Elektronikus lüktetés, pszichedelikus utazás és Sartre filozófiája egyesül Dodo új dalában

Zene

október 10, 2020

Drávucz Zsolt

1034

Mindig bátor és izgalmas vállalkozás, ha a zenét a filozófia gondolati mélységeivel próbálja valaki összehozni – Lacziko Succhiatti Dominik, művésznevén Dodo májusban mutatkozott be nálunk szólóprojektjének új anyagával, amellyel akkor Charles Bukowski szellemét idézte meg, előrevetítve elkövetkezendő zenei munkáinak filozofikus távlatait. Dodo új dalában sem adott alább a tartalomból, sőt, a zene mellett még meditatív képanyagot is hozott nekünk, amit nálunk láthattok-hallhattok először.

Már az alkotó nálunk megjelent előző, ’About Loneliness’ című szerzeményében is feltűnhet egy érdekes vonás, amin nem sokakkal osztozik Dominik a zenészvilágban: a légiessége ellenére nem egy könnyen elillanó hangulatképet fest elénk a dal, sokkal inkább egyfajta belső monológra invitál, akaratlanul is megmozgatva az agytekervényeinket. És mindebben a legjobb, hogy nem tolakodó hurráoptimizmussal, nagyotmondóan vagy bölcselkedve teszi ezt, még úgy sem, hogy a májusban még aktívan velünk lévő szorongás, ami az egész világot körülölelte, aligha adott jó termőtalajt a magányosságról való higgadt és elmélyült elmélkedéshez – többek között emiatt is emelkedett ki a májusi össztermés közül.

A most megjelenő ’Being and Nothingness’ már címében egy régre nyúló filozófiai fiaskóra irányítja a figyelmet, ami jó alap a Dodo által képviselt vonalvezetés számára. A szerzemény megtartja a pszichedelikus utazásélményt és az elektronikus lüktetést, amivel kontrasztot alkotnak a klipben lassan mozgó alakzatok, jóllehet, pontosan annyira köti le figyelmünket a vizualitás, hogy gond nélkül elmélyülhessünk a dal világában. Az inspirációt ezúttal Jean-Paul Sartre azonos című alkotása adta, és az általa feszegetett kérdéskörre igyekszik reflektálni Dodo a zene nyelvén.

„Azt szerettem volna, ha a hallgatót elgondolkodtatná a klip és a szám, hogy mi is az a világ, amiben vagy aminek élünk a hétköznapokban. Egyre inkább foglalkoztat ez a kérdés mostanában, és igyekszem úgy alakítani a zenéimet, hogy visszaköszönjön bennük ez a koncepció.”

A klip Balla Dávid műve, akivel magától értetődött az együttműködés:

„Dávid barátom nagyon tehetséges, alig egy hét alatt készült el a képanyag a dalomhoz. Annyira jól működött a közös munka, hogy készülünk még egy kollaborációval, egy nagyon érdekes és észbontó klipet szeretnénk összerakni, egy nagyon különleges számmal. Sőt, a jövőbeli terveim között szerepel az is, hogy minél több művésszel dolgozzak együtt, nem csak grafikai téren, de akár énekesekkel is.”