A MYGL, azaz Szőke Barna, a Hó Márton és a Jégkorszak, valamint a The Qualitons gitárosának elektronikus projektje már  tavaly is adott ki számokat, az első lemeznyi anyag azonban idén májusra gyűlt össze, immár Hó Mártonnal, mint állandó énekessel kiegészülve.

Ott voltunk a Toldi Klubban a lemezbemutatón, ahol felvettük a ‘Tedd oda’ című dalt, amely a lemez megjelenése előtt kicsivel debütált. A koncert után beszélgettem Barnával és Marcival, a videó alatt elolvashatjátok azt is. A cím nélküli lemez meghallgatható ide kattintva, a srácokat pedig elcsíphetitek  a Balaton Soundon és a Bánkitó fesztiválon.

MYGL – Tedd oda (Live @ Toldi)

KERET: Először is tisztázzuk, hogy kell kiejteni a zenekar nevét?

Hó Márton: Lehet úgy is, hogy emipszilongéel, lehet úgy is hogy migli, meg lehet úgy is, hogy májgöl. Ennyi van kábé.

Szőke Barna: Bár a migli egy kicsit fura volt most. (nevet) Azt inkább hagyjuk.

K: És HØMARTON? Azt tudtátok, hogy dánul az áthúzott „o” betű rövid „ö” hangot képvisel?

SzB: Az reklámfogás volt!

MH: Az jól néz ki. Meg van ez a MØ nevű énekesnő… Ja, „hőmárton”. De amúgy MYGL.

K: Barna, hogy jött, hogy állandó énekest kerestél magad mellé, és miért Hó Márton lett a befutó?

SzB: Nem tudok énekelni, ilyen egyszerű. Marci kéznél volt.

HM: Szerintem az volt, hogy a Barna több más énekessel próbálkozott, meg MC-kkel is, de az nagyon nem jött be, meg nem sikerült sok számot megcsinálni, meg színpadképes produkcióvá alakítani.

SzB: (nevet) A színpadképes produkcióval vigyáznék, mint kifejezés, azzal még várni kell. Az a terv.

HM: Aztán itt volt a kézenfekvő lehetőség, minden héten találkozunk kábé, meg együtt is játszunk, átküldött a Barna demókat, meg ilyen számkezdeményezéseket, én meg írtam rá szövegeket meg énektémákat. Aztán lementünk a stúdióba, elkezdtük felvenni a számokat, és hét számot így felvettünk.

K: Mennyi idő alatt?

SzB: Hát, egy hónap volt, amíg igazából dolgoztunk rajta.

HM: Mind az idén történt meg.

SzB: Az alapok megvoltak amúgy. Van egy rakat alap, ilyen kibaszott sok. Tényleg nagyon sok.

K: A MYGL ugye egy mozaikszó (My Girlfriend’s Laptop) és egy korábbi Index cikkben is megemlítetted a feleséged, ő részt vesz valamilyen formában az alkotó folymatban?

SzB: Hát… nem. Zeneileg semmiképp, nyilván inspirál, de technikailag nem. Inkább múzsaként.

K: Amikor először meghallottam a zenekar nevét, azt hittem, hogy arra utal, hogy olyan zenéket fogsz csinálni, amilyet a feleséged szeret.

SzB: Igazából pont az ellenkezőjét csinálom, ő ilyen csajos zenéket szeret. De nem tudom, milyenek egyáltalán a csajos zenék? Ilyen finom, és akusztikus. (gondolkodik) Ezt a részét egyébként szereném megtartani, mer’hogy hallgatunk mindenfélét otthon, de… Egyébként tök vicces, ezt megfejthetjük, mert a lemezborító például úgy születetett, hogy az Csató Józsefnek a festménye. És ő rám írt, hogy „fú, kurvára tetszik ez a szám, amit most posztoltál, ez a ti számotok?”, mondom, ja, és azt mondja, hogy „egyszerre kemény és puha”.

És ezért küldte azt a festményt, ami szerinte egyszerre kemény és puha.

Pont ezért kérdeztem most mindenkit, hogy hogy szól, tehát hogy így dögös, meg minden? Mert mindenki rá van pörögve a tempóra, hogy minél gyorsabb egy szám, meg minél tempósabb, biztos annál jobban fognak bulizni rá, de én valahogy a dinamikában hiszek. Egyszerre puha és kemény, ha van ilyen. Ezért lett a festmény a lemezborító, megtetszett Józsinek ez a meglátása.

K: És Barna, te eddig színpadon főleg gitárosként léptél fel, hogy jött az elektronikus zene a képbe, és miért pont most?

HM: Barnának ez egy régi sztorija, folyamatosan tolta a gitározás meg a zenekarozás mellett, csak msot érett meg annyira, hogy…

SzB: …hogy meg merjem mutatni az embereknek, hogy felállok a színpadra kütyükkel. Amúgy… nem sokban különbözik, de még tanulom én is. Szerintem ezt mindig tanulni fogom. Gitározni egyszerűbb. (nevet)

HM: Egyébként az az igazán izgalmas ebben a MYGL történetben, hogy Barna is meg én is sok féle zenét hallgatunk, ezek lehetnek elektronikus zenék, lehetnek ilyen pszichedelikus, elborult gitározós zenék, akár Tame Impala, vagy Temples, vagy nyilván Caribu, meg MGMT. Ezeket így pörgetjük, és próbáljuk ezeket a hatásokat beépíteni a zenénkbe, amiből aztán születik valami olyasmi, ami nem egy az egyben ugyanaz lesz, hanem valamilyen sajátos ízt kap. Ez lehet a magyar szövegek miatt is, lehet a szinti témák miatt is, szóval ilyen tök vegyes zenei hatások által születik valami, ami…

SzB: …nemtom, egyelőre nem értik az emberek. (nevet) Csak álltak ott, és néztek, hogy mi ez? De nem baj, ha nem értik, majd megértik. (nevetnek)

Fotó: Komróczki Dia

K: Érdekes, Marci, amit mondasz, mert általában amikor zenekarok konkrétan megneveznek bandákat, hogy ők inspirálták zenéjüket, akkor az nagyon tettenérhetően érezhető.

SzB: Ez lehet hogy azért van, mert túl sok zenét hallgatunk, túl sok befolyás van ahhoz, hogy egyre rákattanjunk.

K: És vajon a Hó Márton és a Jégkorszakban is ugyanezek a befolyások csapódnak le másképp?

HM: Hát, ott inkább ilyen gitározós zenék vannak. És az nyilván máshogy csapódik le. De ez egy más történet. Itt inkább abból indulunk ki, hogy van valami alap, vagy valami téma, és akkor a köré építeni egy számot. Ott meg szerintem az a sztori, hogy ott már megvan a dal, és a köré építjük a hangszerelést.

Tehát pont az ellentetje, de ez nem baj.

SzB: Itt szerintem már elég adottak a hangszerelések. Én otthon összerakom, meg csőröm csavarom addig, ameddig kb. olyan, milyennek szeretném visszahallani, aztán a Marci ráénekel valamit, aztán én jól leszavazom, és a Marci visszatámad, és azt mondja, hogy „de, mégis így legyen”, és a végén egy ringben megküzdünk. Ez szokott lenni. Alap.

K: És hogy értékelnétek az első koncertet?

SzB: Szörnyű volt. (nevetnek)

HM: Megvoltak a maga gyerekbetegségei, de látom a fényt.

SzB: Úgy éreztem magam, mintha teljesen nulláról kezdenék zenélni. Totál nulláról. Emlékszem, 8 évvel ezelőtt a Filter klubban léptem fel, ahol volt három ember, és kurvára szarul írták le a nevünket, ezért a programban is úgy jelent meg. Igazából ennyi, nulláról kezdtük, most is ugyanezt éreztem.

K: A Bánkitón melyik színpadon léptek fel?

SzB: A cirkuszban, és ott lesz egy vendégünk is, ez már hivatalos. Ott élő dobolás lesz.

K: És ez egyszeri alkalom lesz, vagy az élő megszólalás a cél a későbbiekben?

SzB: Nem lesz egyszeri alkalom, nekem van a fejemben ennek az egész dolognak egy ilyen élő hangszerelős megfejtése, de abba a hibába nem akarok esni, hogy mindenképpen arra erőltetem rá az elektronikus zenét. Inkább kísérletezünk. Egyelőre.