Májusban közzétettünk egy kérdőívet, amelyben számos témában kérdeztük a KERET blog olvasóit, köztük arról, hogy milyen helyeket látogatnak rendszeresen élőzenei események céljából. Az élvonalba az Akvárium, Gólya és Turbina hármasa került, de előkelő helyen végzett a Budapest Park és a Pontoon, valamint említésre méltó még a Dürer Kert, a Központ és a TOLDI is.

Feltűnik azonban egy meglepő adat a válaszokból, ez pedig az A38 Hajó döbbenetes bezuhanása.

Ami egykor a város legnagyobb presztizsű klubja volt és a zenekarok fokmérője, mostanra a 241 válaszolóból mindössze 4 ember mondta, hogy kedvel oda élőzenei eseményekre járni.

Ez még egy nem reprezentatív kutatáshoz képest is sokkoló arány, ami számos tényezőre vezethető vissza. Ebben a cikkben megpróbálunk ezeknek utána járni, amihez megkérdeztünk egy csomó zeneipari szereplőt, managert és szervezőt, illetve magát az A38-at is a témáról. Sajnos a Hajótól a cikk megjelenéséig nem kaptunk hivatalos választ, de ha később megküldik, frissítjük a cikket.

Az egyik nagy probléma az A38 Hajó 650 fős kapacitása, ami pont szerencsétlen a mai trendekhez képest. Az olyan zenekarok, mint a Csaknekedkislány, a Bohemian Betyars vagy a Carson Coma, vagy épp Beton.Hofi, Krúbi, AKC Misi és más hip-hop és trap előadók könnyedén megtöltik az Akvárium 1200-as nagytermét is, sokszor még duplázni is tudnak ott, azonban kevés olyan előadó van ma itthon, akiknek ez a 6-700 fős kapacitás lenne ideális.

„Ez egy nehéz piaci méret, aki tud 650 főt, az már jó eséllyel tud 1200-at is, aki nem tud annyit, az sokszor nem tud 250-et se.”

– mondja egy zenei programszervező forrásunk. Az ilyen kisebb előadóknak tehát nem éri meg ekkora helyen fellépni, nekik jelenleg jobb választás a Turbina 450 vagy a Gólya 300 fős terme.

A másik probléma, hogy az A38 Hajóra sokkal drágább programot vinni, mint más helyekre, ez az energiaválság óta pedig hatványozottan igaz.

Ehhez előbb meg kell érteni, hogy ha egy előadó koncertet szeretne szerevezni magának, akkor általában két választása van.

• Vagy kibérli a termet egy fix bérleti díjért, abban bízva, hogy az eladott jegyekből visszajön ez a pénz, és még nyereséget is fog termelni.
• Vagy úgynevezett kapu dealt köt a hellyel, ami azt jelenti, hogy az eladott jegyek egy része a fellépőé, a másik része a helyé, és ebből fedezik a kiadásokat.

Egy koncerttermet egy estére kinyitni pénzbe kerül, és minden oda szerveződő eseménynek az az alapvető célja, hogy ezeket a költségeket (személyzet, fűtés/hűtés, technika bérlés stb.) kitermelje. Ha nem adnak el elég jegyet, az veszteséget jelent. A fenti első verzióban az előadó vállalja a kockázatot, a másodikban pedig inkább a klub.

Na és a gond itt az, hogy az A38-on ezek a költségek sokkal magasabbak, mint például a hasonló méretű Akvárium Kishallban, aminek a forrásaink szerint elsősorban egyszerű épületgépészeti oka van:

a Hajó egy különleges építmény, egy acéldoboz a Duna vízén, a legtöbb koncertterem viszont egy szimpla tégla vagy beton épület a szárazföldön. Előbbinek sokkal nagyobb a hővesztesége, ezért csak sokkal drágábban és kevésbé hatékonyan lehet üzemeltetni.

Ezt az általunk megkérdezett energetikai szakértő is alátámasztja. Ennek a hatása pedig az energiaválság óta különösen érződik, több forrásunk is említette, hogy az elmúlt pár évben szálltak el igazán az A38 terembérletének az árai, drasztikusan csökkentve ezzel azoknak a körét, akiknek megéri így programot szervezni oda.

Az is nehezítés a Hajó számára – a példánál maradva – az Akváriumhoz képest, hogy utóbbinak van egy másik, nagyobb terme is, ami szinte minden alkalommal teltházzal fut, ők így könnyebben tudnak olyan helyzetben lenni, hogy a Kishallt akár veszteségesen is kiadják egy kisebb, ám izgalmas, vagy presztízsértékű előadónak. Az A38-nak azonban abból az egy, drágán működtethető nagyteremből kéne a bevételük jelentős részét behozni, így ők az elmúlt időszakban már szinte csak terembérletben tudtak gondolkodni, ami két dologhoz vezetett:

• a legtöbb előadónak már nem nagyon éri meg fellépni az A38-on, mert sokkal jobb dealt tudnak kapni máshol,
• a terembérlős események a Hajó saját programstruktúrájától részben függetlenül szerveződnek, így a koherencia rovására mennek.

Ez ahhoz vezetett, hogy már nincs egy átfogó zenei koncepció az A38 Hajón. Ahogy egy ott dolgozó forrásunk fogalmazott,

„az az átfogó zenei koncepció, hogy mennyi a bérleti díj.”

Egy másik nagy probléma, hogy a Demeter Szilárd által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum, és az alájuk tartozó Petőfi Könnyűzenei Központ beette magát a Hajóra. 2021 óta már innen működik a Petőfi tévé mellett a rádió is, ez a hely lett a központja a Demeter féle állami popkulturális reformnak, felmerült, hogy átvontatják a jelenlegi helyéről a Hajógyári szigetre, a sokat kritizált, minimum véleményes létjogosultságú, csak férfiakból álló Petőfi Könnyűzenei Tanács is itt alakult meg nemrég, legutóbb pedig itt adták át fizetett közönség előtt a Petőfi Zenei Díjat Tóth Gabinak és az Ismerős Arcoknak. Több zeneipari forrásom szerint ezek az aktuálpolitikával átitatott, széleskörben vitatott folyamatok ahhoz vezettek, hogy az elmúlt pár évben már nincs meg az a jó hangulata a helynek, mint régen, ezért sokkal kevésbé szívesen visznek oda programokat, vagy járnak oda civilben.

Bár ezt a már idézett Hajón dolgozó forrásunk részben cáfolta, mondván, hogy sok releváns és tehetséges ember dolgozik a Petőfinél, akik a politikától függetlenül, pusztán munkaként tekintenek a tevékenységükre, illetve hogy ő még személy szerint nem találkozott olyan szervezővel, aki emiatt ne vitt volna programot az A38-ra, azt azonban elismerte, hogy összességében valóban nagyon más lett a légkör, amióta a Petőfi a Hajóra költözött.

Ennek az egyik legfőbb megnyilvánulása, hogy a hely lassan már nem egy klub, hanem egy tévéstúdió érzetét kelti, ahogy az ottani forrásunk fogalmaz, „felvételi helyszín lett belőle, a koncertek helyett a műsorgyártásra állt át minden.” És bár szerinte a Petőfisek igyekeznek nem teljesen beleállni a kormány popkultúra narratívájába, és hívnak fellépni például kormánykiritikus slammereket is, ez főleg azért van, mert tudják, hogy úgyse nézik sokan az adást, és így legalább mondhatják, hogy minden oldal be van mutatva.

És sajnos még így is be-becsúszik időnként egy olyan botrány, mint amikor Beton.Hofi A38-as koncertjének a közvetítéséből cenzúrázták Orbán Viktor nevét a dalszövegből. Az ilyen esetek pedig nem csak a tévé megítélését csorbítják, hanem a Hajóét is.

A cikk elején hivatkozott kérdőívünkben 241 kitöltő mondott véleményt, 90%-uk budapesti, 80%-ban 16 és 30 közöttiek, akik között a legfőbb közös pont, hogy követik a KERET blogot. Ez így persze nem egy reprezentatív kutatás, azonban egy jó lenyomata annak, hogy mit gondolnak az élőzene iránt aktívan érdeklődő budapesti fiatalok. A felmérés eredményeiről további cikkekben fogunk még foglalkozni, illetve a Patreon előfizetőink számára nemsokára elérhetővé tesszük az összes beérkezett választ.