannak akik teljesen összekötik a személyüket egy projektjükkel, én pedig szeretném eltávolítani a személyemet a † BLΔCK WRIST † -től. A személyem nem lényeges.

Milyenek voltak a visszajelzések az első pár koncert után?

Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, illetve a legtöbbet csak úgy hallottam vissza ismerősöktől, lévén nem sokan ismernek fel egy koncert után. Az a helyzet, hogy Magyarországra nem igazán gyűrűzött be a witch house hullám, pedig van itt rengeteg ember aki nyitott erre a műfajra. Sőt, rengeteg olyan ember van itthon, aki ebben találta meg igazán magát. Ez egy mélabús, de mégis erőteljes, sötét, lehangoló, de mégis dinamikus zenei stílus, és úgy érzem itt Magyarországon, és sok kelet-európai országban nagyon rá lehet érezni erre. Oroszországban például nagyon pörög ez a műfaj, amit azt is mutat, hogy igazából a witch house köré szerveződtek az első W17CHOU7 bulik, amiknek mintájára jött létre a magyarországi KVLTNIGHT.

Mennyire él itthon ez a műfaj, kikkel lehet összeállni koncertezni a külföldiek vagy a magyarok közül?

Magyarország egy kicsi ország, így logikus, hogy sokkal nehezebben mennek itthon az undergroundabb műfajok. Gondolok itt főleg az olyan mikroműfajokra mint a witch house, vaporwave, seapunk satöbbi. Az ok szerintem csupán annyi, hogy kevesebb az ember, így törvényszerű, hogy az ilyen szubkultúráknak is kevesebb követője és művelője lesz, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Szerencsére vannak azért itthon is említésre méltó nevek, mint például a Machabray, aki a például a myspace-korszakban még világhírű Servo.Hatredet művelte. De itt van például Wytchelle Myld is, aki pedig tisztán analóg szintiket használ. Na meg van két elég jó witch house DJ-nk is ENVO és TITVBA személyében. De külföldön persze már sokkal nagyobb a kínálat, főleg Oroszország és az Egyesült Államok erős ezen a téren. Viszont rengeteg nagy witch house banda tűnt el az évek folyamán. Sok ilyen eltűnés hátterében pedig nagyon szomorú indokok állnak. Kábítószerproblémák, depresszió, anyagi gondok stb. A witch house nem a boldog és kiegyensúlyozott emberek zenéje.

Ki csinálta a klippet, mennyire volt fix koncepció?

A klip saját rendezésű, de inkább mondanám közös munkának. Nem igazán volt konkrét elképzelés, képek voltak a fejemben, jelenetek, ötletek. Aztán lementünk a stúdióba (ami valójában egy pince) és próbálgattunk dolgokat, ötleteltünk meg persze zenét hallgattunk. Nagyon jó volt a társaság, jó hangulatban telt az egész forgatás. Fontos volt számomra, hogy ne csak az én ötleteim valósuljanak meg, hanem mindenki hozzátegyen egy kicsit, hogy mindenki belevigye a saját ötleteit és személyiségét. Tehát mindenki részt vett a projektben mint színész és rendező is. Ettől lett talán ez a klip ennyire kaotikus és érdekes is.

Kik szerepelnek benne?

Mindenképp olyan emberekkel akartam leforgatni ezt a videót, akik valóban érzik ezt a műfajt, és nem csak beállnak pózolni egy klip erejéig. Az, hogy ez mennyire sikerült, szerintem érződik a végeredményen is. Vannak pillanatok, jelenetek, ahol igazán látni és érezni, hogy akit a felvételen látunk nem csak egyszerűen pózol, nem csak eljátszik valamit, hanem ő tényleg benne van ebben, és tényleg átérzi ezt az egészet. Ezt kerestem, ennek megfelelően válogattam össze az embereket erre a klipre.

Mennyire jár ebben a műfajban együtt a zene a vizualitással?

Minden műfajnak vannak vizuális jegyei, minden stílusnak megvan a saját esztétikája, de a witch houseban ez különösen fontos. Én úgy gondolom hogy a witch house nem is egyszerűen egy zenei stílus, sokkal inkább egy életérzés. Nem csak egy zene lehet witch house, de egy helyszín, egy hangulat, egy ruházat, egy érzés is. Vannak akik nem kifejezetten hallgatnak witch house-t, de például öltözködésükben teljesen beleillenek a stílusba. Vagy nem hallgatnak ilyen zenét, de imádják az ilyen hangulatú filmeket, képeket. Ha lenne a most tizen-korahuszon-éves generációnak soundtrackje, az biztosan witch house lenne. Kellett egy ennyire reményvesztett és ennyire kilátástalan, és reményvesztettségébe már belenyugodott és belekényelmesedett generáció ahhoz, hogy ez a műfaj megszülessen. Létrejöhetett volna a witch house korábban is, de nem lett volna hiteles. Itt, most, Magyarországon viszont nagyon az. Ez a mi zenénk.

• Legközelebb élőben október 29-én láthatjátok a KVLTNIGHT eseményén a Müsziben.