Tisztelgés a magyar popzene egyik legszebb időszaka előtt

Cikk

február 25, 2022

Jókay Kristóf

896

Tavaly a Spotify mellett elkezdtem elég sok zenét hallgatni Soundcloudon is. Ebben benne van az, hogy nagyon rákattantam különböző 2000-es évekbeli popszámok nightcore remixeire, a másik, hogy vannak olyan zenék a jelenlegi magyar undergroundban, amik csak ezen a platformon jelennek meg.

Én főleg a glitchcore, új sulis trap, illetve hyperpop cuccokat találtam meg magamnak. Ebben a témában egyébként egy zseniális cikket írt Kersner Máté nagyjából egy éve a telexre, amiben ezeknek a műfajoknak a sajátosságairól és felfutásáról értekezik. Na ebből a műfajból találtam egy gyöngyszemet, amiről úgy éreztem, hogy muszáj írnom. Tavaly év végén több insta sztoriban is láttam Zorz ‘Hypermodern: Act 1 (Vocal Mix)’ című uploadját, de mostanára jutottam csak oda, hogy meghallgassam.

Az anyag bő kilenc perc hosszú, három, az intrót számolva négy dal van rajta, de leginkább egyben érdemes hallgatni. A soundcloudos leírás alapján a producer a Hypermodernt egy tisztelgésnek szánta a magyar popzene egyik legszebb időszaka előtt. Az intro után mind a három dal egy 2006 és 2009 kilenc között megjelent mainstream popzenei számnak az újragondolása. A három alapmű SP-hez, Lolához és az Anti Fitness Clubhoz tartozik. Direkt nem a remix szót használtam, mert annál itt sokkal többről van szó.

Az első hangtól teljesen egyértelmű, hogy Zorz nagyon ért ahhoz a programhoz, amit használ, kifejezetten egyedi és nagyon ütős sound design elemeket használ a zenéjében, amik nekem nagyon a 2015 utáni kísérleti basszus zenékre emlékeztetnek. Olyan zenék ezek, amelyek felülről súrolják a klasszikus EDM-et, annál sokkal izgalmasabbak, de még épp lehet táncolni rájuk. Az első trekkben, ami SP ’Kép maradsz’ című számának az átdolgozása, még egy kis hardstyle részt is kapunk a végén. Zorz hibátlanul táncolja körbe ezeket a kvázi kliséket, kifejezetten igényesen.

Lolától a ’Hallja meg a világ’ került kés alá, és kapott egy remek drum’n’bass-es intrót, egy korlátrángatós droppal. A harmadik és egyben utolsó dal, mint ahogy fentebb írtam, az Anti Fitness Clubhoz tartozik, akikről nekem mindig az jut eszembe, amikor valamelyik X-faktorban a végén eljátszották, hogy „szétverik a berendezést”, és a biztonságiak rángatták ki az énekest. Zorz itt inkább trapes irányokba megy el, hatalmas basszusokkal, rengeteg glitchelt elemmel.

Nem feltétlen szeretek arról spekulálni, hogy mit jelent egy művésznek a zenéje, vagy mi van mögötte, anélkül, hogy megkérdezném őket róla, de itt mégis belemegyek. A két összekevert műfaj szinte egymás után következett kronologikusan az előző két évtized váltásánál, valószínűleg mindkét műfaj nagyon sokat jelentett Zorznak, és most, hogy már elég profin tud bánni a produceri eszközökkel, kiválasztott pár dalt, ami igazán kedves neki abból az időszakból, és ezeket dolgozta át.

Engem azért fogott meg nagyon ez az anyag, mert elég hasonló zenéket kezdtem el hallgatni a pandémia alatt. Ahelyett, hogy teljes albumokat hallgassak, sokkal inkább átmentem rekreációs zenehallgatóba, és rengeteg 2010-es évekbeli popzenét hallgattam. Emellett pedig nekem is van egy kis EDM-es hátterem, úgyhogy azt hiszem bőven a célközönsége vagyok a ‘Hypermodern (Act 1)’-nak.

Zorz többi munkája nagyrészt kis, 1-2 perces snippetekből áll, én őszintén remélem, hogy a ‘Hypermodern (Act 1)’ viszonylagos sikerén felbuzdulva nemsokára kapunk majd tőle egy újabb EP-t. (Act 2 mikor?)

A KERET 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja, amit a ti adományaitokból tartunk fenn.

Köss most éves támogatói előfizetést, és megajándékozunk egy KERET blogos vászontáskával!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!