A fesztiválozóktól volt igazán sokszínű a Fekete Zaj, közösségi beszámolóztunk is egyet
szeptember 2, 2019

Bármennyire fáj is ezt elfogadni, a zeneszó és a vigasság most már tagadhatatlanul hazaindult a cserkészparkokból, tópartokról és erdőszélekről a koncerttermekbe és klubokba, hogy megkezdjék az őszi-téli hibernálást. A fesztiválszezon végéhez ért, és most, a nyár utolsó pillanataiban még a boldog tagadás fázisában gondoljunk vissza az elmúlt hónapokra, melyek tele voltak jobbnál jobb történésekkel, közöttük a Fekete Zaj fesztivállal, ahol a sötét zenei műfajok zengték be a Mátrát, és ahol az egyik legkedvesebb és legbarátságosabb közönséggel találkoztunk. Körbekérdeztünk néhány résztvevőt, hogy szerintük miben rejlik a fesztivál varázsa.

Íme a Fekete Zaj esszenciája, egyenesen a Zajongóktól.

Árpi

„Ha a Kimnowak számot figyelmen kívül hagyjuk, a Fekete Zajról először a sötét zenei irányzatok jutnak eszembe, és egy erdő, ahonnan ezeknek a zenéknek a zaja szivárog ki az éterbe.

Ez a fesztivál egyedülálló, egy-két nevesebb zenekaron kívül olyan zenei irányzatokkal lehet találkozni, amelyek máshol nem kapnak teret.”



Tic és Gábor

„Ez egy család, egy igazi közösség. Gyönyörű a táj és jó a zene, de ez másodlagos, nem is emiatt jövünk, hanem mert minden évben itt gyűlik össze a társaság.”



Liz, Zsu, Pók, Csocsó, Peti

„Nehéz lenne pár szóban leírni ezt a fesztivált. Túlságosan boldog dolgokra asszociálok és ez a Fekete Zaj jellegét tekintve egy furcsa kettősséget eredményez.

Nagyon jó azt látni, hogy a darkos szubkultúrából érkező közeg műfajtól függetlenül milyen jó kommunát hoz itt létre.”

Gergő és Linda

„Ezen a fesztiválon az a prioritás, hogy olyan zenéket hallgass meg, amiket nem ismersz, mert ettől lesz kaland.

Mehetsz a füled után, és valami úgyis biztosan bevonz.”

Balázs

„Amióta ismerem a Fekete Zajt, ez a legbarátibb és a szívemhez legközelebb álló fesztivál. Most már három éve járok ide. Itt mindenki olyan zenekarokat ismerhet meg, akikkel sehol máshol nem találkozna, és kiszélesítheti az ízlésvilágát – nekem is pont ezért tetszett meg.”

Nóri és Enikő

„Zene, szubkultúra, legjobb hangulat és nagyon kedves emberek.

Egy jó koncert után öt percen belül jön a következő, és bár az előadók 90%-át nem ismertük, eddig minden nagyon tetszett.

A Háttérzaj zine-t hoztuk ide, és meglepődtünk, hogy bár délelőtt 11-kor kezdtünk, tök sokan eljöttek és érdeklődtek arról, hogy mit csinálunk (és még tapsoltak is:)).”

Ördögfattya és Ray

Ördögfattya: „Voltam vagy 10-12 VHK koncerten, nekem róluk szól a Fekete Zaj. Grandpierre Attila a kedvencem, ha ráér a nagy sámánunk koncert után, megint csinálok vele közös képet.”

Ray: „Ez a legpihentetőbb fesztivál, amit ismerek, itt vagy az erdő közepén, nem kell egyik színpadtól a másikig rohanni. Ha valaki szeretne új zenéket megismerni és nyitott szokatlan dolgokra, simán ajánlanám neki, hogy jöjjön el ide.”

Pillangó

„Ha valaki el akar szakadni a városból, itt el tud tölteni 3-4 napot úgy, hogy egy pillanatig nem fog unatkozni. Itt rengeteg féle ember van, bárkibe belebotlasz, nagyon jókat lehet beszélgetni, és ha egyedül jössz, akkor is találni fogsz társaságot.”

  • Szerencsére jövőre sem maradunk Zaj nélkül, itt a 2020-as esemény. Hamarosan érkeznek a super early bird jegyek!

Fotók: Bach Viki / az idei fesztiválról készült további galériánkat pedig itt találjátok.