A The Ting Tings az egyik legszebb színfoltja a britpop színtérnek, akik néhány éve olyan slágerekkel másztak az emberek fejébe, mint a ‘That’s Not My Name’ vagy a ‘Shut Up And Let Me Go’. Azokat a számokat lehetett imádni, és nagyon utálni is, majd egy, valószínűleg a terjesztési és promóciós időszakban megakadt második LP után eljutottunk a mostani Supercritical-hoz. A bántóan rövid, 9 számos lemezen a zenekar remekül ötvözi a saját stílusát némi funky-s lüktetéssel, a végeredmény pedig rongyosrahallgatható, bár nincs benne semmi világmegváltás.