Végre megírta valaki a Gólya himnuszát

Cikk

november 9, 2022

Kormos Kristóf

913

Az idén pont tíz éves Gólya presszó és közösségi ház, ismertebb nevén csak Gólya a budapesti fiatalság egy bizonyos szubkultúrájának központi, meghatározó helyszínévé nőtte ki magát fennállása alatt. A szövetkezet első saját, Bókay utcai fészke sokunk számára bír kiemelt érzelmi töltettel: a környék dzsentrifikálódását, high-tech irodaparkká történő mutációját utolsó túlélőként figyelő földszintes, századfordulós ház a Bohemian Betyars Csavargó című albumborítóján is felbukkan például. Persze messze nem ők az egyetlen zenekar, akiket erős szálak fűznek a pár éve már az Orczy térre költözött kocsmához, tánc- és közösségi térhez. Utóbbi ugyanígy elmondható a Csaknekedkislányról is, akik most egy dallal állítottak méltó emléket a helynek.

Fotó: Nagy Lili

A zenekar két év után újabb albummal készülődik, ami holnapután, azaz november 11-én fog megjelenni, s ennek mintegy felvezetéseként pedig tegnap premierezett ’A Gólyában ma este’ című szám. Ehhez egy klip is készült, természetesen a Gólyában, Mandula Lujza rendezésében, Megyeri Dani operatőri munkájával, és még rengeteg stábtag és statiszta segítségével (akiknek a neve egyébként mind becsületesen fel van sorolva a klip végén). Ez az első CSNK-klip, ami nem Fatér Ambrus, a zenekar volt dobosa vezetésével készült, és érződik is a stílusbeli különbség a ’Tihany’, a Férfi album, vagy a ’Féltél szeretni’ csodás klipjeihez képest.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a mostani bármivel is rosszabb lenne: a színes, mozgalmas, eseménydús videó forgatása maga is nagy élmény volt, a kész alkotás pedig megkapó képet ad, és szerintem mindenkit megérint, elérzékenyít egy kicsit legalább, akinek fontos helyet foglal el a szívében a Gólya.

Fotó: Nagy Lili

Izgalmas kérdés, hogy vajon a zenekar nevében implikált örök (de legalábbis a számok túlnyomó többségében tényleg meglévő) címzett ezen kimaradása vajon csak egyszeri alkalom, vagy a trend megváltozását jelzi.

Kislányok, házibulizó fiatalok és szövevényes szerelmi történetek helyett „punkok, mozgalmárok”, elvtársak, sőt, Marx és Engels, valamint az a bizonyos kísértet kerül középpontba – ami persze adja magát a budapesti balos közeg egyik legfontosabb helye kapcsán.

Fotó: Deák Franciska

Én azért remélem, hogy ez nem marad kuriózum, és a „Rossz emberek, de jó Krákenek” kimerészkednek az olyan kérdések tengerére, amik nem is csak ezt a szubkultúrát, de akár a szélesebb közösségünket, társadalmunkat is meghatározzák. Na de holnapután ez úgyis kiderül. Addig is, menjetek a Gólyába, ezen a héten is csomó jó progi van ott.

A KERET 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja, amit a ti adományaitokból tartunk fenn.

Köss most éves támogatói előfizetést, és megajándékozunk egy KERET blogos vászontáskával!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!