Szerencsére a blues is lehet menő

Cikk

január 18, 2016

Gyenes Fanni

531

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. Nem fogadunk el semmilyen formában állami támogatást. A szerkesztői munkába, a szelekcióba és a véleményünkbe nem szól bele se kiadó, se hirdető, se más külső fél. Ahhoz, hogy a jövőben is stabilan tudjunk működni és tovább tudjunk fejlődni, óriási szükségünk van a közösségünk segítségére. Kérünk, amennyiben van rá lehetőséged, támogasd a munkánkat egyszeri, vagy rendszeres adománnyal! Köszönjük!

A mindössze négy hónapos múlttal rendelkező The Luckies zenekar üstökösként robbant be a budapesti zenei színtérre, miután az Ivan & the Parazol előzenekaraként teltház előtt mutathatta meg a hajón hogyan kell lesöpörni a blues zenéről kialakított olyan előítéleteket, mint ’unalmas’, ’szomorkás’ vagy ’lassú’. A srácok nem tétlenkedtek első EP-jük kiadása után, máris két új számmal jelentkeznek.

A koncerteken eddig is hallhatott ’Run Run Run’ és ’Devil Takes the Hindmost’ produceri munkálatai Beke István keze munkáját dicsérik csakúgy, mint a ’No Longer Blue’ felvételeit. „A Devil alapriffjét Marci hozta, amiért különleges, hogy ’open D’ hangolásban írtuk meg, amit nagyon kevesen használnak itthon, de ettől mélyebb, testesebb hangzást kapunk. Most ezzel kezdtünk el ismerkedni, amit az is mutat, hogy a ’Run Run Run’, ami viszont az én fejemből pattant ki, szintén open D hangolásban írodott. Hatalmas példaképeink, a Rolling Stones rengeteg számot játszott ilyen hangolásban, ezért különlegesek. A slide gyűrű használata ezt pedig csak még autentikusabbá teszi.” A számok végső verziójukat a próbateremben nyerik el, ahol mindenki ugyanannyit tesz bele, mert olyan még nem fordult elő, hogy valaki kész számmal jött volna próbálni.

11903891_917520778340879_8317477736515083860_n

Míg a No Longer Blue kislemez sokkal eklektikusabb, kísérletezgetőbb, addig a Run with the Devil két száma már egy kiforrottabb, egységesebb képet mutat. Tim végre kiengedte a hangját a stúdióban is, a szólógitárok egymást húzzák fel mindkét számban, a basszuskiállás és a rá következő szóló pedig egészen brutális a ‘Devil Takes the Hindmost’ban. A végső hangzás pedig eszméletlenül dögös lett. Ha ezt az irányt fogja belőni a zenekar a nagylemez felvételénél is, akkor minden esélyük megvan rá, hogy 2016 legyen az ő évük.

Hallgasd meg a két új dalt alább!

Mindamellett, hogy szem- és fültanúi lehetünk egy nagyon menő új banda befutásának, profikat megszégyenítően tudatosan építik karrierjüket. Ezt a két számot tekinthetjük a nagylemez előfutárának, hiszen arra sem kell sokat várnunk, megjelenését márciusra tervezik.

PLAYLISTEK