Privát koncertek a nappalidban – a Dalok Bentre ötletgazdáival beszélgettünk
június 3, 2020

Mindannyiunk számára komoly megpróbáltatást jelentett a hónapokig tartó bezártság és tehetetlenség – hála az égnek, hogy szép lassan kicsit fellélegezhetünk. A zeneipari dolgozókra azonban nehéz idők várnak: a klubkoncertek nélkülözése a zenészeknek és a háttérmunkásoknak is egyaránt komoly válságot jelent. A kialakult helyzetre kínál megoldást két magyar startup vállalkozás, a Banding és a Photon közös projektje, a Dalok Bentre.

A Photon egy fotósokat és videósokat, valamint potenciális megrendelőiket összekötő magyar startup vállalkozás, ami a kiváló képminőséget biztosítja, a Banding pedig egy partnerkereső platform zenekarok és DJ-k számára, a projekthez ők szolgáltatják az előadói bázist.

A zártkörű, online koncertekre cégek és baráti társaságok jelentkezését várják a szervezők. A megrendelők online találkozhatnak kedvenc előadójukkal, a kizárólag számukra közvetített privát koncert mellett csetelhetnek is a zenészekkel, akik a dalok között válaszolnak a kérdésekre, ezzel fokozva az exkluzivitás élményét.

Az érdeklődők a weboldalon találhatnak információt a projekthez kapcsolódó zenészekről, majd e-mailben vehetik fel a kapcsolatot a szervezőkkel. Az árajánlat megküldését követően már csak az időpont egyeztetése marad hátra, ami után nincs is több teendő: a megrendelő és az általa meghívott vendégek készülhetnek a koncertre, amit a csapat a Zoom alkalmazásán keresztül streamel.

Kivitelezési részletekről, ideológiai háttérről, illetve a koronavírus hozományainak zeneiparra gyakorolt esetleges hatásairól kérdeztük az ötletgazdákat.

Ismertétek egymást “cégileg” régebben is, vagy csak a kialakult helyzet apropóján kerestétek fel a másikat?

Szendrey-Nagy Olivér: Ismertük egymást már régebbről. Mindkét csapatot mentorálta a Design Terminál és onnan a kapcsolat.

Mi volt az, ami tetszett a másik cég munkásságában?

O: Láttuk, hogy Sáriék (Volom Sára, a Photon alapítója) viszonylag gyorsan felhúztak egy olyan vállalkozást, ami stabil lábakon áll. Ez önmagában nagy dolog. Amellett, hogy gyorsan találsz náluk fotóst vagy videóst, abban is bízhatsz, hogy biztosan minőségi munkát fogsz kapni, mert lecsekkolják a fotósokat, mielőtt beemelik őket a kínálatunkba. Szerintem ez egy tök nagy hozzáadott érték.

Közös ötlet volt, vagy egyikőtök felkereste a másikat egy már meglévő, valamennyire tisztán látható koncepcióval?

O: Sári keresett meg minket az alapkoncepcióval és aztán közösen dolgoztuk ki a részleteket. Viszonylag egyértelmű volt a kezdetektől, hogy ki mit tud beletenni a projektbe és tök organikusan alakult a közös munka.

Mi volt az a szikra, ami kiváltotta, hogy belekezdjetek a vállalkozásba? 

O: Szeretünk kísérletezni különböző zeneipari megoldásokkal. Láttuk, hogy a zenészek koncerteznének, viszont a különböző megjelenéseiket nem monetizálják sehogy sem. Ebben a helyzetben érkezett Sári hívása és összeértek ezek a gondolatok.

Láttatok külföldön is hasonló kezdeményezést, vagy abszolút saját kútfőből jött az ötlet?

O: Arra, hogy zenekarok monetizálni tudják az online koncertjeiket, van egy jópár megoldás. Őszintén szólva a járvány sürgetése miatt nem előzte meg a termékfejlesztést olyan kutatás, mint ahogy az történne normál esetben, ezért nem tudom, hogy létezik-e ez a szolgáltatás már valahol. Ami talán picit hasonlít, az a cameo.com, ahol személyes üzeneteket vehetsz tetszőleges sztároktól valamelyik szerettednek vagy éppen magadnak.

Alapvetően úgy terveztétek meg a dolgot, hogy cégek és magánvállalatok vásárolhassák meg a szolgáltatást. Miért?

O: Igen, innen indultunk. Leginkább azért, mert Sáriék azokat a visszajelzéseket, amik mentén kialakult a Dalok Bentre ötlete, valamilyen cégtől vagy cég képviseletétől kapták. Illetve fontos tudni, hogy egy streamelt koncertnek is nagyon magas rezsije van. A különböző hang- és videotechnika bérlés nagyban meg tudja drágítani a koncertet, főleg, ha egy összetettebb felállásról beszélünk.

És tervezitek kibővíteni egyébként? Úgy értem, hogy mondjuk ne csak magánemberek vásárolhassák meg a koncerteket, hanem bárki, tehát több ember egységre lebontva kevesebb pénzért, vagy terveztek esetleg jótékonysági koncerteket?

O: Igen. Épp tervezünk egy olyan koncertet, amiben ezt ki tudjuk próbálni és úgy csavarni az élményen, hogy ne “csak” a zene legyen benne mint élmény, hanem valami, ami kapcsolódik még esetleg az adott zenekar szubkultúrájához.

Az ismertség mellett mi alapján válogattátok ki a résztvevő zenekarokat?

O: Fontosnak tartottuk, hogy minél szélesebb legyen a projekt zenei palettája. Alapvetően olyan zenekarokat és előadókat kerestünk meg a projekttel, akiknek a munkásságát nagyra tartjuk. A projekthez egyébként azóta is lehet csatlakozni a honlapon található formon.

A streamelt koncertekhez képest az nagy különbség ebben a projektben, hogy a zenészek is látják a közönséget. Honnan jött az ötlet? Közbe is szólhatnak a hallgatók, mialatt megy a koncert, vagy arra külön idő van kijelölve?

O: Egy élő koncertet az az energiaáramlás működtet, ami az előadó és a közönség között történik. Emiatt arra jutottunk, hogy ezt valamilyen formában elérhetővé kell tennünk a projektben is. Az, hogy ki hogyan strukturálja az online koncertjét, az nagyrészt az ő dolga eldönteni. Fontos pontja a Dalok Bentre koncertjeinek, hogy lehet kérdezni az előadóktól. Szerintünk ez úgy a legszerencsésebb, ha külön sávot, sávokat jelöl ki az előadó a koncertjében erre.

Nem olyan rég indult ez a kezdeményezés, már voltak is koncertek? Ha igen, milyen konklúziókat lehet leszűrni eddig?

O: Szervezés alatt vannak az első ilyen koncertek.

Mit gondoltok, milyen hatása van a zenészekre a kormány attitűdjének? Azért kérdezem ennyire konkrétan, mert arról vannak találgatások, hogy gazdaságilag hogy sújtja ez a zeneipart, és más, zene- és szórakoztatóiparral szorosan kapcsolódó ágazatokat – viszont a zenészek lélektani válságáról nem esik elég szó. Úgyhogy inkább arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek hogy hat ez lelkileg a zenészekre, elképzelhetőnek tartjátok-e, hogy emiatt adott esetben felbomlanak zenekarok, vagy épp ellenkezőleg, a nyomás és a reményvesztettség hatására egy punk-életérzés hullám söpör végig a zenészeken? 

Horváth  Renátó: Én egy picit máshonnan közelíteném meg ezt. Szerintem nem csak az a kérdés, hogy a kormány attitűdje milyen ebben a helyzetben és arra milyen reakciót ad vagy nem ad valaki. Számomra sokkal fontosabb kérdés, hogy ösztönösen és tudatosan hogyan reagál valaki úgy általában egy szokatlan helyzetre.

Mit csinálsz, amikor a komfortzónádon kívülre kerülsz? Lefagysz, depresszióba esel és passzívan várod, hogy rajtad kívül álló erők majd csinálnak valamit? Esetleg összeszeded a bátorságod és segítséget kérsz, vagy még tovább menve proaktívan megoldást keresel és kísérleteket teszel arra, hogy javíts a helyzeteden? Az utóbbiból úgy általában véve sokkal kevesebb létezik egy társadalomban, míg az elsőkből sajnos jóval több.

A zenészekre, sőt a magyar zenészekre levetítve a kérdést, szerintem ebben az egész témában alulteljesített a túlnyomó többség az elmúlt hónapokban.

Az sem segített, hogy az amúgy is devalválódott zenei produktumokat még tovább sikerült értékteleníteni az iparági konszenzus által szinte kötelezően ingyenessé, és/vagy adománymentessé tett streamekkel. Néhány kivételtől eltekintve (akiknek ezúton is óriási tisztelet és gratuláció) szinte senki nem próbált meg donoroktól pénzt fogadni vagy exkluzív streameket jegyért értékesíteni, patreon vagy twitch csatornákat nyitni és aktívan használni vagy bármilyen más módon új értéket adni és pénzt kérni azért a munkáért amit a kamerák előtt csinált.

Mi tettünk erre kísérletet több zenekarnál is, egészen ütős csapatokat hoztunk össze profi komunikációs, jegyértékesítő és digitális szakemberekkel, akik mind ingyen adták volna a munkájukat, csak azért, hogy legalább nézzük meg mekkora a fizetési hajlandósága az embereknek online zenei élményekért, ha már másért (felárasan rendelt éttermi kaja, online személyi trénerek stb.) láthatóan bőven van. Hosszas tárgyalások után sajnos egy zenekar sem merte bevállalni.

Nem hittek abban, hogy a közönségük eléggé szereti őket, hogy a kötelék a rajongóik és a zenekar között elég erős, vagy, hogy tudnak valami olyat csinálni, ami valóban egyedi és értékes. Nekem személy szerint ez nagyon kiábrándító.

Kérdésed második részére válaszolva a hosszas felvezető után, szerintem számos  zenekar fog felbomlani, sok zenész fog pályát váltani. Ez szerintem az anyagiakon túl leginkább a fenti okoknak lesz köszönhető. Annak, hogy kiderült, hogy komoly krízishelyzetben nem tudnak zenekarként eléggé összefogni, kreatívak és bátrak lenni ahhoz, hogy a komfortzónájukon kívül kezdjenek el létezni. Nyilván pénzt kell keresni, és emiatt átmenetileg sokan elmentek mást is dolgozni, amit csak lehetett. De ha közben lett volna sikerélményük, hogy igenis kezdtek valamit a helyzettel, elfogadták a Covid-19 kihívást, akkor volna mi visszahúzza őket. Ha nem volt ilyen, akkor marad a Wolt vagy a reklámügynökség.

Szerintetek hogy fognak változni az emberek koncertre járási szokásai a válság hatására? Inkább félni fognak és otthonról néznek koncerteket, vagy tömegesen megy majd mindenki mindenhova?

HR: Hosszú távon szerintem nem fognak változni. Egyénenként változó lehet ennek a lefolyása, de belátható időn belül boldogan fognak részegen ölelkezni az emberek. Persze nem fog nyomtalanul elmúlni ez a néhány hónap sem. Sokan megszokták, hogy gazdagodtak az online tartalmak, és elvárás lesz, hogy a kedvenc előadóik koncert előtt és után többet és jobban kommunikáljanak velük az online csatornákon keresztül.

Mit gondolsz, a zenészek hogy élik meg, ha csak online tarthatják a kapcsolatot a közönségükkel?

HR: Általában rosszul, és ez teljesen jogos is egy pontig. Nyilván nem lehet online pótolni azt az energiát, amit egy élő közönség tud adni.

De mi lenne, ha nem ezt az energiát és csatornát akarnák pótolni, hanem egy másikat építeni? Közösséget és kapcsolatot építeni online is lehet és jó látni, hogy vannak akik ezt nagyon ügyesen használják is. Ez a kapcsolat lesz majd az alapja annak, ami miatt elmennek a koncertekre és annyi energiát adnak élőben, ami felrobbantja a házat. Szerintem téves gondolkodás, hogy az emberek csak vagy elsősorban csak a zene miatt mennek el megnézni egy zenekart. Legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb, az előadóval kialakult kapcsolat.

Ennek van egy része, amiről általában nem is tud az előadó, hogy ki milyen sorsfordító ponthoz köti az életében az adott zenét, zenekart. A másik része pedig az, amit az előadó irányít, ez pedig a kommunikációja az emberekkel. Utóbbin bőven lehetett dolgozni a karantén alatt a zeneírás mellett.

Civil emberek, mint én, vagy bárki, aki zenekedvelő, mit tehet a zeneipari résztvevőkért – háttérmunkásokért és zenészekért egyaránt? 

HR: Jelezd, hogy nem várod el, hogy ingyen szórakoztatnak vagy töltenek fel lelkileg. Hogy nem várod el, hogy a zenélés non-profit tevékenység. Nézz meg egy streamet egy kávé áráért, rendelj merch-öt, oszd meg a kedvenc zenédet a haverjaiddal, hogy még több emberhez eljusson a zenekar. Jelezd, hogy kíváncsi vagy a személyekre is a zenekarok mögött, hogy minél bátrabban és több tartalommal jöjjenek elő az új single-ön kívül.