Nem egészen két hete jelent meg WXLFLESS második, Rebel című nagylemeze. Hogy az albummal, illetve Farkas Dávid alkotásaival foglalkozni kell, akkor vált világossá számomra, amikor először hallottam a Mama című trekket, amely bár nem a mostani, hanem a 2022-es FARKAS LP-vel jött ki, nekem mégis felejthetetlen élményt okozott.  A dal megrázóan őszinte, minden szempontból tiszta, a bennem kifejtett hatását pedig leginkább egy Szabó Magda idézet erejével tudnám összemérni, amit a Régimódi történetben olvastam: „Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani.”

Szóval Farkas Dáviddal foglalkozni kell és érdemes, mert megvan benne a lehetőség arra, hogy nemcsak jót, de valami társadalmilag is hasznosat alkosson. A Rebel-en éles figyelemre utaló gondolatok keverednek éllel kimondott szavakkal jó érzékkel megkomponált beatekre fektetve, mindennek az eredménye pedig egy kellően bátor és kísérletező lemez lett, amely megugrotta az első akadályt: nem a szcéna sztenderdjeit hozta.

A lemezről az új album listening party-ján kérdeztük a Kikeltető színpadán is megforduló művészt.

Az albumborító felkavaró, de zseniális, rögtön beég annak, aki meglátja. Valamiféle törvényszerűségre utalsz, amikor a farkast véres szájjal ábrázolod?

A kép egy sima pressfotózáson készült, Sutus Fanni lőtte. Négy szettet fotóztunk aznap, de ez volt közülük a legmegbotránkoztatóbb és a legmélyebb is, nekem. Szerintem mostanában mindenki véresszájú, én is az vagyok, meg hidegvérrel megyek. 

Mit értesz ezalatt?

A véresszájúság bátorságot jelent, olyasmit, hogy mindent kimondok, ami dühít, szóval én a szókimondó dalszövegekre, vagy a viselkedésemre utaltam. 

Az albumot hallgatva nincs hiány szókimondó szövegekből és az is kiérződik, hogy mi minden dühít, viszont egy-egy szám erejéig a lírai éned is átcsillog a sötét vászonlepel alól.

Az album címe Rebel, így mindenki arra számított, hogy ez dög lesz, baszatós szövegekkel. Vannak is rajta ilyen trekkek, de mivel egy új oldalamat is megmutatom, szerintem jó kontrasztot képeznek meg a zenék a hallgatók fejében, éppen azért, mert nem azt kapják, amire számítottak. A Jane Birkin, a Nem Jó, a Halálos Élet zeneileg ugyan könnyedebbek, minden más értelemben viszont mélyebbek mint a trapvonalas meg a hiphop számok. 

Ezt a mélységet erősíti a három női előadó is, akiket a lemezen hallunk. Szerintem egészen szokatlan ebben a maszkulin műfajban, hogy tizenegy dalból háromban lányokkal énekelsz.

Az utóbbi időben annyira kinyílt nekem a világ, hogy már nem volt bennem ilyen megkötés, hogy „Uh, ha lány akkor nem…”. Vagyis régebben sem volt, egész egyszerűen ösztönösen csak fiúkkal vettem körbe magam, ezért nem merült fel, hogy csajokkal is dolgozzak. A featek amúgy nem voltak az elejétől fogva egyértelműen kőbe vésve, a Tour de France – amin Böbe a közreműködő és amit Txybandi prodolt – például a lemezleadás előtt két nappal készült el. Ott a zene és a szöveg már megvolt, leültünk a Bandival beszélgetni, ő pedig azt mondta, hogy kéne rá egy női hang. Akkor a GAB-bal már túl voltam a felvételeken, őt mindenképp a Nem Jó-ra akartam tenni, szóval feldobtam Böbét, akinek mostanában jöttek ki nagyon jó trekkjei, például a FUTOK és a REDFLAG, aztán megcsináltuk. Szerintem az lett amúgy a legjobb dal és jó kollabokat látok a közeljövőben is vele kapcsolatban jönni. A Rebel Introban a barátnőm, Viola énekel.

A Farkas albumhoz képest milyennek értékeled az új anyagot?

Kicsit úgy érzem, hogy ez egy Farkas kettő is, de mindenképpen egy upgrade-elt verzió, mert annak a moodjából jön jó pár szám, mondjuk a Sumák. Szóval viszem tovább a trap motívumokat, elkészült életem első oldschool rapje is, a Senki Kölyke, ami 2021 óta pihenget a fiókban. A sokféleséget akartam képviselni a lemezzel, szerintem azzal, hogy mindenfélét rátettem, ami én vagyok egyértelművé válik a szándékom: bekategorizálhatatlan akarok maradni.

Egy korábbi interjúnkban említetted, hogy az előző lemezt egyedül csináltad egy sötét szobában. A Rebelnél ez megváltozott?

Eloszlik fele-fele arányban, mert dolgoztam sötét szobában, meg tudtam másokkal is közösségben alkotni. Ami biztos, hogy most nem töltöttem felesleges időt a stúdióban, ha épp elakadtam, felálltam, elmentem olvasni vagy valami mást csinálni. Nem stresszeltem rá. 

Tulajdonképpen úgy érzem, hogy minden tekintetben más vagy már, mint voltál, a válaszaidon keresztül szépen kirajzolódik a jellemed fejlődése.

Ez így van. Felszabadultabb vagyok, amihez mostanában a Sávleketős szereplésem is hozzájárult. Ott muszáj volt kimozdulnom a komfortzónámból, kicsit kellemetlenebbül kellett viselkedjek, ami bár furcsán hangzik, de szabadabbá, szórakoztatóbbá teszi az embert. Benne volt az egészben, hogy ott vagy és csak csinálod, lesz, ami lesz.

Fotó: Komróczki Dia