A Máklikőr zenekar új klippel jelentkezik: a Hűtlen tangó daluk már a tavalyi első, az Ennél pompásabb nem lehet című nagylemezükön megjelent, most azonban végre egy különleges animált klippel együtt debütál. A megjelenés apropóján a zenekart kérdeztük a dal születéséről, a klip történetéről és arról, hogyan látják saját útjukat ebben az új fejezetben.

Ki készítette az animációt, és hogyan alakult a közös munka?

Csonka Dorina, azaz Dodó keresett meg minket tavaly ősszel, hogy szívesen csinálna nekünk klipet, és van pár ötlete, amit megmutatna. Sokszor kapunk ilyen megkereséseket, és ha tehetnénk, mindenkivel dolgoznánk, de a legtöbbször ez nem valósul meg. Dodó rajzstílusa viszont lenyűgözött minket, és annyira jól passzolt a Hűtlen tangó hangulatához, hogy belevágtunk.

Miért döntöttetek úgy, hogy egy évvel a dal megjelenése után készítitek el a klipet? Mit jelentett számotokra az időbeli távolság – új fényt vetett a dalra, vagy inkább lezárásnak, újraértelmezésnek szánjátok?

Azért egy évvel a dal megjelenése után jön ki a klip, mert sokkal hosszabb idő elkészíteni egy animációt, mint egy élőszereplős videót. Ezt a klipet egy éve kezdtük el tervezni, amikor megismerkedtünk Dodóval. Én örülök, hogy nem egyszerre jelent meg a dal és a videó, mert így sok embernek már kialakult valamilyen kapcsolata a számmal, és őket meg tudjuk lepni a saját elképzeléseinkkel. Ettől függetlenül szerintem sokan csak most fogják a klip miatt felfedezni a számot. Ők nem érzékelik majd az időbeli távolságot, de azt remélem, hogy a videó nyitva hagy egy csomó kérdést, és nem egy konkrét értelmezést közöl.

Ez az első animált klipetek. Miért döntöttetek úgy, hogy most animációban gondolkodtok, és nem hagyományos forgatott videóban?

Az animátor lány, Dodó keresett meg minket egy ötlettel, ami nagyon ígéretes volt. A lista végtelen: a dal már megjelent 2024 áprilisában, így nem sürgetett minket az idő. Az animáció olyan műfaj, ami nagyon közel áll a szívünkhöz. Elképesztő érzés most, hogy van egy klipünk, amelynek minden egyes képkockája valakinek a művészi alkotása. Az sem elhanyagolható szempont, hogy nagyon örülök, hogy nem kellett színészkedni ebben a klipben!

Az animáció választása nagyon sajátos döntés. Milyen érzéseket, hangulatokat tudtatok így kifejezni, amelyeket egy hagyományos videóban nem lehetett volna?

Szerintem a történetmesélés sokkal egyszerűbb egy animált klippel. Óriási szabadság, hogy bármilyen vad ötletet mondunk, azt Dodó lerajzolja – ezért került például medve, űrlény vagy drága csillár a videóba. Így talán azt a káoszt és őrületet, amit át akartunk adni, sokkal egyszerűbben meg tudtuk jeleníteni. Az érzésekkel más a helyzet: egy jó színész az arcával könnyebben át tud adni érzelmeket, mert az természetesebben jön. Ennek ellenére nagyon örülök, hogy ebben az animációban is vannak jelenetek, amelyek erre képesek.

Mennyire voltatok ti benne a kreatív folyamatban: konkrét képi ötleteket adtatok, vagy inkább szabad kezet hagytatok az alkotónak?

A klip tervezésének kezdetén sokat találkoztunk, hogy a forgatókönyv összeálljon. Elmeséltem Dodónak azt, amit a zenekarnak is anno, amikor a számot írtuk, és ez alapján hozta a kezdeti ötletet, amit végül közösen bontottunk ki. Imádtam ezt a részt, a fiúk is teljesen bepörögtek, jöttek az elborultabbnál elborultabb ötletek. Óriási szabadságot éreztünk az animáció kötetlensége miatt. Volt, ahol konkrét képi ötleteket mondtunk, de legtöbbször Dodóra bíztuk a jelenetet. Nehéz volt másodpercről másodpercre kitalálni, hogy mi mikor történjen. Nagyon örülök, hogy Dodó hagyta, hogy beleszóljunk, így a klipet a sajátunknak érezzük.

A nyári turné mindig mérföldkő egy zenekar életében, ti is egy elképesztő szezont zártatok le éppen. Hogyan éltétek meg az idei fesztivál- és koncertszezont – voltak olyan pillanatok, amelyek különösen meghatározóak lettek számotokra?

Igen, két héttel ezelőtt lezártuk a 22 állomásos nyári turnénkat. Nagyon élveztük a nyarat, rengeteg kedves emberrel találkoztunk és sok nagyon inspiráló fesztiválra eljutottunk. Szerintem sokat is fejlődtünk. Mindenképpen nagy élmény volt először Németországban koncertezni és felismerni, hogy a zene át tudja hidalni a nyelvi korlátokat. Fontos volt nekünk a nyár eleji Piknik is, ez mindig az a koncertünk, ahol a legközelebb tudunk kerülni a hallgatókkal és nagyjából közösen zenélni. De nagy mérföldkő volt a Művészetek Völgye is, ahol először játszottunk főműsoridőben nagy színpadon, és a Magyar Zene Házás koncertünk, ahol azt éreztem, hogy nagy lépést tettünk a zenekar egyre professzionálisabbá válásában. Szóval összességében nagyon élveztük a nyarat, és nagyon büszke vagyok a zenekarra, a stábra, és mindenkire aki segédkezett nekünk az elmúlt időszakban.

A Hűtlen tangó klipje egy újabb állomás a Máklikőr történetében. Merre tart most a zenekar: inkább a kísérletezés, az új hangzáskeresés, vagy a meglévő világotok elmélyítése felé?

Egyelőre haladunk tovább: éppen egy albumon dolgozunk, most még a számírás fázisában vagyunk, de nemsokára belekezdünk a stúdiózásba is. Nagyon sok kísérletezés lesz benne, sok új hangzás és elképzelés, de szerintem a magja a következő dalokban is ott lesz annak, amit a hallgatók eddig is a Máklikőrként ismerhettek.