Egy újabb zseniális erdélyi zenekart üdvözölhetünk a blogon. Nem tudom mi folyik ott keleten, de kezd úgy tűnni, hogy az underground rockzene székhelye, bármennyire is adottak a feltételek, nem Budapest.

A király gyapjának új albumán előkerülnek újra a nagy pop- ikonok és utalások. Például a nemrégiben elhunyt Lou Reed egy verzében, vagy a cím a Gépnarancsból. Még Hemingway is beköszön. Balladák, gitáros srácok, spleen, satöbbi.

Lana Del Rey nagyon ottvan a mítoszteremtésben. Emlékeztek arra, amikor még mindenki úgy tudta, hogy Lana úgy írta az első számait, hogy kiköltözött egy lakókocsi-telepre, meg hogy az első két videóklipjét ő rendezte és, hogy a szája is igazi? Pedig már jóval ismertsége előtt is vele volt a kiadója. Nagyon tudatos marketinggel vezették be őt a piacra. Pontosan úgy, ahogy a dobozos sajtkrémet szokás, amivel már főzni is lehet. Időben léptek, amikor kiderült, hogy Britney (vagy bárki hasonló) már nem fog ezredik alkalommal megújulni és nem trendi/eladható. Legalábbis nem mindenkinek. Mondhatni megtalálták a piaci rést.