Pászkány Tímea munkássága a pszichológiai önvizsgálat, a vallási gondolkodás és a közép-kelet-európai folklór metszéspontjában formálódik. Dalai álomszerűek, a tudattalan képeiből építkeznek; az emberi lélek mélyebb szintjeit érintik, ahol a sebezhetőség és a feszültség párhuzamosan érvényesül. Mindez a tavalyi Kikeltető döntőjéig menetelő Csalogány legújabb klipjében is megmutatkozik: Spike Jonze kultikus Kenzo-reklámfilmjének nonverbális kifejezésmódja, valamint Ruben Östlund morális látásmódja rángásban, grimaszban, gyermeki dühben, abszurd és fizikai expresszivitásban érhető tetten.

A tavaly megjelent Szellemzaj, Hústenger konceptalbumon szereplő Peremvidék (F3160) egy konkrét pszichológiai állapot köré szerveződik. A címben jelölt BNO-kód a bipoláris affektív zavar kevert epizódjára utal, amelyben az ellentétes érzelmi és mentális impulzusok egyazon térben működnek

Miről is van szó pontosan? 

„A bipoláris affektív zavar kevert tünetei azt jelentik, hogy a személy már átélt vagy éppen benne van egy mániás vagy hipomán állapotban, vagyis szinte pörög, a hangulata feldobott vagy irritált, haragos, túl beszédes, túl tevékeny, „túl sok”. Ám ugyanabban az időszakban depressziós tünetek is megjelennek, például néhány az alábbiak közül: levertség, örömtelenség, feltűnő szomorúság; ahhoz sincs kedve, amit korábban örömet okozott, fáradt, lelassult, értéktelennek érzi magát és ilyenkor nem ritka az önpusztítás szándéka. A mániás és depressziós jellemzők azonos periódusban történő megjelenése miatt kapta ez az állapot a „kevert” jelölőt. Ha a depresszív epizód kapja a „kevert” jelölőt, akkor a komoly/major depressziós szakaszban néhány jól megfigyelhető mániás/hipomán tünet is fennáll.“ – meséli Dr. Váry Annamária, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. 

A dal hullámzó íve a bipoláris állapot ciklikusságát követi, a szöveg pedig egymásnak feszülő képekkel dolgozik. A harag és a kiégés, a fagyos és perzselő érzetek egyazon térben jelennek meg, anélkül hogy feloldódnának. Ez a kettősség nem metafora, hanem szerkezeti elv: a mánia és a depresszió tüneteinek együttes jelenléte.

„Annak ellenére, hogy nagyon nagy figyelmet fordítottam a betegség leírásának pontosságára igyekeztem nem csak a tankönyvi feltételeknek megfelelni, hanem a dalban egy érezhető felszabadult és eufórikus, ugyanakkor mélybe húzó hangulatot is egyszerre megjeleníteni. Szándékosan az előző munkáimhoz képest sokkal befogadhatóbb, de ez szinte a teljes „Szellemzaj, Hústenger” albumra is igaz, ugyanis szerettem volna minél több emberhez eljuttatni azt az érzelmi csodát, ami bennünk, emberekben rejlik és aminek a megértéséért hosszú hónapokon keresztül kutattam. Emlékszem, mikor az első demót exportáltam, mutattam apukámnak, aki megjegyezte, hogy ez milyen jól táncolható. Szerintem pont ez teszi ezt a komoly témát befogadhatóvá ennél a dalnál, mivel megvan benne ez a felszabadult, eufórikus táncolhatóság, ugyanakkor viszont közben feltűnik a mély lebilincselő szomorúság is” -mondta Csalogány

A klip egy múzeumi teremőr figuráján keresztül kapcsolódik a dal rétegzett jelentésvilágához. A rutinszerű, ismétlődő munkavégzés közepette a figyelem egy lovat ábrázoló festményre terelődik – ez a pillanat nem egyszerűen kizökkenti Bettinát az addigi apátiából, hanem energiát szabadít fel. A film kiindulópontja steril és merev; ebben a közegben a test előbb-utóbb lázadni kezd. A mozgás nem koreografált, hanem kontrollvesztett gesztusnyelvként jelenik meg. A zene itt nem aláfestés, hanem sokkal inkább motor: mintha a hang ideiglenesen birtokba venné a testet.

A videót Becz Péter jegyzi, a középpontban Jurák Bettina Rose áll, aki a saját koreográfiáját táncolja el. Feltűnik még Mészöly Anna és Walters Lili, az operatőri munkát Csillag Marcell végezte. A klip a Beyond produkciójában készült és a Szépművészeti Múzeumban forgott. 

„Az F3160 és annak a rétegei számomra a szabadság vágyat fejezik ki. Én általában kerülöm a szájszinkront és mindig saját filmekként tekintek a klippekre. Nagyon fontos volt, hogy ne csak a tánc, hanem maga a média is minden ízében játékos és szabad legyen. De az egész semmit sem érne Csalogány zenéje és Betti tánca nélkül, a zene és a tánc találkozásából építkezik az a felszabadító energia, amit szerettem volna megfogalmazni. Mindenkinek fontos volt, hogy itt minden valódi kézzel fogható és igazi legyen. Nem kötöttünk kompromisszumokat” – fogalmaz Becz Péter a klipről. 

• A Peremvidék (F3160) az első állomása a „Szellemzaj, Hústenger” album világát körüljáró klipsorozatnak.
• Csalogány a 2025-ös Kikeltetőben is fellépett, koncertjét ITT tudjátok visszanézni.