Viva la Spagna!

Cikk

november 18, 2013

Biró Márton

188

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. Nem fogadunk el semmilyen formában állami támogatást. A szerkesztői munkába, a szelekcióba és a véleményünkbe nem szól bele se kiadó, se hirdető, se más külső fél. Ahhoz, hogy a jövőben is stabilan tudjunk működni és tovább tudjunk fejlődni, óriási szükségünk van a közösségünk segítségére. Kérünk, amennyiben van rá lehetőséged, támogasd a munkánkat egyszeri, vagy rendszeres adománnyal! Köszönjük!

Az A38 hajó félévi felhozatala finoman szólva is kellemesre sikerült. Ezek közül talán az egyik legizgalmasabb koncert a november 13-ai Crystal Fighters volt, amelyen nekem is volt szerencsém részt venni – általam soha nem látott mennyiségű spanyol társaságában. Az együttes dél-európai gyökereit figyelembe véve csak az a meglepő, hogy a színes közönség hogyan került a hajóra. Koncert előtt az egyik spanyol lánytól megtudtam, hogy ő például Erasmussal, aztán amikor elmondtam, hogy én budapesti vagyok, még ő lepődött meg. Ekkor – sűrű “Viva la Spagna” kiáltások közepette – kezdte meg a közönség, majdhogynem felesleges hergelését a The Punch.

Az előzenekar nem játszott túl sokat, ám annál kellemesebben tette azt. Hatalmas meglepetésemre nem kellett órákat várni a két koncert között, és brit-spanyol csapat viszonylag pontosan kezdett. A ‘Solar System’re bevonulni remek választás volt, mire a három énekes elérte a mikrofont lehetett érezni, ahogy a hajó himbálózik. A baszk elemekkel operáló banda élőben is hozta a CD-kről megszokott hangzást. A két új énekeslány is tökéletesen helytállt, nagyon jó választásnak bizonyultak mind a ketten.  A két album számait nagyjából egyenlő arányban keverték, a közönség nagy örömére. A számok közötti kevés szünet lehetett az oka annak, hogy a koncert olyan rövidnek tűnt, mint az előzenekaré. Két szám között hangzott el egy – technikai tudás fitogtatására épphogy csak elég – dobszóló, de ezen kívül szinte megállás nélkül zenélték végig a közel másfél órát. Szerencsére a közönség masszív tapsa, és sikítógörcse arra sarkallta a Kristály Harcosokat, hogy még négy számmal örvendeztessék meg a nagyérdeműt.

Egy minden értelemben vett pörgős koncertnek lehettünk szem- és fültanúi, ami teljes egészében megrengette a hajót. A közönség mindent megtett, hogy partner legyen a pörgésben: ugrált, lökdösődött, és szorongatta a naivan kezüket nyújtogató énekeseket. És a koncert végére én is vidáman mondtam: “Viva la Spagna!”

Borítókép: Fénytképező

PLAYLISTEK