A Mátra nyugalma és a néhai Keleti Blokk atmoszférája találkozik a The Apes új dalában

Cikk

február 17, 2021

Drávucz Zsolt

973

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. Nem fogadunk el semmilyen formában állami támogatást. A szerkesztői munkába, a szelekcióba és a véleményünkbe nem szól bele se kiadó, se hirdető, se más külső fél. Ahhoz, hogy a jövőben is stabilan tudjunk működni és tovább tudjunk fejlődni, óriási szükségünk van a közösségünk segítségére. Kérünk, amennyiben van rá lehetőséged, támogasd a munkánkat egyszeri, vagy rendszeres adománnyal! Köszönjük!

Dobos Kristóf neve rengeteg zenei projekttel fonódott össze az utóbbi években: többek között a Yellow Mood, a We Make Tapes és a Kikeltetőn is bemutatkozó DRMRZ oldalán találkozhattunk már vele, 2020-ban pedig egy újabb formációt jegyezhettünk fel ezek mellé a The Apes képében. Első daluk decemberben debütált, tavasszal megjelenő kislemezük sessionvideóval megtámogatott előfutárát pedig nálunk hallhatjátok-láthatjátok először.

A The Apes megalakulása és hangzása természetesen nem független a gitáros-énekes dalszerző előbbi projektjeitől. A zenekar története egészen 2018-ig, a Kristóf szólóprojektjeként indult DRMRZ színpadi megszólalásának kialakításáig nyúlik vissza, amiben gitárosként Kert Antal működött közre. Később azonban bővült a hangszerek skálája, Ignáth Olivér basszusgitáros csatlakozásával az alkotógárda és vele együtt a hangzásvilág is kezdte kinőni a háloszobapop-keretet, majd tavaly nyáron Nagy Bálint ritmusszekciójával kibővülve teljesen beérett a zenekaralapítás ötlete.

Hogy a dalkezdemények kibontásához egy különálló, új projektre volt szükség, azt az év végén megjelent ’Underground’ című dal igazolta. A DRMRZ megcsavart ritmusaitól és elektronikus hatásaitól a hagyományos gitárzene felé elrugaszkodva olyan hangzásokat és hangulatképeket hozott a zenekar, amelyek eddig nem, vagy csak nyomokban voltak jelen a Kristófhoz köthető munkákban. A fülledt atmoszférát akár space rockos kikacsintásként is értelmezhető gitárjátékkal összefogva bőven rejtett magában kreatív húzást a koncepció, ami felcsigázta a folytatás iránti kíváncsiságot.

Az erős kezdés által magasra tett lécet a most megjelenő ’Valley Haze’ című dallal kívánja megugrani a The Apes, ami a szép emlékű Keleti Blokk falai közt felvett sessionvideó körítésében érkezik. A friss szerzemény egy fokozattal visszavesz a tempóból a líraiság jegyében, a karcosan kizengő riffeket meditatív hullámokká szelídítve. Az ének és a szöveg ezúttal jobban előtérbe került, ami kifejezetten jól áll a srácok önmeghatározásában atmoszférikus blues-rockként hivatkozott műfajhoz.

„A nagyvárosi esték és a négy fal között töltött időszak bezártsága elől két kedves barátommal a Mátrába szöktünk el pár napra a nyáron. Eleinte nem voltam biztos benne, hogy különösebben jót fog tenni ez a kiruccanás, mivel néhány gyerekkori emléket leszámítva nem sok dolog kötött azelőtt a magaslati erdőkhöz. De amikor ott voltunk, rá kellett jönnöm, hogy a teljes nyugalomhoz vezetett ez az út: ahogyan a ligetszéli függőágyban egyszerre ringat a szél és játszik esti altatót a fák levelein, az semmihez sem fogható. Ez a természetközeliség ihlette a dalt, ami egybefogja a szabadság megtapasztalását a ködfedte táj és a városi fényekhez szokott szemek előtt megnyíló esti égbolt látványával. Később ezt a hangulatot gyúrtuk össze a közös zenei ötleteinkkel, témáinkkal.”

– avatott be minket a ’Valley Haze’ keletkezésébe Kristóf.

„A zenekar első felvétele a Keleti Blokk utolsó napjain készült, az akkori próbatermünkben. A hangért Sápi Szabolcs felelt, aki a Toldi keverőpultja mögül lehet ismerős, a képi anyagért pedig Hatházi Tamás és Major Bálint volt a felelős. Az ekkor felvett négy dal közül a második a ’Valley Haze’, mind az érkező kislemez dallistáján, mind pedig a kiadás sorrendjét tekintve, felvezetve a tavasszal érkező Places To Rest A Head névre keresztelt EP-t. Maga a kislemez tehát egyfajta live session lesz, kis csalással: mivel a közönség előtti feljátszás magasabb hangerőt követelt a tervezettnél, így az eredeti éneksávokon a zaj és a hangszerek hangja szinte hangosabb lett a lényegnél. Ezek helyett otthon, utólag rögzített sávok szólnak, de képi tartalommal együtt átadják így is a pillanatot a felvételek, még ha az akkor érzett hév nem is teljesen jön át a fő vokálokon. Ezt több halk kísérő szólammal igyekeztünk ellensúlyozni, megelőzve az esetlegesen felmerülő hiányérzetet.”

Mindent egybevetve nem lehet panasz a The Apes új dalára, sőt, a hamarosan érkező EP igencsak izgalmasnak ígérkezik az eddig hallottak alapján. Ha nem akartok lemaradni az új dalokról, kövessétek a zenekart Facebookon, Instagramon és érdemes csekkolni őket Spotify-on is!

A képeket Hatházi Tamás készítette

PLAYLISTEK