A francia könnyűzene szereti a saját útját járni. Ezért lehet, hogy valaki a francia zenéért rajong, az az ember tényleg valami konkrét, ténylegesen elhatárolható zenei stílust szeret. A francia mentalitás és a meghatározó zenei előzmények (könnyűzenéről lévén szó, itt a sanzonra gondolok elsősorban) tényleg képesek valami jellegzeteset létre hozni. Stéphanie Sokolinski ebbe a jellegzetes hangzásvilágba csöppent bele, egy igen kalandos tinédzserkor után. Megjárt sok iskolát, tizenhat évesen elhagyta otthonát, végül minden tanulmányt félbehagyott, hogy színésznő lehessen. Filmográfiája egyelőre bővebb is, mint saját szerzeményeinek listája, ám ez már csak idő kérdése. 2007-óta foglalkozik dalszerzéssel és énekléssel. Első sikereit Dániában és Ausztráliában szerezte. Már ebben az évben M.I.A. turnéján szerepelt (ami érdekes a stílusbeli különbségek tekintetében), és ezután még sok előadónak segített a közönség hergelésében, többek között Kate Nashnek is.

Az 12 számból álló ötödik Arctic Monkeys stúdióalbum szeptember 9-re várható, címnek a nem túl kreatív ‘AM’ nevet adták.

Amit eddig tudni lehet az lemezről az az, hogy James Ford lesz a producere, ahogyan a ‘Favourite Worst Nightmare’-nek, a ‘Humbug’-nak és a ‘Suck It And See’-nek is, valamint, hogy Josh Homme a Queens Of The Stone Age frontembere, az immáron szólókarrierbe fogó Bill-Ryder Jones a The Coral volt gitárosa, és Pete Thomas az Elvis Costello dobosa is közreműködik a „sarkvidéki majmokkal”.