Így, a fesztivál felét taposva jóformán fogalmam sincs pontosan hány napja indultam el a városból. Kissé leköltöztem Kapolcsra, szerkesztőtársammal együtt próbálunk életben maradni az ország leghosszabb fesztiváljának keretein belül. A reggeli megszokott indítást követően, amint épp kifelé sétáltam a Blue sPot Café kapuján a Lupus in Fabula szórakoztatta a Völgylakókat. Tökéletes példája volt annak, mennyire lenyűgözően hat, ha két fiatal egyfajta vegytiszta őszinteséggel zenél. Pár mondatot követően fény derült rá, hogy valójában – akármilyen nehéz elhinni – még nem nagyon volt koncertjük, mindössze egyetemi szervezésű rendezvényeken játszottak. Ott is elenyésző alkalommal. Hihetetlen, milyen kincsekre találhat az ember errefelé.