Strandpapucs, vega hamburger, nótakönyv. Ha ki kellene emelnem pár dolgot, talán ezek keresztmetszete írja le leginkább Gyula Keleti Blokkos szentélyét, és egyben az ebben materializálódott személyiségét is. Bozo saját kialakítású stúdiója első blikkre éppen olyan, mint ő maga; kicsit kaotikus és nagyon vidám.

Személyijén Szabó L. Gyula – zenészkörökben Bozo – balatoni származása teljes lényének meghatározó eleme: egyrészt, mert ő is két t-vel mondja a „hüttő”-t, másrészt, mert a vízparti gyerekkor és a jó fej szülők döntő hatást gyakoroltak a művészetére. A zenei érdeklődés – szintén helyspecifikusan – német CD-kkel és a német VIVA-val kezdődött (a német behatás elkerülhetetlen, ha balatoni vagy), és Bozo hamarosan beszerezte első dobszerkóját is a fagyizóban megkeresett pénzből. Így jött létre, az első, félig-meddig családi formáció, a Ducktape, angol szövegekkel, őszinte életszeretettel. Azonban a Balaton sajnos csak nyáron él, az év többi részében téli álmot alszik, és ha feltörekvő zenész vagy, vidéken mindig tél van – így Gyuláék hamar Budapestre költöztették a zenekart.

Mindeközben egyébként Bozo sajtótechnikusként végzett Pécsett, amit a legjobban működő magyar városnak tart, de úgy érzi, sajnos az ottani zenei kultúra határa is véges. Ezzel szemben

„Budapesten nagyon erős szubkultúra él, itt csak az unatkozik, aki unatkozni akar. A Vittula Budapest CBGB-je, egy nagyon erős összetartó közösséggel. A Keleti Blokk pedig egy nagy tudásbázis, amit ha jól használ az ember, gyakorlatilag mindene megvan.”

A Ducktape-et Pesten Bozóvá keresztelték, és egy letisztultabb, komplettebb arculattal építették a banda karrierét, a névválasztásról pedig annyit, hogy „minden, ami Bé, az király, kezdve a Blinkkel és a Bloodhound Ganggel, ráadásul az ábécé elején van, formailag is szép, és az új nevet még betűzni sem kell.”

Beszélgetésünk közben felfedeztem a szobában egy kottatartót, és rajta egy nótagyűjteményt, ami, mint kiderült, családi örökség és kiemelt helyet foglal el a zenész szívében. A kottaolvasás – saját bevallása szerint – épp úgy megy neki, mintha egy diszgráf gyerek olvasna Dosztojevszkit; haladgat, csak lassan és nehezen, viszont roppant kitartó, és a tervei között szerepel az összes dal betanulása. A nagypapáról fiúra szállt nótaszerelem és kottakollekció inspirációs forrás Gyula második zenekara, a The Keeymen munkásságában is.

„Sokan lenézik ezt a műfajt, de én rengetegszer merítek belőle. Magyarországnak soha nem volt zenei exportcikke azon kívül, hogy az LGT egyszer turnézott Amerikában. Szerintem csak olyat lehetne kinn érvényesíteni, amiben van egy kis helyspecifikusság, ami visszaadja a hazai környezet ízét, amit kinn nem ismernek. A The Keeymenben nagyon sok népzenei motívumot használok, megjelenik egy kor lenyomata, és maga a Balaton is. Emiatt gondolom azt, hogy ez a zenekar több mint exportálható.”

Gyula a Bozo és a The Keeymen mellett a pécsi jammelésekből született Robotokban is aktív tag, valamint a dobok mögé is visszatért a Skeemers formációjában. Utóbbi egy hallgatóbarátabb felállás – ennek köszönhetően dinamikusan fejlődik, és nagy reményeknek néz elébe – ráadásul a zenész itt two in one van jelen, mert vokálozik is.

Ami pedig a dalszöveget illeti, Bozo valahol a Kispál komplikáltsága és a Tankcsapda egyszerűsége között helyezi el saját alkotásait.

„Az írás időszakos nálam. Előfordul, hogy egy-két évig csend van, ha pedig valami kivágyódik belőlem, azt leírom.

Én egyszerűbb érzelmi világú ember vagyok, minthogy hasonlatokba meg nagy lírai képekbe takarózzam; azt természetellenesnek érezném.

Ha a hétköznapi szókincset használod, akkor közönséges vagy, ha ritkán használt szavakat, akkor művészkedős. Szeretem a közvetlen stílust, ami kifejezi az érzelmeket.”

Bozo elárulta, hogy kedvenc és kimeríthetetlen témája továbbra is a nőkérdés, de emellett bevált trükkje szerelmes dalnak álcázni teljesen más topikokat, például az abortuszt. Persze érdeklődési köre nem ilyen korlátolt, az új, hamarosan megjelenő Bozo-lemez többek között az öngyilkosság és a Balaton-Budapest párhuzamok kérdéskörét járja majd körül. Egyébként Gyula a szövegekhez sem ragaszkodik, erről árulkodik a csakis hangszerekkel operáló The Keeymen is.

„Az az elméletem, hogy a bábeli nyelv a zene.

A The Keeymenben nincs szöveg, és ezt gyakran hiányolja a közönség, mert kimozdítja az embereket a komfortzónájukból. Azért furcsa csak, mert nincsenek hozzászokva a hiányához. Én mégis nagyon otthonosan mozgok a zenekar szöveg nélküli alaphangulatában, benne van az erős balatoni életvidámságunk.”

A zenélés mellett egyébként számos hobbival tölti ki az idejét, a legkedvencebb talán a barkácsolás. Legyen szó hangszergyártásról vagy egy galéria beépítéséről, Bozo csakis a DIY-ra esküszik, és az apróbb tervezési hibáktól eltekintve meg is valósítja elképzeléseit. Mint például ezt a gitárt, itt:

Szintén nagy passzió a motorozás és a lemezgyűjtés, utóbbi bázisát a nótákéhoz hasonlóan a családi gyűjtemény képezi. Gyula szerint a bakelitezés teljesen más zenehallgatási élményt nyújt, mint mondjuk egy Youtube-playlist meghallgatása, így összeállította saját bakelit lejátszó berendezését, és azon hallgatja az apukájától/szomszédoktól/családi barátoktól/kitudjahonnan összeszedegetett, minden stílusra kiterjedő kollekciót. Van Eddás-lázadós, trash-amcsi-Pa-Dö-Dö, kései Bergendy, korai Elton John, szexelős Eric Clapton, francia tini mulatós, mindegyiken az eredeti tulajdonos névjegyével. Ha cserélgetésre kerülne a sor, akkor is tudja mindenki, honnan származik az adott darab.

Gyula nemrég rákapott a DJ-zésre is, ami poénként, a Bozo DJ-settel indult a Vittulában, majd egy német DJ-settel folytatódott ugyanott, végül pedig a szakítós bulikban teljesedett ki.

„Alapvetően jellemző rám, hogy új utakat keresek.

A DJ-zésről semmit sem tudok, de nem vagyok rest félmeztelenül, becsillámozott felsőtesttel táncolni Spotify-t nyomva.”

Ami a jövőbeni terveket illeti, Bozo inkább amolyan ösztönből alkotó és cselekvő embernek tűnik, mintsem a gondosan megtervezős típusnak.

„Jó lenne a zenélésből megélni, de függeni nem akarok tőle, így nem leszek kiszolgáltatva neki. Most például azt találtam ki, hogy folytatom apám munkáját, és kertépítő leszek. Elültettem vagy ezer fát az életemben, így már csak házat kell építenem és gyereket nemzeni ahhoz, hogy teljes értékű férfi legyek. Szerintem eddig jól állok.”

A zenekarok pályafutása egyértelműen felfelé ível, ugyanis a Bozo-szériában hamarosan debütál az Idegenek jönnek című nagylemez, ami egyben új koncertdátumokat is jelent, The Keeymen-fronton pedig egy tavaly már elkészített album lesz újra feljátszva és kiegészítve néhány trackkel. Érdemes figyelni a fesztiválok line-upját, mert a The Keeymen már-már kötelező eleme lett a legtöbb nyári happeningnek.

• Ahogy a mi line-upunkban is kihagyhatatlanok, a március 4-i, ötödik születésnapunkon a Gyulával felálló The Keeymen is koncertezik!

Fotók: Komróczki Dia