Az elmúlt napokban több negatív hangvételű posztot, cikket lehetett olvasni a Strand fesztiválról, de senki nem ment olyan messzire, mint az Index Fesztivál blogja. Az egyik újságírójuk a „Kicsi és savanyú Sound” című cikkével mélységes ellenérzést váltott ki belőlem, ugyanis leírása alapján semmi pozitívumot nem talált a zamárdii fesztiválban, holott korántsem volt ennyire savanyú a szőlő. Tekintve, hogy az Index Magyarország egyik legolvasottabb hírportálja, meglehetősen nagy felelősség nyugszik a tudósítók vállán, és véleményem szerint egy ilyen pozícióban az újságíró kötelessége lenne az objektív tényközlés. De persze ez egy nagyon idealista hozzáállás, el kell fogadni, hogy sokan imádnak fröcskölve fikázni, azonban az alábbi mondat olyan szinten kiverte nálam a biztosítékot, hogy muszájnak éreztem valamiféle reagálást írni, mert ezzel nem egyszerűen a fesztivált és annak szervezőit alázta meg az író, hanem azt a közel 10 ezer bérletes, és nagyjából ugyanennyi napijegyes látogatót, akik csupán szórakozni és élő koncerteket nézni szerettek volna a Balaton partján:

” A bérlet elővételben 9900 Ft, a kempingjegy 1500. Ezért három napig sátrazhatsz Zamárdiban, lesz valami zene is, csajozhatsz a Balatonban becsempészett másfél literes merlot-val. Itt nincs divatbemutató, a krokodilos póló helyett a holland bálás is megteszi. És egy kicsit úgy érezheted magad, mintha a Soundra jöttél volna – összehasonlítási alapod úgy sincs, talán sejted, hogy az valami más, de oda úgysem jutsz el, arra nem futja.”

Akkor tisztázzuk.

Elkezdődött a STRAND Fesztivál Zamárdiban. A kapunyitás a tervezett 10 óra helyett háromnegyed 11 körül volt, és bár nekünk szerencsénk volt, mert az elsők között tudtuk leverni a sátrunkat a kempingben, még mindig több száz ember várakozik a bejárat előtt. Megkérdeztem pár embert, akik már majdnem eljutottak a jegypénztárakig, átlagosan négy órája állnak sorban, de még vár rájuk egy 20 perces sor a bejáratnál, ahol a biztonsági személyzet szigorúan ellenőrzi a bejutni vágyókat.