A zïp egy igen rejtélyes zenekar, Kikeltető jelentkezésük elég szűkszavú, a közösségi oldalakról pedig még ennél is kevesebb derül ki. „Hip-hop, elektronika orientált zenekar, jazzes elemekből építkezve, új vonalat képviselve”.

Aztán kiderül, hogy mindez azért van, mert a banda még nagyon fiatal; mindössze kicsit több mint egy hónapja léteznek. Amint Pivarnyik Péter a zenekar vibrafonosa/dobosa/producere mondja: „kvázi még zenekar se és próba se volt amikor a ‘Körhinta’ kész lett.” A zenekar működése amúgy sem egyszerű; a tagok mind „nagyon zene-orientált formák, nagyjából mindenki több projectben érdekelt ami eléggé megnehezíti a próbák szervezését/lebonyolítását.” Ennek ellenére most dolgoznak ezerrel, hiszen az első koncertjük éppen a Kikeltető első elődöntőjén lesz.

A fiúk hozzáállása az együtt zenéléshez a lehető legjobb: „Alapvetően úgy gondolkodunk, hogy csináljuk mert szeretjük, jól érezzük magunkat és közben zenélünk. Elég hamar összehaverkodtunk, sokat hülyülünk, a próbák 30%-a tuti sírva nevetéssel telik el.”

Stílusuk a hip-hop az elektronika és a jazz elemeiből építkezik. Az eddig hallott egyetlen számukban ezeket nagyon megnyerően ötvözik, érződik, hogy mindenki szereti a tagok közül a hip-hop különböző alfajait/irányzatait.

Egy szám alapján hamari lenne ennél többet mondani, az azonban biztos, hogy az igényes instrumentális hip-hop kedvelői egy új favoritot találtak maguknak. Az alább hallható nóta a már korábban említett első szerzeményük, ami a ’Körhinta’ névre hallgat. „A körforgásról szól és maga a szám is egy nagy körforgás, tele visszatérő motívumokkal, kiállásokkal, laza lötyögős tempóval, vibrafonnal, trombitával és izgalmas hangzásvilággal.”