Ha bárki kérdezné tőlem, hogy mégis melyik az a szint, ahonnan érdemes folytatni a zenekari projektet az első kislemez után, akkor a mai naptól a Blue Tips első hangzó anyagát említeném hivatkozási pontként. Nem maximumként, de nem is minimumként, hiszen a szentendrei formáció I Drink Only Water at Parties című EP-je a maga steril indie rockjával együtt is borzasztóan kellemes hallgatnivaló.

A Blue Tips az egyik legújabb magyar formáció, de Zsirai Andris basszeros és Borszukovszky Flóra énekes-gitáros neve azért ismerős lehet a Ricsárdgír-rajongóknak. Hozzájuk csatlakozott még Heatlie Dave és Makai Máté, hogy a klasszikus rock and roll felállás hiánytalan legyen.

Ami a zenét illeti, a klasszikus jelző itt is helytálló, hiszen a hatszámos I Drink Only Water at Parties nem talál fel sem új stílusokat, sem új megoldásokat, viszont az eddig több, mint hatvan éve működő standardeket nagyon lazán variálja, és kifejezetten ízléses módon érvényesülnek benne a rock and roll hőskorából hozott hangzások az indie pop és a garázsrock stíluselemeivel.

A ‘Superficial Love‘ című nyitószámnál kábé öt másodperc sem kellett ahhoz, hogy elképzeljem magam a Budapest Parkban az Ivan & The Parazol előzenekarán lötyögni, de mielőtt félreértés esne, ezt rohadt jó dolognak tartom, ami azt jelzi, hogy működik a zene. Reflektálva a dal címére azért be kell valljam, itt éreztem a legfelületesebbnek a lemezt, mintha egy olcsó stílusgyakorlat lenne az átlagnál jobb minőségben.

Innentől viszont felfelé visz az album, és pont a közepén, az ‘F for Fake’-nél éreztem, hogy az első három számmal felépített elvárásaimat simán felül tudja múlni az anyag. Egyrészről Flóra szexin kimunkált hangja ennél a dalnál érvényesül a legjobban, másrészt a kicsit visszafogottabb, bluesrockosabb ritmus is jól áll a zenekarnak, a rövid, de annál dögösebb gitárszólóról nem is beszélve.

Az ‘All I’ megint csak egy jó érzékkel eltalált dal, ami visszarepít picit a ’60-as évekbe, persze ehhez a Janis Joplin-féle hajlítások is hozzásegítenek. Ami azt illeti, én inkább az album legvégére tartogattam volna, mert a ‘Resent’ kissé unalmas zárószámnak. Az viszont figyelemreméltó, hogy hat számon belül a gitárzene enciklopédia-vastagságú történetéből sok-sok oldalt megpróbál felhasználni a Blue Tips, és aránylag jó egyensúllyal, érdekesen teszi mindezt. Tágra nyitott fülekkel várjuk a folytatást!

• Ha kíváncsiak vagytok élőben is ilyen jól hangzik-e az I Drink Only Water at Parties, akkor ma este irány a szentendrei Pótkulcs a Blue Tips hostolásával.