The Vines
október 28, 2014

Képzeljetek el egy olyan zenét, ami a Nirvana füstös grunge hangzásának és a Beatles brit popjának a keveréke. Na, ez  a The Vines. Reméljük, sokatoknak nem kell bemutatni. Hosszas hallgatás és számos tagcsere után az ausztrál, zenekar megjelentette immáron hatodik lemezét, ami szeptember elején érkezett meg. A Wicked Nature olyan szempontból is ritkaság, hogy egy dupla album lett.

Craig Nicholls, frontember, énekes, zeneszerző és producer, Tim John-nal (basszusgitár) és Lachy West-tel (dob), (akik The Griswolds tagok is egyben,) október 5-én Sydney-ből jelentkeztek egy nagy volumenű, visszatérő koncerttel, az ausztrál rajongók nagy örömére. Hogy mennyire hiányoztak eddig, azt a teltházas fellépésük is igazolja. Az eseményről készült képek és videók pedig elárasztották már az Instagram-mot is.

http://instagram.com/p/uo3_t3DzRh/?modal=true

Irigylésre méltó, hogy az ausztrálok milyen indie bandának adnak otthont. Hálásak lehetünk nekik! Gondoljunk csak a Tame Impalára, vagy a Jetre. A The Vines, kinőve a garage rock banda imageből, kialakította sajátos pszichedelikus hangzását, mellyel méltóan beállhat az egyre gyarapodó sorba.A dalok hangzását tekintve, az albumon lévő 22 számból elkülöníthetünk dinamikus, tombolós rock dalokat és szomorkás, melankóliába hajló trackeket. Párat ezek közül ki is emelnénk.

Csikorgó riffek hatják át a ‘Metal Zone’-t, amihez a Noisey közreműködésével készült egy klip is és tökéletesen tükrözi a szám hangulatát:

A ’Green Utopia’ és ’Psychomatic’ dinamikusan robbannak be a lemez elején, a ’Killin The Planet’  lüktetése pedig egyenesen elvarázsol. A ’Ladybug’ a legerősebb dal az albumon, de ugyancsak kiemelkedően jóra sikerült még az ‘Out The Loop’ és az ‘Everything Else’-ről sem szabad megfeledkeznünk! Ezek az önfeledten megőrülős, alternative rock dalok, amiket a Vines-tól már korábban is megszokhattunk. Szerencsére nem kell hiányt szenvednünk az ilyen, kifogyhatatlan energiát árasztó számokból sem.

Például a ’Fly Away’, vagy a ‘Slightly Alien’ érzelmes és nosztalgikus, míg a ’Venus Fly Trap’ egy igazi őszi zene, akárcsak a korábbi lemezeken is megjelenő’Autumn Shade’ dalok. Ide sorolható még a kicsit pop-os beütésű ‘Anything You Say’ is, ami egy magányos, napsütéses sétán, vidáman eldúdolható. A ’Good Enough’ és a ’Girl I Want’ pedig segítenek megtörni a néhol erősen jelen lévő melankóliát.

Az album sajnos kevésbe olyan ütős, mint a korábbiak. Különösképp a jó öreg Highly Evolved lemezük, például az ‘Outtathaway’-el, vagy éppen a ‘Get Free’-vel, amik nagyon emlékezetesek. Kár, hogy az ilyen történelmi jelentőséggel bíró dalok nem kerültek a mostani korongra. Ettől eltekintve, a Wicked Nature-t is végigkíséri a pszichedelika, ami eléggé magával ragadja hallgatót és messze repíti, valahova a ’60-as és ’90-es évek közé.

Érdemes meghallgatni a Wicked Nature-t, mert érzelmes, sokszor vágyakozó, de közben mégis kicsit őrült dalaik szenzációsak és senkinek sem okoznak csalódást. Ez egy olyan album, amin mindenki találhat egy magához közeli számot. A Vines azon zenekarok egyike, akiknek alkotása minden szempontból időtálló.

Óriási köszönet a cikkért: Galántai Grétának