November ötödikén jelent meg az angol, srí lankai énekesnő, M.I.A negyedik nagylemeze amely a Matangi nevet kapta. Hosszas huzavona előzte meg a lemez boltokba kerülését, ugyanis a kiadó nem egyszer dobta vissza a végleges anyagot mondván, hogy túl pozitív a korong mondanivalója. Az először a tavalyi év decemberére meghirdetett lemezt áprilisra, majd novemberre tették át. Most, hogy végre megjelent, kérdés már csak annyi maradt, hogy a ‘Bring The Noise’ és a ‘Bad Girls’ után van-e más hasonló, fülbemászó dal a lemezen, vagy minden patront előttek előre?

Tisztában vagyok azzal, hogy nem lehetett könnyű az énekesnőnek úgy összehozni ezt a lemezt, hogy folyamatosan szorította a határidő és a kiadó is nap mint nap a nyakára járt. Ennek ellenére úgy érzem, ha már így is közel egy évet csúsztak a lemezzel, akkor még pár hónapot igazán ülhettek volna rajta. Szeptemberben jelent meg a ‘Come Walk With Me’ című kislemez, mely egy hatalmas party zenének ígérkezett, ám ezek után már csak egyetlen nagyobb visszhangot szító dal akardt, a ‘Y.A.L.A’ (You Always Live Again), mely finoman megkérdőjelezi a Y.O.L.O értelmét, hiszen „ahonnan M.I.A. jött, az emberek mindig újjá és újjá és újjá születnek”. Említésre méltó még a ‘Double Bubble Trouble’ című szám mely erősen tartalmaz reggae elemeket, de mégis talán az egyik leginkább táncolható dal a korongon.

„Bezárkóztunk a stúdióba, és működött” – nyilatkozta korábban a lemez egyik producere Hit-boy aki olyan zenészekkel dolgozott már együtt mint Kanye West vagy Eminem. A producer bábáskodásával született meg három szám is az énekesnő lemezére, többek közt a ‘Sexodus’, ‘Warriors’ és a rövid ámbár sokat mondó ‘Boom Skit’ is. Utóbbi két dal hamarosan a lemezlovasok kedvencévé fog válni szerintem hisz tipikus R&B buliba való slágerek.

Nem szeretnék túlzottan negatív lenni, hisz azért annyira nem rossz az album, sőt elismerésre méltó, hogy az énekesnő még mindig képes megmutatni és büszkén felvállalni származását a zene nyelvén keresztül. Szinte mindegyik számban megfigyelhetőek a hagyományos indiai dallamok és hangszerek. A rajongók szerint a 2007-ben megjelent Kala óta nem készült ilyen jó lemez, teljesen eltérő lett a végeredmény, mint amit az előző korongon, a MAYA-n hallottunk, ami közel az énekesnő negyvenedik életévhez elég bátor dolog volt.

Egy biztos, ha jobban átadjuk magunknak a lemeznek, meghalljuk azt a művészi vonalat amit M.I.A. képviselni szeretne és amely annyira jól áll neki. Én úgy érzem, hogy nem új rajongókra vágyik, egyszerűen csak szeretett volna valami olyant adni a meglévőknek, ami igazán őt tükrözi. Elrugaszkodik a tömegzenei elemektől és a korong utolsó számát pörgetve rájövünk, hogy van élet a rossz lányok után is.

Írta: Ádi Csaba