Ha eddig nem így álltál be, most megmutatjuk hogyan kell
szeptember 14, 2016

Egy hangosító munkája a koncertek legfontosabb eleme. Nincs az a füstgép, fénytechnika, konfettieső, ami feledtetni tud egy gyatrán szóló koncertet. Ezért is nagyon fontos, hogy a zenekar és a hangmester között meglegyen a kellő alázat a másik munkája felé, ezért ha nem akarjátok, hogy a koncertjeitek után a hangtechnikusok visítva rohanjanak a vendéglátózás ölelő karjaiba, jobb ha odafigyeltek pár dologra egy-egy fellépés során.

Ki segít nektek? A Bohemian Betyars állandó hangosítóját, az A38 egyik hangmesterét, Fufilá Fufeket kérdeztem, hogy mégis mikre érdemes odafigyelnie egy pályája elején lévő zenekarnak, ha a hangmesterrel kommunikál.

Koncert előttre

A jómodorra valószínüleg nem ez az írás fog megtanítani senkit, viszont a koncertjeitek előtt mindenképpen mutatkozzatok be a hangtechnikusnak és a stábnak. Ne felejtsétek el, hogy akkor és ott a célotok ugyanaz: szeretnétek egy hangilag kifogástalan koncertet letudni, ezt pedig barátságos közegben sokkal egyszerűbb elérnie mindkét félnek.

A beállásról sokakban – bennem is – szörnyűséges emlékek élnek. A mindenkinél mindent jobban tudó hangosító és a semmit sem ismerő zenekarok között széles a skála. Mindkét oldal ilyenkor előszeretettel anyázza a másikat, holott egy koncertért sokkal többet tesz egy munkájára figyelő hangtechnikus, mint egy beállást szabotáló zenész. „Ha nem képesek ott lenni a beállás teljes ideje alatt, az a legidegesítőbb, hiszen ekkor megcsinálok mondjuk egy lábdobot, és annyiszor újra végigmegyek rajta, ahány tagú a zenekar.” – válaszolta Fufek, amikor a zenekarok hiányosságairól kérdeztem, majd folytatta: ” az se jobb, ha beállás utolsó percében kezdik el széttekerni az effektjeiket, erősítőjüket. Hangtechnikusként azzal dolgozom, ami a színpadon történik. Ha a színpadon káosz van, ne várj mást. Ha te koncert közben kitalálod, hogy tízszer hangosabb legyen a gitárod – holott beállásnál egyáltalán nem ez volt – akkor ne csodálkozz, hogy a közönség nem hallott semmit a koncertetből, csak a gitárodat.”

„A hangtechnikusság nem varázslat: azt szólaltatom meg ami a színpadon történik. A jóhoz tudok hozzátenni, a rosszat legfeljebb kivakarni.”

Koncert közbenre

Amikor a kommunikációról kérdeztem – gyakorlatilag arról, hogyan érdemes a monitorokba kérni – ő egyértelműen azt nevezte meg a legjobb megoldásnak, ha saját hangosítót használtok. „A zenekar utolsó rezdüléseibeől látom, hogy valami nem stimmel, ezért figyelek rá, és ha a koncert közben néz egyet balra, majd fölfele, akkor tudom, hogy a basszusgitárból kér többet a monitorjába úgy, hogy a közönség ezt közben észre sem veszi.” A kezdő zenekaroknál persze nem mindig áll rendelkezésre saját hangtechnikus, nekik Fufek ezt az egysorost üzeni: „Semmiképp ne úgy kérjétek meg a helyi a hangost, aki nem ismeri a zenekart, hogy a Józsi gitárjából adjon a Feri monitorjába!” Természetesen ez is előfordul, ami vicces, de lehetetlen vele mit kezdeni, és csak saját magatokat szivatjátok vele meggondolatlanságból.

Jogosan következik a kérdés, hogy akkor mégis mit tegyetek, ha nincs saját hangosítótok, hangszerekből kértek a monitorba – nem pedig Józsiból – és még a gitárt sem tekergetitek a végtelenségig a koncert közepén, ergo odafigyeltetek mindenre? „Az alázat a legfontosabb. Tudd, hogy nem érdemes azokkal arcoskodni, hogy te mekkora gálya vagy, akik azért vannak, hogy a koncerted működjön.” Ezt ha észben tartjátok, akkor simán teljesíthető a hangtechnikusok elvárása: „hogy legyetek korrektek! Ez egy munka, tudjuk mikor van, meddig tart, mik a körülmények, és a tapasztalat az, hogy nem mindenki Rihanna, ezért nincs egy egész napja arra, hogy a koncertetek jól szóljon. A beállási idő ne azzal teljen, hogy még behangoljátok a gitárt, összerakjátok az effekteket. Amit meglehet előre csinálni, azt érdemes, hiszen minél hasznosabb a beállási idő, annál jobban fog szólni nektek és a közönségnek is.”

A monitorhasználatra azért még visszakanyarodunk, hiszen nem elég, ha gördülékenyen tudtok a másikból, vagy magatokból kérni, vagy elvenni, egyáltalán nem mindegy, hogy mi szól felétek. „Itt fontos az, hogy ha elmész egy jó helyre játszani, akkor ne azt gondold, hogy akkor most aztán kurvajól szóljon a monitorod és mindent hallj. Ha a próbateremben eltudjátok együtt játszani a számokat, akkor a koncerten is. Ez a dolgod! Eljátszani a számokat és nem hi-fizni.”

„Ha a színpad hangos, onnantól kifelé teljesen tönkreteheti az egészet, hiszen üvölt a színpadról úgy, ahogy nem kéne szólnia, és elvileg egy zenekar a közönségnek játszik. Ráadásul a fülmonitor sem a Sátán műve, nyugodtan használjátok.”

Koncert utánra

Koncert után pedig köszönjétek meg a hangtechnikus munkáját, ha meg valami nem tetszett, nyugodtan tegyétek szóvá, beszéljétek meg a buli után egy sör mellett, így legközelebb minden sokkal könnyebb lesz!

A sorozat korrábbi részei: